TérésTársadalom 29.évf.,4.szám,2015 doi:10.17649/TET.29.4.2716 Tértermelés a budapesti várostérség peremén – amit a gazdaság morfológiája elárul The metropolitan periphery around Budapest: an economic morphology SZABÓTÜNDE SZABÓTünde:doktorjelölt,SzegediTudományegyetem,FöldtudományiDoktoriIskola; [email protected] KULCSSZAVAK:nagyvárosiperiféria,tértermelés,gazdaságifejlődés,politikaigazdaságtan ABSZTRAKT: A városok politikai gazdaságtani szempontú elemzésére egyre több ma- gyarpéldaállrendelkezésreaszakirodalomban.Ezektúlnyomórészeazonbanritkán lépkiaközpontivárosterébőlésszolgálmagyarázattalaszuburbánvagyazurbanizá- lódórurálistérségekátalakulásáról.Tanulmányomanagyvárosiperemgazdaságitér- szerkezetének vizsgálatára vállalkozik, értelmezi a periferikus tér urbanizációs folya- matait és következtetéseket von le a tértermelés peremvidéki jellegzetességeiről. Az urbanizációsfolyamatokkapcsánvizsgálomazt,hogyavárosiperemgazdaságszerke- zetevisszatükrözi-eazérettkapitalistavárostérségekbenjellemzőspecializálódást,il- letveagazdaságitevékenységekövezeteselrendeződését.Ehhezstatisztikaiadatokat, valamintegygeokódoltcégadatbázisthasználok,amelyavárostérség56településétés 1312cégétfogjaát.Eredményeimszerintsemazágazati,semafunkcionálisspecializá- ciójeleitnemfigyelhetjükmegaperiférián.Ezekalapjánabudapestimetropolisztéra globálisértéktermelésés-elosztásköreibekevésséintegráltvárosigazdaságnaktűnik, amelykevésspeciálisszolgáltatástésterméketképesnyújtaniakülpiacokszámára.A cégadatok térképi megjelenítése a cégek eltérő koncentrációját mutatja a település- szerkezetenbelül:egyestelepülésekképesekvállalkozóizónákbatömöríteniaperiféri- án megtelepedő cégeket, míg mások nem képesek szabályozni a spontán telephely- választást. Az egyes helyek eltérő módon kezelik a neoliberalizációs folyamat rájuk nehezedőnyomását,másésmásmódonsajátítjákelaneoliberálisátalakulást.Ebbőlar- rakövetkeztethetünk,hogy–atársadalomhelyiviszonyaintúl–azállamésatőkevi- szonyábanhelyieltéréseklehetnek.Feltételezésemszerintavállalkozásokkoncentrált vagyszéttagoltletelepüléseahelyiállamésabefektetőitőketelepülésenkénteltérő kapcsolatairautal,amiatéralakításánakmechanizmusaitismódosítja.Ezekfeltárásá- hozinterjúkatkészítettemaperifériaegytelepüléscsoportjában.Abeszélgetéseksegí- tettek feltárni azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyeket az állam a tér termelésefelettgyakorol. Tünde SZABÓ: PhD candidate, Doctoral School for Earth Sciences, University of Szeged; [email protected] Tértermelésabudapestivárostérségperemén–amitagazdaságmorfológiájaelárul 61 KEYWORDS:metropolitanperiphery,productionofspace,economicdevelopment,politicaleconomy ABSTRACT:Thereisagrowingnumberofurbanresearchesapplyinganalyticaltoolsofpolitical economyavailableinHungarianliterature.However,theanalysesreferalmostentirelytothe metropolitan core (in most cases, to Budapest), and rarely provide explanations of the mechanism producing suburban, or even increasingly urbanising rural spaces at the very periphery of a metropolis. This study aims to investigate the spatial structure of economic activity along the metropolitan edge around Budapest. Based on the spatial structure of entrepreneurialactivityintheperiphery,mygoalistointerprettheurbanisationprocessand someparticularfindingsonthepoliticaleconomyofthemetropolitanperiphery.Iaddressthe question of whether spatial morphology of joint corporations at the Budapest metropolitan peripheryreflectstypicalspatialpatternsofmaturecapitalistcities,i.e.specialisationandzonal settlingofeconomicactivityinthemetropolitanregion. Methodologicallyspeaking,Iusestatisticaldataaswellasaself-collecteddatabaseofjoint corporations,encompassingthewholemetropolitanareaof56settlementsand1312companies.The data were geocoded and plotted. Based on the research findings I argue that there is neither sectoral, nor functional specialisation of joint corporations to be observed at the metropolitan periphery.Thisimpliesthaturbanisationformsofmaturecapitalistcityregionscannotbeclearly identifiedaroundBudapest.ThespatialeconomyoftheBudapestmetropolitanareaseemsratherto be boosted by the scale and size of the metropolitan market itself, than by global market integration.Basedonthedataanalysisofjointcorporations,theBudapestmetropolitanareacan providejustafewspecialisedservicesandproductsfortheglobalmarket,andisabletoanonly limiteddegreetobeintegratedintotheglobalcommoditychainsandproductionnetworks. Plottingcorporations’locationsonthemapshowsadistributionofenterprisesdifferentin