Vörös Lista A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai Red list of the vascular flora of Hungary Szerkesztette / Edited by: Király Gergely Sopron, 2007 Szerzők / Authors: BARINA Zoltán NÉMETH Csaba CSIKY János PÁL Róbert FARKAS Sándor PIFKÓ Dániel JAKAB Gusztáv PINKE Gyula KIRÁLY Gergely SCHMOTZER András LÁJER Konrád SOMLYAY Lajos MESTERHÁZY Attila SRAMKÓ Gábor MOLNÁR V. Attila VIDÉKI Róbert NAGY József VOJTKÓ András Lektorálta / Reviewed by: KEVEY Balázs, a biológiai tudományok kandidátusa PÓCS Tamás, az MTA rendes tagja ISBN 978-963-06-2774-0 © A Szerzők saját kiadása / Private edition of the Authors A mű más kiadványban való részleges vagy teljes felhasználása (kivéve a tudományos hivatkozásokat), utánközlése, illetve sokszorosítása a Szerzők engedélye nélkül tilos Címlap / Cover: Potentilla patula W. et K. (Jana TÁBORSKÁ rajza / Drawn by Jana TÁBORSKÁ) Ajánlott hivatkozás / Recommended citation: KIRÁLY G. (ed.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. [Red list of the vascular flora of Hungary]. – Saját kiadás, Sopron, 73 pp. Nyomdai kivitelezés / Printed by: LŐVÉR PRINT, 9400 Sopron, Ady Endre u. 5. Vörös Lista A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai Red list of the vascular flora of Hungary Szerkesztette / Edited by: Király Gergely Saját kiadás / Private edition Sopron, 2007 Szerzők / Authors: BARINA Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., [email protected]) CSIKY János (Pécsi Tudományegyetem, TTK, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., [email protected]) FARKAS Sándor (7030 Paks, Mária u. 18., [email protected]) JAKAB Gusztáv (Tessedik Sámuel Főiskola, MVKFK, Környezettudományi Intézet, 5540 Szarvas, Szabadság u. 1–3., [email protected]) KIRÁLY Gergely (Nyugat-Magyarországi Egyetem, EMK, Növénytani Tanszék, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., [email protected]) LÁJER Konrád (Eötvös József Főiskola, MGF, Környezettechnológia Tanszék, 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 14., [email protected], [email protected]) MESTERHÁZY Attila (Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár, [email protected]) MOLNÁR V. Attila (Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf.: 14., [email protected]) NAGY József (Corvinus Egyetem, KTK, Növénytani Tanszék, 1118 Budapest, Ménesi u. 44., [email protected]) NÉMETH Csaba (2870 Kisbér, Sport u. 19., [email protected]) PÁL Róbert (Pécsi Tudományegyetem, TTK, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., [email protected]) PIFKÓ Dániel (Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., [email protected]) PINKE Gyula (Nyugat-Magyarországi Egyetem, MÉK, Növénytani Tanszék, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2., [email protected]) SCHMOTZER András (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 3301 Eger, Pf. 116, [email protected]) SOMLYAY Lajos (Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., [email protected]) SRAMKÓ Gábor (Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 14, [email protected]) VIDÉKI Róbert (Nyugat-Magyarországi Egyetem, EMK, Növénytani Tanszék, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., [email protected]) VOJTKÓ András (Eszterházy Károly Főiskola, Növénytani Tanszék, 3300 Eger, Eszterházy tér 1., [email protected]) 3 Ajánlás A szerzők munkája hézagpótló jelentőségű. Bár hasonló munkák napvilágot láttak az elmúlt évtizedekben is, a civilizációs ártalmaktól, globalizációtól és a globális felmelegedéstől sújtott 20-21. század fordulója olyan mélyreható változásokat idézett elő környezetünkben és ezzel az egész élővilágban, amely a magyar flóra összetételére és a fajok gyakorisági arányára is erősen rányomta bélyegét. Ez elsősorban a 20 év alatt kipusztult, a kipusztulással fenyegetett és veszélyeztetett őshonos növényfajok, valamint a behurcolt gyomok, özönnövények számának ugrásszerű emelkedésében nyilvánul meg. Az elmúlt egy-két évtized során örvendetesen föllendült a magyar flóra kutatása. Egy olyan fiatal botanikus gárda nőtt fel, amely bátran vette át a staféta- botot az idős flórakutató generációtól és számos hazánkra nézve új