PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés Máté Andrea PÉCS, 2007 1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A „Pannon borrégió” agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PhD értekezés Máté Andrea Témavezetı: Dr. Szabó Géza Ph.D. egyetemi docens PÉCS, 2007 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS.....................................................................................................................................5 2. CÉLKITŐZÉSEK.............................................................................................................................7 3. KUTATÁSI MÓDSZEREK.............................................................................................................8 3.1. PRIMER FORRÁSOK...........................................................................................................8 3.1.1. Kérdıíves felmérés..................................................................................................8 3.1.2. Interjú készítés.......................................................................................................11 3.1.3. SWOT elemzés.......................................................................................................11 3.2. SZEKUNDER FORRÁSOK..................................................................................................12 3.2.1. Vonzerıleltár.........................................................................................................12 3.2.2. Statisztikai adatok..................................................................................................12 3.2.3. Jogszabályi háttér: törvények, rendeletek.............................................................13 3.3. VIZSGÁLATI TÉREGYSÉGEK............................................................................................13 3.3.1. A terroir értelmezése, térfogalom és elemzési módszer.........................................13 3.3.2. A borrégió fogalmának értelmezése......................................................................15 4. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS.......................................................................................23 4.1. A BORRÉGIÓ VIZSGÁLAT KAPCSOLATA A TERÜLETI KUTATÁSOK TUDOMÁNYTERÜLETEIVEL.............................................................................................23 4.2. A KUTATÁS SZAKIRODALMI HÁTTERE............................................................................26 5. A DÉL-DUNÁNTÚL BORVIDÉKEINEK TERÜLETI KÉRDÉSEI........................................38 5.1. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS. AZ EU ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KERETFELTÉTELEK.................38 5.2. A BORVIDÉKEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, NÉV- ÉS TERÜLETVÁLTOZÁSOK.............44 6. A DÉL-DUNÁNTÚL BORVIDÉKEINEK VIZSGÁLATA A TERROIR SZEMLÉLET ALKALMAZÁSÁVAL..................................................................................................................55 6.1. A TERMİHELY ADOTTSÁGAI, A TERROIR ALAPJA...........................................................55 6.2. A BORVIDÉKEK SZİLİ- ÉS BORTERMELÉSE....................................................................62 6.2.1. Történeti áttekintés................................................................................................62 6.2.2. Szılıfajta szerkezet................................................................................................68 6.2.3. Az ültetvények állapota..........................................................................................74 6.2.4. A bortermelés változása........................................................................................78 6.2.5. Esettanulmány: A Bikavér legendája.....................................................................87 6.3. AGRÁRFOGLALKOZTATÁS ÉS ÜZEMSZERKEZET..............................................................92 6.3.1. A terület társadalmi helyzete és az agrárfoglalkoztatás jellemzıi.........................92 6.3.2. A gazdálkodás üzemszerkezete............................................................................104 6.3.3. Esettanulmány: Gazdasági modellek...................................................................108 6.4. A BORTURIZMUS HELYZETE..........................................................................................116 