onesettlementtothatofanother.Somelocalgovernmentsareabletoconcentrateeconomic activitytoafewbusinessparkswithintheiradministrativeboundaries,butothersseemtolose control over settling economic activities systematically. Some places seem to successfully internalisethepressureofneoliberaltransformation,whileothersprovetobeunresponsiveto them.Iarguethatthesedifferencesarebeingproducedbydissimilarrelationsbetweenstateand capital when comparing one settlement to another. I assume that the locally determined relationsofstateandcapitalleadtosomevariationsinproducinglocaleconomicspaces.Totest that assumption I delimited a case-study area of three settlements (all of them showing dissimilardistributionpatternofentrepreneurialactivities),whereImadeinterviewswithlocal decision makers, professionals and an investor. Discussing the interrelations between capital, stateandplacecontributedtorevealstatecontrolanditsmechanismsoverproducingplacesof economicactivity.Myintervieweespointedoutthemarket-influencingpracticeandtechniques ofthelocalstate,whichreflectstheneoliberaltransformationofthecapital-stateinterrelation. Bevezetés A budapesti nagyvárosi térség perifériája a földrajzi vonatkozású társadalom- kutatás számára kevéssé ismert terület. Keveset tudunk a periféria társadalmá- ról, és a kutatások itt is főleg a társadalmi elitre vonatkoznak (Csanádi, Csizmady 2002; Szirmai 2011; Szirmai et al. 2011). Ennél is kevésbé világos, ho- gyan működik a periféria gazdasága. Empirikusan nem vagy nem megfelelően bizonyított feltételezéseket fogadunk el tényként, amikor például a gazdasági szuburbanizációról, a periférián virágzó termelésről, a periferikus cégek transznacionális hálózatokba ágyazottságról vagy éppen a globális töltetű met- 62 SzabóTünde ropolizációról beszélünk. Szintén csupán feltételezéseink vannak a periféria formálódásának (termelésének) mechanizmusairól. Nem ismerjük annak az összjátéknakamódját,ahogyatéralakításátellenőrzőszereplőkegyénicselek- vésein, intézményi gyakorlatain, hálózati kapcsolatain keresztül újjáalakul a periféria területhasználata, tájképe. A magyar vonatkozású városi kormányzás irodalma fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet, amikor a városi rezsimek vagy vállalati kapcsolatok helyett létező informális viszonyokról beszél a hely termelése, a helyi gazdaságfejlesztés kapcsán (Pálné Kovács 2009, 2010). Tanul- mányomcéljaabudapestinagyvárosiperifériagazdaságánakvizsgálata,annak térbeli szerveződésének megértése. Nagyvárosi peremként vagy periféria- ként hivatkozom a nagyvárosi térség központi városon kívül eső vidékeire, a közel sem periferikus, „érett” szuburbán településekkel együtt. A vizsgált terü- letBudapestszűkebbéstágabbvonzáskörzetében56településreterjedki.1 VajonaglobálissáválótermelésBudapestkörnyékénisátszerveziagazda- ságtereit,hogyavilágszintenszerveződőtermelésihálózatokésértéktermelési láncok helyi tevékenységeinek helyet adjon? Mi jellemzi a periféria gazdaságá- nak térbeli szerkezetét? A neoliberális átalakulás vajon hasonló urbanizációs folyamatokathozlétreBudapestkörnyékén,mintazérettkapitalizmusvárosa- inak peremén? Milyen mechanizmusok termelik újjá a nagyvárosi periféria te- reit? A tanulmányban a nagyvárosi periférián jelen lévő cégek profilját és az általuk meghatározott morfológiát vizsgálom. Ehhez online cégadatbázisok fel- használásával összeállítottam az 56 településen jelen lévő, 500 millió forintot meghaladó éves árbevételű cégek adatbázisát, majd postacím alapján térképez- tem azok telephelyeit. A nagyvárosi perem gazdasági morfológiáját létrehozó mechanizmusok megértéséhez interjúkat készítettem az esettanulmányként választott településeken, így kerülve közelebb a periféria politikai gazdaságta- nánakmegértéséhez. Aperifériaátalakulásaaszakirodalomban:városföldrajzi, városkutatásiéspolitikaigazdaságtaniértelmezések Azóta, hogy a társadalomtudományokat nem köti gúzsba a pozitivista tudo- mányfelfogás, számtalan filozófiai irányzat és felfogás igyekezett újraértelmez- ni a földrajz tradicionális kutatási témáit, fogalmait. A posztstrukturalizmus, a dekonstrukció, a pszichoanalízis vagy éppen a neomarxizmus újabbnál újabb értelmezéseket kínáltak, ezzel megkérdőjelezve az analitikus földrajzi kutatás kizárólagosságát, a kutatási témákat, az alkalmazott módszereket és a kutatás morális felfogását (Kiss 2014; Peet, Hartwick 2009). Ezek a posztpozitivista