növényfajt fedezett fel, ritka növényfajok újabb lelőhelyeit lelte meg, illetve kipusztultnak hitt fajokat talált meg újra. Egyes nemzetségek kutatása modern módszerekkel és szorgos terepmunkával a tudományra nézve új fajok leírását is eredményezte. Ma még csak sejtjük, hogy a globális felmelegedés nem csak a vizes élőhelyek megfogyatkozását eredményezi, hanem déli, melegkedvelő fajok bevándorlását is elősegíti, így a flóra gazdagodása ilyen oldalról is elképzelhető. Ezek az előbbiek- ben vázolt kép mérlegének a pozitív oldalai. Ezek a tények mindenképp indokolják a gyakorlati természet- és környezet- védelem, a nemzeti parkok és a természetszerető nagyközönség számára tájékoz- tatást és iránymutatást nyújtó, egyben a törvényalkotók számára referenciaként szolgáló új Vörös Lista kiadását. Így derűlátással és lelkesedéssel merem ajánlani a természet védelméért dolgozó szakembereknek és a természetet szerető nagy- közönségnek, diákoknak és tanároknak ezt a munkát, amelyet kézbe véve jobban eligazodnak, és jobban tudják értékelni azokat az egyáltalán nem lebecsülendő természeti értékeket, amelyeket az Európai Unióba való belépésünkkel magunkkal hoztunk. Egyben ráébreszt minket arra is, hogy ezeket az értékeket hozzáértéssel, gondos munkával, hathatós intézkedésekkel a mi feladatunk a jövő nemzedékek számára megőrizni és átmenteni. Felsőtárkány, 2007. szeptember 24-én. Pócs Tamás ny. egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja 4 Tartalomjegyzék / Contents Bevezetés / Introduction.................................................................................................................5 Előzmények / Preliminaries...........................................................................................................5 A Vörös Lista felépítése, kategóriái / Structure and categories of the Red List................7 A Vörös Lista legfontosabb számadatai / Most important data of the Red List.................9 Köszönetnyilvánítás / Acknowledgements...............................................................................10 Angol összefoglaló / Summary...................................................................................................11 A Vörös Lista kialakítása során részletesen nem vizsgált, kritikus taxonómiai helyzetű csoportok / Groups with taxonomic difficulties not observed in detail during the compilation of the Red List (4. táblázat / Table 4).............................................................12 A magyarországi edényes flóra aktuális Vörös Listája / Current Red List of the vascular flora of Hungary (5. táblázat / Table 5)...............................................................13 NÉMETH (1989)-nél veszélyeztetettként szereplő, de az új Vörös Listára fel nem vett taxonok / Taxa indicated as endangered by NÉMETH (1989) but not included in the new Red List (6. táblázat / Table 6).......................................................................................51 Egyéb, hazánkban kétes vagy téves jelzésű taxonok, melyek NÉMETH (1989)-nél nem szerepelnek, s az új Vörös Listára nem kerültek fel / Other taxa having uncertain or erroneous data in Hungary not mentioned by NÉMETH (1989), and not included in the new Red List (7. táblázat / Table 7)................................................................................54 Magyarországon védett [23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet alapján], de nem veszélyeztetett taxonok / Vascular plant taxa protected [under the 23/2005. (VIII. 31.) KvVM decree], but not endangered in Hungary (8. táblázat / Table 8)...............55 Irodalomjegyzék / References.....................................................................................................59 A védett növényfajok körét érintő hazai jogszabályok / Laws and decrees referring the protected species in Hungary..................................................................................................73 5 Bevezetés / Introduction A hazai edényes flóra veszélyeztetettségét bemutató Vörös Könyv (NÉMETH 1989) közel húsz éve látott napvilágot. Ismereteink Magyarország flórájáról azonban az utób- bi