6.4.1. A borturizmus jelentısége...................................................................................116 6.4.2. Borturisztikai vonzerık a térségben....................................................................120 6.4.3. A turisztikai infrastruktúra állapota....................................................................129 6.4.4. Dél-Dunántúl borútjai.........................................................................................136 3 6.4.5. Esettanulmány: A borturizmus helyzete és fejlesztési kérdései lakossági és önkormányzati kérdıíves felmérés alapján Tolna megyében...............................148 6.5. A PANNON BORRÉGIÓ BORVIDÉKEINEK SWOT ELEMZÉSE...........................................168 7. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA..............................................................................174 8. A KUTATÁS TOVÁBBI IRÁNYAI...........................................................................................180 9. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS......................................................................................................182 10. MELLÉKLETEK.......................................................................................................................183 11. ÁBRAJEGYZÉK........................................................................................................................226 12. TÁBLÁZATJEGYZÉK.............................................................................................................230 13. FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................................231 4 1. BEVEZETÉS Számos régészeti, történelmi, nyelvi, vallási emlék igazolja, hogy a szılı és a bor múltja szorosan összekapcsolódik az emberiség történetével. Olyan különleges, egyedi agrártermékrıl van szó, amely az emberi kultúra szoros részét képezi. A magyar borkultúra fejlıdését éppúgy sikertörténetek és hullámvölgyek jellemzik, mint a magyarság történetét a népvándorlástól napjainkig. A magyar bor több évszázados fejlıdése során komoly nemzetközi elismerésre tett szert, azonban hírneve – korábbi történelmi sikerei ellenére – a rendszerváltozás idejére megkopott és középszerőségbe süllyedt. A rendszerváltozás és az ezredforduló társadalmi- gazdasági eseményei- új perspektívát kínáltak a hazai szılészet és borászat számára. Az elmúlt tizenhat évben kínálkozó gazdasági lehetıségek és piaci kihívások egyformán érintették Magyarország minden borvidékét, azonban jelentıs regionális különbségek alakultak ki a tekintetben, hogy miként éltek az adottságaikkal, hogyan próbáltak megfelelni a hazai és nemzetközi elvárásoknak. A borvidékek egy része ma már sikertörténeteket könyvelhet el hazai és nemzetközi szinten is, amelyeket a borversenyek eredményei és a piaci megrendelések igazolnak. Borvidékeink másik része (ezek vannak többségben) lépéshátrányban, lemaradásban van, amit minıségi, piaci, eladási problémák jeleznek. Magyarország a 2001-ben elvégzett szılı- és gyümölcsös összeírás adatai alapján 92000 ha szılıterülettel rendelkezett, amely 14000 ha-ral (13%-kal) csökkent a rendszerváltozás óta. Az Osztrák Bormarketing Szolgálat becslések alapján azonban 2005-ben már csak 83000 ha szılı van hazánkban, amelyen 22 borvidék osztozik. A borvidékek területe folyamatosan szőkül, az ültetvények elaprózódtak, jelentıs részük elöregedett, illetve parlagon van. A területi veszteség megmutatkozik a bortermelés mennyiségében is. Az átlagos termelés évente 3,5–4,5 millió hl között mozog, amelyet az idıjárás jelentısen befolyásol. Az ország évi borfogyasztásától függıen (26–30 l/fı/év) változik az exportra szánt bor mennyisége. A rendszerváltozás után a privatizáció és kárpótlás révén családi gazdaságok indultak fejlıdésnek, a külföldi tıke megjelenésével pedig több szocialista nagyüzem modernizálására került sor, a szılımővelés azonban még mindig a jelentıs kézi munkaerıt igénylı agrárágazatok közé tartozik. 