tár- sadalomelméletiiskolákelutasítjákakizárólagosésmindentátfogómagyaráza- tokat a társadalmi változásokról. Ebben a diszciplináris gazdagságban a város- földrajz értelmezési keretei már nem elegendőek a társadalmi változások föld- Tértermelésabudapestivárostérségperemén–amitagazdaságmorfológiájaelárul 63 rajzi összefüggéseinek keresésére. Jóval nagyobb rálátást biztosít kutatásom tárgyára–akésőbbrészletezettnagyvárosiperifériára–avároskutatás,ámen- nekfókuszábóleltűnikatér.Ezahiátusarrautal,hogyaföldrajzhagyományos kutatási tárgyai elégtelenül fordíthatók le a posztpozitivista tudományosság nyelvére. A városi tér klasszikus fogalmai – mint például a centrum-periféria viszonyok, az urbanizációs ciklusok – nem operacionalizálhatók egyformán mindkét megközelítésben. Elismerve korlátaikat – például a klasszikus gazda- ságelméletek politikai vakságát és hatalommal szembeni elfogultságát vagy a kritikai elméletek túlzott strukturalizmusát – mindegyik látásmódot hasznos- naktartomamegismerésszempontjából. A várossal, különösen annak perifériájával foglalkozó pozitivista társada- lomelméleteket a neoklasszikus térgazdaság eszmerendszere köti össze. Eszerint az értéktermelés térbeli igényei alakítják a nagyvárosi térségek szerkezetét. A globálisértéktermelésiláncokbaszerveződőcégekszolgáltatásokraépülő,méret- gazdaságos városi gazdaságokat keresnek telephelyeik számára. Ez a világgazda- sági nyomás a városok fokozott alkalmazkodását követeli. Ebben a gondolat- rendbenaz„újgazdaságföldrajz”nagybefolyásratettszert:aregionálisméretűvé terjesztett városban továbbra is a távolság gazdaságszervező, de legalábbis gazdaságot befolyásoló működésének matematizált leírása áll a középpontban (Davoudi 2003; Fujita 2002; Krugman 2000; Venables 2008). A nagyvárosok belső szerkezeténekátrendeződéseaposztforditermelésimód-váltáseredménye.Mind a társadalom térbeli rendje, mind annak mechanizmusai egyenes következmé- nyeiagazdaságstrukturálisésszervezetiátalakulásának(Gentile,Tammaru,van Kempen2012).Ateretközéppontbahelyezővizsgálatokgyakrankutatotttémája azegyenlőtlenségekalakulása,atársadalmimozgásokvagyéppenazezekkövet- keztébenátalakulótérhasználat.Központifogalomavárositérségmorfológiaiát- alakulásaésazokmodellbefoglalása(Champion2001;Maier,Tödtling2001;Mainz 2005;vandenBerg1982).Jellegzetesenillikenarratívábaaposztszuburbanizá- ciós folyamatok elemzésének szemlélete (Bontje, Burdack 2011; Brake 2001; Phelps, Wu 2011; Sieverts 1999), nem kevésbé a közép- és kelet-európai városok átmeneti gazdaság- és társadalomszerkezetét önálló modellként elemző poszt- szocialistaurbanizációértelmezése(Burdack,Herfert,Rudolph2005;Kovács2010; Sýkora, Bouzarovski 2012). A neoklasszikus térgazdaság narratíváját – a városok globálisintegrációjánaktörténetifonalárafelfűzve–széleskörűenalkalmazzáka főáramúvároskutatásban(többekközöttHall2009;Malmberg2009;Sassen2001; Scott,Agnew,Soja,Storper2001). Bár a földrajzi környezetet figyelembe vevő posztpozitivista társadalomel- méletek közé sorolható elméletek köre ennél jóval szélesebb (többek között az ittnemtárgyaltposztmodernvárosvagyéppena„sokszínűgazdaság”általala- kított városi tér), a következőkben a strukturalista-kritikai tértermelés „keret- történetébe”illesztveutalokavárosiperifériaszempontjábólérdemielméletekre. Ezekatérfelfogásábantérnekelazelőbbiektől.Elvetikazészleléstőlfüggetlen tér képzetét és érvelnek a tér folyamatos „termelése” mellett: a térbeli folya- 64 SzabóTünde matokat a cselekvők az adott társadalmi rendszer intézményi, politikaiés ha- talmi berendezkedésének szabályait követve folyamatosan alakítják (Kitchin 2009; Lefebvre 1991). A strukturalizmus és marxizmus eszmei keretein belül jötteklétreaklasszikuspolitikaigazdaságtanelméletialapjai,amelyekszerinta politika és a gazdaság jelenségei kizárólag együtt tanulmányozhatók. Többek között David Harvey hozzájárulása volt jelentős a marxista politikai gazdaság- tan „városiasításában”, azaz a kapitalizmus térszervezési mechanizmusainak feltárásában.Neomarxistaértelmezésbenavárosfizikaimegjelenéseatőkefel- halmozásánakszabályaittükrözi(Harvey1978,1990;Peet,Hartwick2009).Atő- ke újratermelését (a befektetések jövedelmezőségének megőrzését) a város időről időre történő újraalkotásával lehetséges elérni. Az urbanizáció frontál- zónájánakkiterjedéseakorábbiperemre–azazaterülethasználatváltozása,az ingatlanpiac, a befektetések és a tőkekivonás alakulása – a térben egyenlőtlen tőkehozamokattükrözi.Aneomarxistapolitikaigazdaságtanszámáraavárosa