két évtizedben jelentősen bővültek. Köszönhető ez a fejlődő megfigyelői-kutatói hálózatnak, a kedvezőbb publikálási lehetőségeknek, a szabad közlekedésnek (pl. a határszéli területeken). E pozitív változások azonban csak a kutatók mozgásterét növel- ték, a természetes élőhelyek beszűkülése, eltűnése, s ezzel párhuzamosan a flóra szegé- nyedése, pusztulása ezalatt folyamatosan zajlott. Az 1980-as évek ismeretanyagát tükröző Vörös Lista emiatt aktualitását vesztette, számos faj esetében a maitól lényege- sen eltérő állapotokat mutat. Annak érdekében, hogy a jelen és a jövő természetvédelmi döntései megalapozottak lehessenek, hogy a kutatásban és az oktatásban résztvevők az aktuális adatokra támaszkodhassanak, feltétlenül szükséges volt a Vörös Lista újra- gondolása. A szerzők 2004–2007 közötti munkája eredményeként született meg a lista új változata, amely szándékaink szerint tükrözi az 1990 utáni kutatások eredményeit, és valós képet nyújt a magyar flóra ezredforduló utáni állapotáról. Előzmények / Preliminaries A flóra és a fauna elszegényedésének regisztrálása, a figyelem felkeltése és a folyamat megállítása érdekében világszerte állítanak össze úgynevezett „vörös listákat” és „vörös könyveket”, melyek a kipusztult és a veszélyeztetett fajokat veszik számba. A hasonló célú kezdeményezések hazánkban több mint egy évszázados múltra tekintenek vissza: a magyar flóra kutatóit a 19. századtól kezdve foglalkoztatja a nö- vényvilág veszélyeztetettsége. Az egyes növényfajok védelmére vonatkozó javaslatok először a 19–20. század fordulóján vetődtek fel. Növényfajok jogszabályi védelemére első ízben DEGEN Árpád tett konkrét javaslatot, 1909-ben 8 faj oltalmát kezdemé- nyezve. A 20. század elejétől egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy terület kutatója összeállítja az ott élő növényfajok közül a szerinte legveszélyeztetettebbek listáját. A hazai flóra tagjainak védelmére tett további javaslatokról és intézkedésekről MOLNÁR (1999) összeállítása nyújt áttekintést. A magyarországi botanikusok az 1960-as években kezdik tematikusan felmérni a védelemre szoruló növényfajokat. HORVÁTH – JEANPLONG (1962) 115 ritka vagy Vas megyére jellemző növényt soroltak a védendő fajok közé. KÁRPÁTI (1962) elsősorban a reliktumok védelmét szorgalmazta, felhívva a figyelmet néhány, e fajokat fenyegető veszélyre. CSAPODY – SZODFRIDT (1970) szükségesnek tartották a védelemre érdemes növénytársulások listájának összeállítását, esetenként megjelölve azt is, hogy az adott társulás mely növényritkaságok élőhelye. KOVÁCS – PRISZTER (1974) értékelték a flóra és a vegetáció változását Magyarországon az utóbbi száz év során, valamint sürgették a védendő növényfajok jegyzékének összeállítását. Javaslatuk közel négyszáz faj vagy alfaj, ill. további 22 fajcsoport, nemzetség ill. család fajainak védelmét tartja indokoltnak. NÉMETH (1975) állította össze „Magyarország endemikus, pannon jellegű, reliktum és ritka növényfajainak névsorá”-t, CSAPODY (1976) készítette el „Magyar- ország védelemre javasolt növényfajainak névsorá”-t, mely 424 fajt foglal magában. KOVÁCS et al. (1977) dolgozata 525 faj védelem alá helyezését javasolta. A felsorolt 6 szakértői vélemények figyelembevételével alakították ki a Magyarországon védendő növényfajok listáját. Ez alapján 1982-ben 370 növényfaj nyert törvényes védelmet, melyek közül eleve kimaradtak a ritka előfordulású, de jelentéktelen külsejű vagy „gyom jellegű” fajok, melyeknek akkor az élőhelye sem tűnt veszélyeztetettnek. CSAPODY (1982) összefoglaló jellegű munkája részletesen tárgyalta a védettségre érde- mesnek tartott fajokat, veszélyeztetettségüket és védelmük lehetőségeit (megjegy- zendő, hogy az általa bemutatott fajok egy kis része végül nem lett védett). A védett növényfajok listáját később többször (1988, 1993, 1996, 2001, 2005) módosították (általában bővítették), jelenleg az edényes flóra több mint 600 faja élvez védelmet (a kapcsolódó jogszabályok felsorolását lásd az irodalomjegyzékben). E folyamat kiemelésre érdemes terméke FARKAS (1999) könyve. Az első jelentős védetté nyilvánítások után, némileg megkésve, 1989-ben jelent meg