5 A nemzetközi piacon jelentkezı túltermelési válság miatt egyre nehezebb exportpiacot találni a magyar borok számára. Az Európai Unió jelenleg is azon dolgozik, hogy a borpiaci kihívásokra felkészítse az ágazatot és azt versenyképessé tegye. Az elızetesen megfogalmazott uniós javaslatok között szerepel a szılıültetvények kivágásának ösztönzése és ennek pénzügyi támogatása. Ez a jövıkép a hazai csökkenı szılıterületekre további negatív hatással lehet. A borvidékek kapcsolata a turizmusfejlesztéssel és a vidékfejlesztéssel kiemelt jelentıségő, hiszen agrár, élelmiszeripari és turisztikai terméket egyszerre kezelnek, így termelıi, feldolgozói és szolgáltatói infrastruktúrát igényelnek egyszerre. Az ágazat sikere a térség sikere is, ezáltal marketing értéke a régió és települései számára nélkülözhetetlen lehetıség. Dolgozatomban bemutatom és alátámasztom, hogy a szılımővelés, borkészítés túlmutat az agrártermelés szintjén, annál komplexebben kell értelmezni, mivel kapcsolódása a kultúrtájhoz rendkívül szoros. Aki ebben a szektorban akar dolgozni, az hosszú távra tervez és kötıdik a helyi értékekhez. Éppen ezért az Európai Unió szılıkivágási törekvése nem pusztán agrárpolitikai intézkedés, hanem tradíciók felszámolása, a tájhoz való kötıdés megszüntetése, amely végsı soron a vidéki terület népességmegtartó képességét csökkenti. Ezen folyamatok figyelembevételével kívánom a Dél-Dunántúl négy (Szekszárdi, Tolnai, Villányi, Pécsi) borvidékének agrárföldrajzi és borturisztikai értékelését elvégezni, a borvidékek közötti hasonlóságokat, különbségeket bemutatni. A vizsgálat célterületének kiválasztásakor a következı dilemma elıtt álltam: vagy a Dél-Dunántúli Statisztikai Tervezési Régió borvidékeit (Szekszárdi, Tolnai, Villányi, Pécsi, Balatonboglári) vizsgálom, vagy egy újfajta kezdeményezést, a termelıi összefogáson alapuló, most formálódó „Pannon borrégiót” és borvidékeit (Szekszárdi, Tolnai, Villányi, Pécsi). Az utóbbi vizsgálati terület mellett döntöttem újszerősége miatt, azonban a borrégió kialakulatlansága folytán a kifejezést egyelıre idézıjelben használom a fıcímben, és kutatásomban értékelem a borrégió létjogosultságát. A borrégió kifejezést egyre többen használják, ezért fontosnak tartom az értelmezését. A vizsgált témakörökön belül a Szekszárdi borvidék helyzetét emelem ki esettanulmányok formájában, amelyek a borvidék sajátos fejlıdési útját és a „Pannon borrégióban” betöltött szerepét értékelik. 6 2. CÉLKITŐZÉSEK Dolgozatom célja, hogy a Dél-Dunántúl négy (Szekszárdi, Tolnai, Villányi, Pécsi) borvidékének helyzetérıl összefoglaló komplex földrajzi értékelést adjak a borrégió fogalmának értelmezésével együtt, az áttekintett szakirodalom, kiértékelt statisztikai adatok, kérdıíves megkérdezések, terepbejárások, interjúk feldolgozásának segítségével. Ezek alapján a célkitőzéseim a következık: • Az agrár-, turizmusföldrajzi és szociálgeográfiai módszertan ismeretében összeállítani azt a szempontrendszert, amellyel egy borrégió komplex földrajzi vizsgálata kialakítható. • Értelmezni a borrégió fogalmát, létjogosultságát: létezik-e jelenleg Pannon borrégió, szükség van-e a Pannon borrégióra, mint egy újabb szintő területi egységre. • Értékelni a terroir, vagyis a termıhely természetföldrajzi és társadalomföldrajzi adottságait, a borvidékek szılıterületének mennyiségi és minıségi, szılı- és bortermelésének idıbeli, térbeli és szerkezeti változásait. • A statisztikai adatok, kérdıívek, interjúk eredményeinek figyelembevételével értékelni a szılészet, borászat foglalkoztatási sajátosságait, üzemszerkezetét. • A borturizmus növekvı jelentıségének vizsgálata és a vonzerık borturisztikai szempontú értékelése. Esettanulmány formájában a Tolna megyei lakosság és önkormányzatok borturizmushoz való viszonyát értékelni. 7 3. KUTATÁSI MÓDSZEREK Kutatásom gerincét a szakirodalmi anyagok áttekintése mellett kvantitatív és kvalitatív vizsgálati módszerek képezték. A primer és szekunder források összegyőjtése és kiértékelése az egyes fejezetekben eltérı hangsúllyal jelenik meg. A vizsgálat során többféle kutatási módszert alkalmaztam, a szerzett információk objektív és szubjektív elemeket is tartalmaznak. 3.1. PRIMER FORRÁSOK 3.1.1. Kérdıíves felmérés A kérdıív fı alkalmazási területe az adatgyőjtés. A módszer alkalmas nagy számú populáció körében végzett (pl. lakosság, turisták, önkormányzatok) adatgyőjtésre. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fıiskolai Kar Terület- és Településfejlesztési Kutatási Központja szervezésében 2004-ben teljes körő önkormányzati és reprezentatív lakossági megkérdezésre került sor Tolna megyében, amely a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ERFP-DD2002-HU-B-03 számú PHARE Tükörprogramjának támogatásával valósulhatott meg. Ennek keretében komplex területfejlesztési témakört érintı kérdıívet dolgoztunk ki. A kérdıív borturizmus fejezetének elkészítése mellett feladatom volt a teljes felmérés szerkesztése, összeállítása, és a résztvevı kutatók munkájának koordinálása. A felmérések technikai lebonyolításához a KSH Tolna Megyei Igazgatóságának segítségét vettük igénybe. A kérdıívben két különbözı célcsoport, a lakosság és az önkormányzatok részére hat-hat vizsgálati témakör szerepelt. A lakossági megkérdezés témakörei: településfejlesztés, településhálózat, területfejlesztés, agrárium, idegenforgalom, borturizmus, személyes információk voltak. Az önkormányzatok témakörei részben eltértek a lakosságitól: természeti erı- és veszélyforrások, településfejlesztés, civil szervezetek, önkormányzati területfejlesztési társulások, idegenforgalom, borturizmus voltak. Az egyszerőbb feldolgozás érdekében a kérdéstípusok többsége 8 zárt kérdés, vagy értékelési skálába (számmal, vagy jelzıkkel) sorolt válaszokat tartalmazó kérdés volt. A felmérés végrehajtása elıtt fókuszcsoportos vizsgálat keretében teszteltük a kérdıív tartalmát és szerkezetét. A fókuszcsoport kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy reprezentatív lakossági minta és különbözı (lakosság szám szerint) települési önkormányzatok tesztelése történjen meg, melynek során a kutatók is részt vettek a munkában, és az utána következı kiértékelésben. A kérdıív elıkészítése, tesztelése és véglegesítése közel két hónapot vett igénybe. A lekérdezést a KSH tapasztalt kérdezıbiztosai végezték, akik részt vettek a fókuszcsoportos vizsgálatokban is, valamint tájékoztatót kaptak a kutatás részleteirıl és jelentıségérıl. A megkérdezettek válaszadása önkéntes volt, az adatgyőjtés statisztikai célra történt. A borturizmus fejezetek tartalmának és szerkezetének kialakítása a saját munkám eredménye, amelyet személyesen teszteltem a fókuszcsoportos vizsgálatokban. Ez azért is fontos feladat volt, mivel a borturizmus témakörnél világossá vált, hogy a kérdezıbiztosok közül többen is járatlanok a témában, így összeállítottam egy tájékoztató anyagot fogalmakkal, borvidéki településekkel, hogy a hiányosságokat pótolni lehessen. A vizsgálat során mind a 108 Tolna megyei település polgármesterét (néhány esetben jegyzıjét) megkérdezték a kérdezıbiztosok, az adatok rögzítésénél a településtípusok is meghatározásra kerültek. Az önkormányzati lekérdezés sikeressége maximális volt, azonban az eredmények a statisztikai és adatvédelmi törvény figyelembevételével településenként nem nevesíthetık, csak csoportosítva mutathatók be (1. táblázat). 1. táblázat. Tolna megye településtípusai kistérségi bontásban, 2004 Településtípus Kistérség megye- város község 1000 község 1000 Összesen székhely lakos felett lakos alatt Szekszárdi 1 2 12 11 26 Bonyhádi 1 5 15 21 Dombóvári 1 8 7 16 Tamási 2 11 18 31 Paksi 2 10 2 14 Tolna megye 1 8 46 53 108 Forrás: KSH Tolna Megyei Igazgatóság 9 A lakossági megkérdezéshez 500 lakost választottunk ki, akik nemre, korra, településnagyságra reprezentálták Tolna megye társadalmi szerkezetét. A KSH 2%- os tartalék listát is lekérdezett, arra az esetre, ha a válaszadást megtagadnák. A KSH nagy gyakorlati tapasztalatát mutatja, hogy a lakossági kérdıívezés is 100%-osra sikerült, sıt a tartalék lista adatai is rendelkezésre álltak, így végül 510 fıs reprezentatív adatbázis állt rendelkezésre (2., 3., 4. táblázat). 2. táblázat. Tolna megye lakossági lekérdezésének mintája nemek szerint, 2004 Nemek szerinti Férfi Nı Összesen megoszlás fı % fı % fı % Tolna megyei népesség 119393 47,8 130290 52,2 249683 100 2001. február 1. Mintaelemszám nemek 240 48 260 52 500 100 szerint Lekérdezett elemszám 247 48,4 263 51,6 510 100 nemek szerint Forrás: KSH Tolna Megyei Igazgatóság 3. táblázat. Tolna megye lakossági lekérdezésének mintája életkor szerint, 2004 Kor- Népesség megoszlás Minta Lekérdezett személyek csoport megoszlása megoszlása fı % fı % fı % 18–29 év 41817 22,9 116 23,2 112 22,0 30–39 év 31876 17,5 89 17,8 90 17,6 40–49 év 39757 21,8 107 21,4 104 20,4 50–59 év 32196 17,6 89 17,8 94 18,4 60–69 év 25776 14,1 71 14,2 74 14,5 70–75 év 11072 6,1 28 5,6 36 7,1 összesen 182494 100,0 500 100,0 510 100,0 Forrás: KSH Tolna Megyei Igazgatóság 4. táblázat. Tolna megye lakossági lekérdezésének mintája településtípusok szerint, 2004 Település Népesség megoszlás Minta meg- Lekérdezett személyek típusok oszlása megoszlása fı % fı % fı % megyei 36229 14,5 79 15,8 79 15,5 jogú város többi város 98603 39,5 176 35,2 179 35,1 községek 114851 46,0 245 49,0 252 49,4 megye 249683 100,0 500 100,0 510 100,0 összesen Forrás: KSH Tolna Megyei Igazgatóság 10