társadalmi egyenlőtlenségeknek, a hatalom dominanciájának és a kapitalista termelési rendnek a térbeli kifejeződése, amely olyan feszültségekben mutat- kozik meg, mint a tömeges szuburbanizáció, a szegregáció, a belső városnegye- dek leromlása és a gettósodás (Kaminer, Robles-Durán, Sohn 2011; Smith 1982; Timár 1999; Timár, Váradi 2001). Az egyenlőtlen hatalmi viszonyok és azok kö- vetkezményeinek elemzése így értelmezési keretet ad ugyanazon folyamatok számára, amelyet a klasszikus társadalomtudományok nem voltak képesek megfelelően leírni. A mainstream társadalomelméletek posztfordi átmenete a neomarxista politikai gazdaságtan felől nézve túlfelhalmozási válság, amely rész- ben magyarázható az egyenlőtlen fejlődést kihasználó folyamatok összeomlá- sával (Harvey 1978; Smith 1982). A neoliberalizáció fokozódó városiasodása a helyésannaktermelésefelettrendelkezőszereplőkintézményesültösszjátékát takarja (Boros 2010; Brenner, Theodore 2002; Golubchikov, Phelps 2011). A vá- rosi tér mint erőforrás a tőke újratermelésének (körforgásának) kitüntetett eszköze:avárosiésvárosperemitéraneoliberálisgazdaságpolitikaintézményi laboratóriuma, ahol a tőkehozamokat meghatározza az elhelyezkedés. A városi tér elemzésének politikai gazdaságtani megközelítése különösen célszerűnek tűnik a neoliberális termelés- és államszervezés korában: a tőke újratermelésé- nek neoliberális rendszere ugyanis minden korábbinál (a keynesi és az irányí- tott kapitalizmusnál) tisztábban mutatja a kapitalista rendszer működésének mechanizmusait(Bodnár2000). Lényegieltérésaneoklasszikusésneomarxistaérvelésben:azállamszerepe Az előzőekben két gondolati keretet – a neoklasszikust és a strukturalista-kriti- kait – igyekeztem bemutatni, amelyeken keresztül értelmezhető a városok, ezenbelül is a nagyvárosi peremtérségekátalakulása. Mindkét gondolati keret- ben értelmezhető a város változásának minden folyamata, feltárhatók annak Tértermelésabudapestivárostérségperemén–amitagazdaságmorfológiájaelárul 65 oksági viszonyai, állítások fogalmazhatók meg működési mechanizmusairól. Ér- demi különbség mégis van közöttük: míg a konzervatívabb tudományfelfogás egyes struktúrák, folyamatok, viszonyok kimerítő elemzését teszi lehetővé, ad- dig a tértermelés gondolati keretében a hangsúly a tőke és az állam közötti összjátékon van. Lényeges, hogy az eltérő gondolati keretek alkalmazása egy- mással ellentétes megállapításokhoz vezethet, és kölcsönös kételyeket ébreszt azok hiteléről. Az állam szerepének megítélése a nagyvárosi periféria termelé- sében egy az ellentmondásos témák közül (Hirt 2013). A neoklasszikus társada- lomelméletennyugvótársadalom-földrajziértelmezésekazállamújraelosztóés szabályozó szerepének gyengülését jelzik a neoliberális átalakulás folyamán. A volt szocialista blokk városkutatással foglalkozó irodalma például gyakran hi- vatkozikapiacgazdaságiátmenetidőszakáraminttranzíciós,köztesperiódusra, amelyben a politikai és intézményi berendezkedés, a kulturális és kognitív vi- szonyok, valamint a területhasználati és városképi körülmények igazodnak az új termelési rendhez (Axenov, Brade, Bondarchuk 2006; Stanilov 2007; Sýkora, Bouzarovski 2012). A neoklasszikus társadalomelméleten nyugvó társadalom- földrajzielemzésaposztszocialistaállamszerepénekegyediségételfogadva,azt meg nem kérdőjelezve tulajdonképpen a befejezetlen neoklasszikus állam ideá- játápolja,amikoravárostérségekposztszocialistatérszerkezet-átalakulásárólír (Bodnár 2000). A posztszocialista átalakulás azonban a globális szerkezetátala- kulás háttere előtt zajlik, így nehezen megfogható, hogy a globális és helyi kényszerítő körülmények pontosan milyen hatást gyakorolnak a nagyvárosi térségek átalakulására (Berki 2014; Enyedi 2011; Kovács 2005a, 2005b). A társa- dalomföldrajz ismét a neoklasszikus érvelést veszi át: az állam kizárólag a pri- vatizációésderegulációáltalmegszabottpályánhaladhat,utatnyitvaapiacés a tőke rendszerszabályozó mechanizmusai számára (Borén, Gentile 2007). Sze- repe a piaci folyamatok háborítatlanságának biztosításán felül a fejlődés, fej- lesztésirányításáraszorítkozhat(Golubchikov,Phelps2011). Ezzel szemben a városrégiók belső szerkezetének – ezáltal azok perifériá- jának – formálásában a strukturalista-kritikai kerettörténet szerint lényegi sze- repetjátszikazállam(Brenner,Theodore2002)azzal,hogyamagántőkelegfőbb partnerévé válik (Timár 2010). A posztszocialista városok neoliberális átalaku- lásában éppen