a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok Vörös Könyve, melynek hajtásos növényekkel foglalkozó részét NÉMETH Ferenc írta. Az újabb összegzések, feldolgozások általában erre támaszkodnak. Később NÉMETH (1995) elkészítette a veszélyeztetett fajok kódolását, amely a Flóra Adatbázisban vált hozzáférhetővé. Az utóbbi két évtizedben egyes sajátos megközelítést igénylő növény- csoportok új feldolgozására is sor került, így megjelent a hazai dendroflóra (BARTHA 2000) és a hazai gyomflóra (PINKE 1995, PÁL 2006) vörös listája. Egyes tájegységek új flóraműveinek hozadékaként regionális vörös listák jöttek létre, így elkészült a Mecsek (HORVÁT – SZABÓ 1986), a Soproni- (TÍMÁR 1996) és a Kőszegi-hegység (KIRÁLY 1997), végül a magyarországi Laitaicum (FRANK et al. 1998) védett és veszélyeztetett fajainak számbavétele. Az elmúlt néhány esztendő úttörő próbálkozásai közé tartozik az országhatárokon átnyúló Nógrád–Gömöri bazaltvidék flórájának (CSIKY 2004), és a Dráva menti-síkság iszaplakó fajai vörös listáinak összeírása is (CSIKY – OLÁH 2006). A „Világ veszélyeztetett növényfajainak Vörös Könyve” 1978-ban megjelent kiadásában (LUCAS – SYNGE 1978) mindössze egyetlen hazánkban előforduló növény, az Onosma tornense szerepel. 1998-ban jelent meg az IUCN veszélyeztetett növény- fajok Vörös Könyve (WALTERS – GILLETT 1998). E kötetben 32, hazánkban előforduló taxont tüntettek fel, mely valójában 31 növényre vonatkozik (egy faj két szinonimán is szerepel), viszont a listáról hiányzik a bennszülött Ferula sadlerana. Ugyanitt – az aktuális hazai állományok ismeretében – egyesek túlbecsült veszélyeztetettségűek (pl. Thlaspi jankae, Cirsium boujartii, Dianthus plumarius subsp. regis-stephani, Plantago schwarzenbergiana, Seseli leucospermum), mások rendszertanilag kérdéses értékűek (Alyssum montanum subsp. brymii, Hesperis vrabelyiana, Rosa villosa var. sancti- andreae). A szomszédos országok mindegyikében rendelkezésre áll többé-kevésbé aktuális Vörös Lista vagy Vörös Könyv. (Ausztria: NIKLFELD – SCHRATT-EHRENDORFER 1999; Ausztria, Burgenland tartomány: WEBER 2005; Horvátország: NIKOLIĆ – TOPIĆ 2004, 2005; Románia: OLTEAN et al. 1994; Szerbia (csak a flóra egy részére): STEVANOVIĆ 1999; Szlovénia: WRABER – SKOBERNE 1989; Szlovákia: FERÁKOVÁ et al. 2001; Ukrajna: SHELYAG-SOSONKO 1996; Ukrajna, Kárpátalja: KRICSFALUSY et al. 1999). Ezek eltérő kategóriarendszereket alkalmaztak, így tökéletes megfeleltetést sem egy- mással, sem az új magyarországi lista kategóriáival nem tehetünk. 7 A Vörös Lista felépítése, kategóriái / Structure and categories of the Red List Az aktuális Vörös Lista nevezéktana SOÓ (1980) művét követi, ettől akkor sem tértünk el, ha a nevezéktani változások miatt ma más név az elfogadott. A szinonimákat csak a feltétlenül szükséges esetekben adjuk meg. Egyes taxonokhoz kiegészítő megjegyzést fűztünk, ez vonatkozhat a hazai státuszra, taxonómiai problémákra, valamint a legfon- tosabb, összegző jellegű publikációkra. A Vörös Lista országos léptékben értékeli a fajokat, regionális szinten nem töreked- tünk értékelésre. Eszerint azon fajok, melyek egyes területeken veszélyeztetettek, de országos szinten nem, a listára nem kerültek fel. Regionális vörös listák kialakítása a jövő feladata, melyre néhány már meglévő példát az előző fejezetben adtunk. A Vörös Lista kialakításánál a Magyarországon őshonos és archeofiton fajokat vettük figyelembe. A neofitonokat (leválogatásuk BALOGH et al. 2004 alapján történt) általában nem vettük fel, kivételt képez 5 olyan neofiton (Acorus calamus, Asperula orientalis, Helminthia echioides, Nicandra physalodes, Thladiantha dubia), amelyek régen (valószínűleg a 19. század előtt) meghonosodtak az országban, és határozottan visszaszoruló tendenciát mutatnak. Egyes bonyolult taxonómiájú, kevéssé kutatott csoportoknál a 4. táblázatban részletezett szempontok szerint jártunk el. Infraspecifikus taxonok akkor kerültek a listára, ha a hazai flóra szempontjából fontosnak ítélt taxonról van szó, és/vagy pontos információ áll rendelkezésükre veszélyeztetettségükről. (Ennek következtében számos, NÉMETH 1989 által veszélyeztetettként besorolt alfajt – melyek faji