az állam mint az erőforrások újraelosztását irányító nagy hatal- mú szereplő hat legnagyobb mértékben a nagyvárosi periféria tértermelésére. Golubchikov és Phelps (2011) kiemeli, hogy a posztszovjet viszonyok között az elővárositértermelésénekfolyamataelsősorbanpolitikailag(ésnemüzletivál- lalkozások vagy városfejlesztési stratégiák által) meghatározott, ahol a „politi- ka” a hatóságok közötti patrónuskapcsolatok bürokratizált rendszerét jelenti (Golubchikov,Phelps2011,438.).MagyarpéldákrahivatkozvaKulcsárésDomokos (2005) szintén a politikai szereplők kulcshelyzetét hangsúlyozzák. A magyar önkormányzatoknak érdemi szerepük van a helyi növekedési koalíciók, „rezsi- mek”összeállításábanésfenntartásában,ezértagazdaságielitneksincskizáró- lagosellenőrzőszerepeahelyipolitikafölött(afordítottjellegűkapcsolatinkább 66 SzabóTünde jellemző). Az állami újraelosztást felpörgető, nagy tömegű fejlesztési források pedignemcsakahelyi,deazállamiszintetisújramegerősítették:azállamifor- rásokért történő versengés, illetve fordítva, az önkormányzatok„kézből etetése” szintén az állam saját intézményrendszerén keresztül gyakorolt hatalmának konszolidációját eredményezi (Kulcsár, Domokos 2005). Az állam tehát az ural- kodónarratívaáltalsugalltnálmindigisnagyobbmértékbennyúltbeleaszavak szintjén egyre szabadabbá váló piaci folyamatokba, legfeljebb az erre szolgáló eszközeiváltoztak. Aperiferikusgazdaságmorfológiája:méretgazdaságosság ésspecializáció Korábbi kutatások már foglalkoztak a budapesti nagyvárosi tér belső kapcsola- tainakátalakulásával,abudapestivárosrégióbanzajlóposztszuburbánfolyama- tokkal (Keserű 2013). Néhány empirikus elemzés a foglalkoztatottak ingázását vizsgálva megállapította a központi város foglalkoztatási központjellegének ol- dódását, és főként az elővárosi térben, kisebb mértékben a nagyvárosi periféri- án elhelyezkedő városok foglalkoztatottakat vonzó képességének erősödését (Kovács, Szabó 2013; Szabó, Szabó, Kovács 2014). Mindez utal a gazdasági szer- vezetek városi térben történő szétszóródására, ami a nyugat-európai városok urbanizációstrendjeibeillőfolyamat.Mindezvajonaztjelenti,hogyabudapes- ti várostérségen belül is megjelennek a globális termelésnek és elosztásnak azonkörei,amelyekazeurópaivárosiperifériákatformálják? A posztszuburbanizációs folyamatok új központokat hoznak létre a város- régió terében, amelyek versenyeznek a várostérségi központtal a beruházáso- kért. Az átalakuló központrendszer oldja a várostérség koncentráltságát. A posztszuburbánperifériaegyenlőtlenülsűrűsödikésritkul,afejlődőközpontok környezetében urbanizáltabb, azoktól távolabb vidékiesebb jellegzetességeket mutatva.Avárostudományiirodalomszerintazújtérszerkezetenbelülnemle- hetegyértelműenközpontotéskörnyéketlehatárolni,sokkalinkábbklaszterek, magok, csomópontok halmazáról beszélhetünk (Danielzyk 2012). Az újraköz- pontosodás legfőbb (a neomarxista értelmezés szerint egyik) hajtóereje a vá- rostérség gazdaságának igazodása a globális termelés és fogyasztás igényeihez. A várostérségi gazdaság morfológiájára jellemző, hogy a magas hozzáadott ér- tékű üzleti szolgáltatások a legszélesebb körű nemzetközi kapcsolatrendszert nyújtó központokat választják, míg a személyi és az elosztó üzletágakat kiszol- gáló szolgáltatások szétszóródnak a szuburbán térben, vagy a közepes méretű városokban találják meg a helyüket (Bose 2001; Brake 2001). Azaz a nagyvárosi peremátalakulásábanelsősorbanatermeléshezéselosztáshozköthetőszolgálta- tások játszanak érdemi szerepet. Ez azokra a cégekre jellemző, amelyek áruik- kal, szolgáltatásaikkal várostérségen túli területeket is ellátnak (Daniezyk 2012). Tértermelésabudapestivárostérségperemén–amitagazdaságmorfológiájaelárul 67 Az üzleti szolgáltatások bizonyos formáit a várostérségben megtelepedő tema- tikusparkokvonzzákmagukhoz(Brake,Einacker,Mäding2005).Avárostérségi övezet új központjainak erősödése a policentrikus nagyvárosi térszerkezet felé toljaelavárosistruktúrát(Hall,Pain2006).Azújközpontokbanmegtelepedett cégek között sajátos kapcsolat alakulhat ki. Ez a kapcsolat munkamegosztáson alapul:egyesközpontokanagyvárosigazdaságméreteitkihasználvaspecializá- lódnak bizonyos termelési vagy üzleti tevékenységekre, városi funkciókra. A szakosodásegybenavárostérségglobálistermelésiintegrációjánakafokmérője (Burger, Meijers 2012; De Goei, Burger, van Oort, Kitson 2010; Meijers 2005). Empirikus kutatások azonban mindeddig azt mutatták, hogy míg a nagyvárosi térségeken belül a városok közötti ágazati specializáció csökken (azaz minden város a gazdasági tevékenységek minél szélesebb tárházát igyekszik magához vonzani), a várostérséget alkotó központok egyre inkább funkciók (termelés, cégirányítás,ügyfélkapcsolatstb.)alapjánszakosodnak. Az előzőek alapján azt várnánk, hogy a nyugat-európai mintákhoz hason- lóan a globális értéktermelési láncok helyi tevékenységeinek megjelenésével megindult a fővárosi székhelyű cégek városhatáron kívülre települése, illetve új vállalkozások megtelepedése a nagyvárosi peremen. A központi város és a nagyvárosiperemgazdaságszerkezeteközöttidővelarányeltolódáskövetkezik be a termeléshez, elosztáshoz köthető szolgáltatások és általában a kevésbé összetett szolgáltatások javára a peremen. A budapesti várostérség elmúlt bő tíz évét vizsgálva (1. táblázat) ezzel szemben a nagyvárosi peremtérségek gaz- daságának általános diverzifikációját figyelhetjük meg.2 Növekszik a kereske- delem, valamint az elosztás ágazatainak aránya, míg ugyanezek a központi városban veszítenek jelentőségükből. Ugyanakkor a gazdasági szolgáltatások- 1.táblázat:Aműködőtársasvállalkozásokszámánakváltozása,2001,2008,2012 Numberofoperatingcompaniesbygroupofsectors,2001,2008,2012 +(cid:4)’(cid:16)’(cid:10) (cid:14)(cid:27)&(cid:27)(cid:28)(cid:10)(cid:27)(cid:12)(cid:7) ,-(cid:30)’&(cid:11)(cid:14)(cid:10)(cid:7) ((cid:11)(cid:14)(cid:10)(cid:7)(cid:18)(cid:11)(cid:4)(cid:13)(cid:11)(cid:7) (cid:20)(cid:21)(cid:21)(cid:22)(cid:7) (cid:20)(cid:21)(cid:21).(cid:7) (cid:20)(cid:21)(cid:22)(cid:20)(cid:7) (cid:20)(cid:21)(cid:21)(cid:22)(cid:7) (cid:20)(cid:21)(cid:21).(cid:7) (cid:20)(cid:21)(cid:22)(cid:20)(cid:7) (cid:150)(cid:14)(cid:15)](cid:24)(cid:15)(cid:29)(cid:24)(cid:20)~(cid:23)(cid:157)(cid:16)(cid:17)(cid:6) (cid:7)(cid:12)(cid:6)(cid:11)(cid:12)(cid:7)(cid:6) (cid:7)(cid:7)(cid:6)(cid:9)(cid:7)(cid:8)(cid:6) (cid:10)(cid:6)(cid:10)(cid:12)(cid:10)(cid:6) =(cid:6)=+(cid:10)(cid:6) =(cid:6)=<(cid:9)(cid:6) =(cid:6)>(cid:7)(cid:8)(cid:6) Y(cid:14)(cid:17)(cid:14)(cid:19)&(cid:14)](cid:14)(cid:15)(cid:14)#(cid:6)’(cid:19)(cid:6)(cid:130)(cid:16)%Q(cid:25)(cid:28)(cid:19)(cid:6) ><(cid:6)(cid:7)(cid:8)>(cid:6) (cid:8)+(cid:6)(cid:9)+(cid:12)(cid:6) (cid:8)+(cid:6)(cid:11)(cid:10)(cid:7)(cid:6) (cid:7)(cid:9)(cid:6)><=(cid:6) (cid:7)(cid:7)(cid:6)<(cid:12)>(cid:6) (cid:7)(cid:8)(cid:6)(cid:10)=(cid:11)(cid:6) $(cid:20)(cid:28)(cid:15)(cid:15)Q(cid:25)(cid:28)(cid:19)(cid:155)(cid:6)(cid:17)(cid:16)&(cid:25)(cid:28)(cid:17)(cid:24)(cid:20)(cid:28)(cid:19)(cid:155)(cid:6)(cid:25)(cid:28)%&(cid:160)(cid:20)(cid:15)’(cid:19)(cid:6) (cid:12)(cid:6)>>+(cid:6) >(cid:6)++<(cid:6) >(cid:6)(cid:7)(cid:11)(cid:7)⁄(cid:6) (cid:7)(cid:6)<<(cid:12)(cid:6) (cid:8)(cid:6)(cid:12)(cid:9)(cid:8)(cid:6) (cid:8)(cid:6)>(cid:12)=⁄(cid:6) {(cid:16)(cid:20)](cid:16)(cid:19)(cid:28)(cid:29)(cid:23)(cid:6)(cid:19)(cid:20)(cid:24)(cid:15)(cid:29)(cid:28)(cid:15)(cid:25)(cid:16)(cid:25)(cid:28)(cid:19)(cid:24)&⁄⁄(cid:6) (cid:11)>(cid:6)(cid:9)(cid:12)(cid:11)(cid:6) (cid:11)(cid:8)(cid:6)(cid:12)(cid:9)(cid:11)(cid:6) <>(cid:6)(cid:9)(cid:9)(cid:10)(cid:6) (cid:7)(cid:7)(cid:6)(cid:9)=<(cid:6) (cid:7)(cid:10)(cid:6)(cid:8)=(cid:7)(cid:6) (cid:8)(cid:8)(cid:6)(cid:12)<(cid:7)(cid:6) $(cid:20)(cid:14)#’(cid:15)(cid:31)(cid:23)(cid:6)’(cid:19)(cid:6)&(cid:160)(cid:20)(cid:160)(cid:19)(cid:19)’(cid:29)(cid:23)(cid:6)(cid:19)(cid:20)(cid:24)(cid:15)(cid:29)(cid:28)(cid:15)(cid:25)(cid:16)(cid:25)(cid:28)(cid:19)(cid:24)&⁄⁄⁄(cid:6)(cid:7)>(cid:6)(cid:10)(cid:7)(cid:12)(cid:6) (cid:7)=(cid:6)<=+(cid:6) (cid:7)(cid:12)(cid:6)+(cid:12)(cid:8)(cid:6) >(cid:6)(cid:12)(cid:8)>(cid:6) =(cid:6)>(cid:9)>(cid:6) =(cid:6)<(cid:8)(cid:12)(cid:6) /(cid:7)0(cid:17)(cid:6)(cid:12)1(cid:16)$(cid:3)(cid:14)(cid:7)(cid:5)(cid:3)$(cid:12)2$"(cid:7) //03+45(cid:7)6(cid:21)7(cid:29)(cid:7)((cid:3)(cid:5)(cid:16)2(cid:4)(cid:13)(cid:31)(cid:24)(cid:7)8(cid:31)(cid:16)(cid:10)(cid:27)(cid:14)9(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:31)(cid:7)(cid:10)(cid:11)(cid:6)(cid:3)(cid:12)(cid:11)(cid:5)(cid:13)(cid:14)(cid:3)(cid:4)(cid:11)(cid:12):(cid:7)%(cid:5)(cid:4)’(cid:10)$’(cid:5)2(cid:4)(cid:13)$(cid:11)(cid:10)(cid:11)(cid:12)(cid:24)(cid:7)(cid:4)’(cid:16)(cid:30)’(cid:14)(cid:17)(cid:4)(cid:31)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:27)$(cid:4)(cid:17)$(cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:27)(cid:12):(cid:7)03+45(cid:7)6(cid:21).