szinten nem veszélyeztetettek – nem vettünk fel a listára). Hibridek felvételét általában mellőztük, a kevés kivétel azon stabil, állományokat alkotó keverékfajra terjed ki, amelyeket SOÓ (1980) taxonlistája is tartalmaz. A taxonok besorolása két rendszer szerint történt: egyrészt – a régi Vörös Listával való összehasonlíthatóság érdekében – a NÉMETH (1989) által alkalmazott kategóriák (1. táblázat), másrészt – a külföldi listákkal történő összevetést segítendő – az IUCN kismértékben módosított 2001-es kategóriái (Anon. 2001, 2. táblázat) szerint. A két rendszer hasonló, de nem feleltethetők meg egyértelműen egymásnak. Az IUCN 2001- es rendszere megosztja a kipusztult fajok kategóriáját, a veszélyeztetettségre pedig több fokozatot vezet be. Ennek következtében a NÉMETH-féle „K” kategória taxonjai az IUCN „EX”, „EW” és „CR” kategóriáit fedik le. A NÉMETH-féle „AV” és „PV” kate- góriák taxonjai pedig az IUCN „EN”, „VU” és „NT” kategóriáiba kerülhettek. A NÉMETH-féle rendszer nem tartalmazza a „hiányosan ismert” kategóriát (az 1989-es lista e fajokat a „PV” kategóriába helyezte). Az IUCN rendszerénél definíciós nehéz- ségek miatt nem vettük át GÄRDENFORS et al. (2001) ajánlását a „regionálisan kipusz- tult” kategória bevezetésével kapcsolatban. 1. táblázat. NÉMETH (1989) kategóriarendszere Table 1. Category system of NÉMETH (1989) Jelölés / Sign Kategória /Category K Kipusztult és eltűnt fajok / Extinct or disappeared KV A kipusztulás közvetlen veszélyébe került fajok / Critically endangered AV Aktuálisan veszélyeztetett fajok / Endangered PV Potenciálisan veszélyeztetett fajok / Near threatened 8 2. táblázat. Az IUCN 2001-es rendszerén alapuló besorolás kategóriái (http://www.redlist.org/info/categories_criteria2001.html alapján, kismérték- ben módosítva. A kategóriák részletes kifejtését lásd a megadott honlapon) Table 2. Categories based on the IUCN 2001 system (on the bases of http://www. redlist.org/info/categories_criteria2001.html, slightly modified. See the detailed explanations of the categories on the above homepage) Jelölés / Sign Kategória / Category Megjegyzések / Comments Adott taxon kipusztult, ha utolsó egyede is biztosan elpusztult (valamennyi korábbi lelőhelye fizikailag Kipusztult / megsemmisült); vagy az összes régi lelőhelyre, s a EX Extinct további, feltételezett lelőhelyekre kiterjedő alapos és rendszeres kutatások során egyetlen egyedét sem sikerült kimutatni az elmúlt 50 évben. Adott taxon a természetben kipusztult, ha kizárólag termesztésben él, vagy a valamikori elterjedési területétől A természetben távoli telepített populációja(i) van(nak); és az összes régi EW kipusztult / lelőhelyre, s a további, feltételezett lelőhelyekre kiterjedő Extinct in the wild alapos és rendszeres kutatások során egyetlen egyedét sem sikerült kimutatni az elmúlt 50 évben. Kipusztulással Adott taxon kipusztulással veszélyeztetett, ha természetes CR veszélyeztetett / környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy Critically endangered valószínűséggel kitett. Veszélyeztetett / Adott taxon veszélyeztetett, ha természetes környezeté- EN Endangered ben a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel kitett. Sebezhető / Adott taxon sebezhető, ha természetes környezetében a VU Vulnerable kihalás veszélyének alacsonyabb valószínűséggel kitett. Adott taxon veszélyeztetettség közeli, ha jelenleg nem Veszélyeztetettség sorolható be egyik fenti veszélyeztetettségi kategóriába NT közeli / sem, de az aktuális állapot alapján valószínűsíthető, hogy Near threatened a közeli jövőben legalább a sebezhető kategória krité- riumainak meg fog felelni. Adott taxon adathiányos, ha aktuális elterjedéséről vagy populációinak státuszáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Azon taxonokat, amelyek hazai kikutatottsága nem tökéletes, de biztosan Adathiányos / DD nem sorolhatók a fenti veszélyeztetettségi kategóriákba, Data deficient nem vettük fel az adathiányos fajok közé. (Más megfogalmazással az általunk adathiányosnak tekintett taxonok valószínűleg veszélyeztetettek, de ennek fokát vagy a taxonómiai vagy a lelőhelyi adatok hiányában nem tudjuk megállapítani).