(cid:29)(cid:7)%(cid:5)(cid:25)(cid:27)(cid:28); (cid:18)(cid:17) (cid:31)!(cid:24)(cid:7)(cid:12)(cid:27)(cid:18)(cid:18)-(cid:5)(cid:31)(cid:12)(cid:17) (cid:31)!:(cid:7)((cid:3)(cid:5)(cid:16)2(cid:4)(cid:13)(cid:31)(cid:24)(cid:7)8(cid:31)(cid:16)(cid:10)(cid:27)(cid:14)9(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:31)(cid:7)(cid:10)(cid:11)(cid:6)(cid:3)(cid:12)(cid:11)(cid:5)(cid:13)(cid:14)(cid:3)(cid:4)(cid:11)(cid:12):(cid:7)%(cid:5)(cid:4)’(cid:10)$’(cid:5)2(cid:4)(cid:13)$(cid:11)(cid:10)(cid:11)(cid:12):(cid:7)#(cid:16)’(cid:12)(cid:18)’(cid:31)(cid:24)(cid:7)(cid:10)-(cid:30)(cid:27)(cid:18)(cid:17)(cid:5)(cid:13)(cid:27)(cid:14)(cid:24)(cid:7)(cid:18)<(cid:14)(cid:16)’(cid:12)(cid:31)(cid:7) (cid:10)(cid:11)(cid:6)(cid:3)(cid:12)(cid:11)(cid:5)(cid:13)(cid:14)(cid:3)(cid:4)(cid:11)(cid:12):(cid:7)=(cid:30)(cid:18)(cid:31)(cid:5)(cid:31)(cid:14)(cid:16)(cid:10)(cid:28)’(cid:10)9(cid:6)(cid:7)(cid:3)(cid:14)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:27)$(cid:4)(cid:17)$(cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:10)(cid:7)(cid:10)(cid:17)(cid:18)(cid:27)(cid:4)’(cid:10)!(cid:7)(cid:10)(cid:11)(cid:6)(cid:3)(cid:12)(cid:11)(cid:5)(cid:13)(cid:14)(cid:3)(cid:4)(cid:11)(cid:12)"(cid:7) ///03+45(cid:7)6(cid:21)7(cid:29)(cid:7)4(cid:12)(cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14):(cid:7)3(cid:4)(cid:3)(cid:14)(cid:16)(cid:14)(cid:3)(cid:4)2(cid:4)(cid:13)(cid:24)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:27) (cid:31)(cid:17)$(cid:31)(cid:14)(cid:7)(cid:11)$$(cid:17)(cid:10)(cid:17)(cid:14):(cid:7)3(cid:4)(cid:13)(cid:3)8(cid:7)(cid:12)1(cid:16)1(cid:14)(cid:14)(cid:3)(cid:4)(cid:31)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:11)(cid:18)(cid:3)$(cid:13)(cid:31)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:27)$(cid:4)(cid:17)$(cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:27)(cid:12):(cid:7)3(cid:4)(cid:13)(cid:3)8(cid:7)(cid:10)(cid:11)(cid:6)(cid:3)(cid:12)(cid:11)(cid:5)(cid:13); (cid:14)(cid:3)(cid:4)(cid:11)(cid:12):(cid:7)03+45(cid:7)6(cid:21).(cid:29)(cid:7))1(cid:16)(cid:31)(cid:4)’(cid:16)(cid:4)’(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:24)(cid:7)(cid:6)(cid:3)(cid:30)(cid:11)$(cid:11)(cid:18):(cid:7)4(cid:12)(cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14):(cid:7)>-(cid:18)(cid:17)(cid:5);(cid:11)(cid:4)(cid:3)(cid:14)(cid:16)(cid:14)(cid:3)(cid:4)2(cid:4)(cid:13)(cid:31)(cid:24)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:27) (cid:31)(cid:17)$(cid:31)(cid:14)(cid:7)(cid:11)$$(cid:17)(cid:10)(cid:17)(cid:14):(cid:7)?<(cid:6)(cid:3)(cid:14)(cid:16)(cid:11)(cid:10)(cid:24)(cid:7)(cid:14)(cid:16)!(cid:28)’(cid:12)(cid:27)(cid:16); (cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:24)(cid:7)(cid:14)(cid:16)’8’(cid:30)(cid:31)(cid:30)(cid:9):(cid:7)3(cid:4)(cid:13)(cid:3)8(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:27)$(cid:4)(cid:17)$(cid:10)’(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:27)(cid:12)"(cid:7) (cid:8)(cid:27)(cid:28)(cid:28)(cid:17)(cid:14)(cid:29)(cid:7))#>"(cid:7) 68 SzabóTünde bantevékenykedőcégekszámánaknövekedéseaperemeninkábbatérségigaz- daság sokszínűbbé válását tükrözi, mintsem a központ és a periféria viszonyla- tában várt specializációt. Úgy tűnik, hogy bár a kereskedelem és elosztás ágazataiegyreinkábbelőnybenrészesítikaközpontivárosonkívülitelephelye- ket (ezzel egyfajta ágazati specializáció irányába tolva a centrum-periféria kü- lönbségeket), mindezzel egy időben jóval kiegyensúlyozottabbá is válik a köz- ponti város és térségének gazdaságszerkezete. A statisztikai adatok tehát egy- szerre jeleznek specializációt a peremen és a központi város gazdaságszerke- zetéheztörténőigazodást. Sajnos a nagyvárosi periférián jelen lévő cégekről elvétve készült átfogó elemzés (Kukely 2006; Sági 2000). A statisztikai cégadatok kutatási célú alkal- mazása ezen a területi léptéken nehézkes, az adatok gyakran megbízhatat- lanok. Az adatgyűjtés során ezért saját adatbázist állítottam össze, amely- hez több cégadattár felületét használtam (Opten, HVG Céginfótár, CompLex Céginfo). A három adatbázis adatait összevetettem, hogy az inaktív cégeket kiszűrjem, illetve a legfrissebb megadott árbevételadattal dolgozzak. Az így előállt adatbázis tartalmazza a vizsgált terület 56 településének cégeit, posta- címmel, a fő tevékenység megnevezésével és az elérhető legfrissebb (2012, 2013) árbevételadattal (1. ábra). Az adatbázis a legalább 500 millió Ft árbevé- tellel rendelkező cégeket tartalmazza, összesen 1312 céget. A cégek telephe- lyeinekgeokódolásaaGoogleFusionésGoogleEarthszolgáltatásokkaltörtént, 1.ábra:Acégekévesárbevételeanagyvárosiperiférián,2012/2013 Annualrevenuesofjointcorporationsonthemetropolitanperiphery,2012/2013 Forrás:sajátszerkesztés. Tértermelésabudapestivárostérségperemén–amitagazdaságmorfológiájaelárul 69 (cid:4)(cid:11)(cid:12)(cid:7)(cid:14)(cid:16)(cid:17)(cid:18)’(cid:7) (cid:11)(cid:4)(cid:13)2(cid:10)(cid:10)(cid:7) =(cid:9)(cid:6) (cid:7)<(cid:6) (cid:7)+(cid:6) (cid:7)+(cid:12)(cid:6) (cid:12)(cid:9)(cid:6) (cid:8)<(cid:6) (cid:12)=(cid:6) (cid:11)(cid:8)(cid:6) =(cid:7)(cid:6) (cid:8)(cid:9)(cid:6) =(cid:7)(cid:6) (cid:8)=(cid:6) (cid:7)=(cid:6) (cid:7)+(cid:6) (cid:8)<(cid:6) (cid:8)(cid:10)(cid:6) <+(cid:6) <(cid:12)(cid:6) <(cid:10)(cid:6) (cid:12)(cid:10)(cid:6) =(cid:11)(cid:6)(cid:22)7(cid:22)(cid:20)(cid:7) (cid:3) (cid:2) (cid:20)(cid:21) (cid:8) = > (cid:22)(cid:23) (cid:12) A (cid:22) (cid:3)(cid:14)(cid:7) (cid:11)(cid:10) (cid:18)(cid:11)$(cid:10) (cid:22)D(cid:7) ns) 2(cid:16)(cid:11) ma)orporatio ’$(cid:18)’(cid:16)(cid:17)(cid:14)(cid:24)(cid:7) (cid:8) > (cid:20)7 3(cégekszámberofjointc %(cid:5)(cid:4)’(cid:10)$’(cid:5)(cid:25)(cid:27)(cid:28)(cid:4) (cid:22).(cid:7) szakosodása,2012/201periphery,2012/2013(nu #(cid:16)(cid:17)$$9(cid:10)(cid:17)(cid:14)(cid:24)(cid:7)(cid:28)’(cid:12)(cid:10)(cid:17)(cid:28)(cid:27)(cid:16)(cid:17)(cid:14)(cid:7) (cid:22)(cid:23)(cid:7)(cid:22)B(cid:7)(cid:22)C(cid:7) (cid:12) (cid:12)(cid:12) > (cid:8) (cid:12)> (cid:8)(cid:8) = (cid:8) (cid:8) (cid:7)=(cid:8)7C77(cid:22)(cid:23) rifériatelepüléseinekorsonthemetropolitan )(cid:31)(cid:14)(cid:12)(cid:11)(cid:28)(cid:11)(cid:14)(cid:12)(cid:11)(cid:30)(cid:11)$(cid:11)(cid:18)(cid:7) (cid:22)(cid:21)(cid:7)(cid:22)(cid:22)(cid:7)(cid:22)(cid:20)(cid:7)(cid:22)7(cid:7)(cid:22)A(cid:7) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:8)(cid:6) (cid:12)(cid:6)=(cid:6)(cid:12) (cid:6)(cid:8)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)>(cid:6)(cid:12) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:8)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6)(cid:12) (cid:6)(cid:6) (cid:6)(cid:6)= (cid:6)>(cid:6) (cid:6)(cid:6)(cid:8)(cid:22)7(cid:7)77(cid:7)(cid:20)(cid:23)(cid:20)7(cid:22)7 nagyvárosipementsandsect (cid:11)(cid:28)(cid:11)(cid:14)(cid:12)(cid:11)(cid:30)(cid:11)$(cid:11)(cid:18)(cid:7) B(cid:7)C(cid:7).(cid:7)D(cid:7) (cid:8)> (cid:8) (cid:7)(cid:9)= > (cid:8) > > (cid:8)(cid:8) (cid:8)(cid:12) (cid:20)7(cid:22).(cid:22).(cid:22)7 e (cid:12) zat:Aysettl @’(cid:4)(cid:13) A(cid:7)(cid:23)(cid:7) >(cid:8) (cid:8) = > > (cid:8) > (cid:12)(cid:12) > (cid:8) 7(cid:23)(cid:20)D áb 2.táblSpecialisation ’(cid:28)(cid:24)(cid:7)(cid:3)&9(cid:10)(cid:9)(cid:31)&’(cid:28)(cid:7) (cid:22)(cid:7)(cid:20)(cid:7)7(cid:7) = > (cid:7)(cid:12) (cid:8) > (cid:8) (cid:8)(cid:8) (cid:8) (cid:8) (cid:12)(cid:12) (cid:10) (cid:22)B(cid:22)BAB & % és. 0(cid:11)$(cid:11)&2$(cid:3)(cid:14)(cid:7) (cid:13)(cid:23)(cid:16)(cid:25)(cid:24)(cid:17)^(cid:28)(cid:29)(cid:31)(cid:6) (cid:13)(cid:23)(cid:27)(cid:19)&(cid:14)(cid:6) (cid:13)(cid:18)](cid:16)&(cid:14)(cid:19)(cid:20)(cid:23)(cid:6) (cid:13)(cid:18)](cid:16)(cid:160)(cid:17)(cid:19)(cid:6) (cid:21)(cid:14)(cid:29)(cid:15)’](cid:6) X(cid:16)^(cid:16)(cid:19)(cid:6) X(cid:18)"(cid:16)(cid:22)(cid:16)(cid:17)(cid:16)(cid:19)(cid:20)(cid:25)(cid:23)(cid:6) X(cid:18)"(cid:16)&(cid:14)(cid:19)(cid:20)(cid:23)(cid:6) (cid:129)(cid:17)](cid:6) (cid:150)~(cid:25)(cid:6) {(cid:160)](cid:160)(cid:15)(cid:15)(cid:147)(cid:6) {(cid:31)(cid:28)(cid:15)(cid:6) (cid:127)(cid:16)(cid:29)(cid:31)&(cid:147)(cid:17)(cid:160)(cid:19)(cid:6) !(cid:23)(cid:15)(cid:23)(cid:19)%(cid:160)(cid:17)(cid:160)(cid:19)%(cid:28)(cid:17)(cid:6) $(cid:20)(cid:28)(cid:20)(cid:22)(cid:16)(cid:15)(cid:24)#^(cid:16)(cid:25)(cid:25)(cid:16)(cid:6) $(cid:20)(cid:14)"(cid:25)(cid:14)"](cid:17)(cid:14)(cid:6) $(cid:20)(cid:23)(cid:29)(cid:14)(cid:25)(cid:19)(cid:20)(cid:14)"(cid:25)#(cid:23)&(cid:15)~(cid:19)(cid:6) (cid:156)(cid:16)(cid:25)(cid:16)^(cid:28)"(cid:31)(cid:16)(cid:6) (cid:156)(cid:160)(cid:17)(cid:160)&^(cid:28)(cid:15)(cid:23)"(cid:25)(cid:6) (cid:131)(cid:28)(cid:27)(cid:6) (cid:131)(cid:14)(cid:27)(cid:19)’(cid:19)(cid:6)(cid:23)B(cid:7)(cid:10)(cid:11)$(cid:11)&2$(cid:3)(cid:14)(cid:7)(cid:11)(cid:4)(cid:13)2(cid:10)(cid:10)(cid:7) Forrás:sajátszerkeszt