cover ukr.qxd 2007. 02. 28. 14:13 Page 1 S É Nem szükséges külön hangsúlyozni a párbeszéd szükségességét a közös múl- T tat kutató, más-más nemzethez tartozó történészek között. E tekintetben Í L ukrán–magyar tudományos dialógusról nem igazán beszélhetünk. E Közrejátszottak ebben régi sztereotípiák, de nyelvi nehézségek is. Az ukraj- Z nai Kárpátalja-kutatás az 1990-es években új irányt vett, új hangnemben Ö KÁRPÁTALJA 1938–1941 írnak az ukránon, oroszon kívül románul, szlovákul, lengyelül kiválóan K beszélõ, e nyelvterületek levéltári forrásait hasznosító szakemberek, akik I T azonban magyarul egyáltalán nem vagy alig tudnak. A magyarországi E történetírásban hasonlóképpen: Párizstól Budapestig felhasználják a forrá- N MAGYAR ÉS UKRÁN sokat, az ukrán nyelvû szakirodalomnak viszont semmi nyoma abban É atörténetírásban, amit ma igazán fajsúlyosnak tartunk etémakörben. Persze T R TÖRTÉNETI KÖZELÍTÉS felhozható, hogy ugyanígy Kárpátalja sem igazán vaskos fejezet Magyar- Ö ország történetében. Pedig a régió 20. századi sorsa, államok és érdekek T harca bizonyítja, hogy területi kiterjedéséhez képest mindig sokkal N fontosabb tétel volt anemzetközi és a belpolitikában egyaránt. Ezzel a tanul- Á mánykötettel az a célunk, hogy a párbeszéden túl, a Kárpátaljáról szóló R beszédmódot világosabbá, átláthatóbbá tegyük; fogalmakat, eseményeket K U tisztázzunk, legalább erre a szûk idõszakra vonatkozóan a kutatási ered- Szerkesztette: Fedinec Csilla ményeket közvetítsük. Akor kiválasztása nem a véletlen mûve: valószínûleg S É az ukrán–magyar (történelmi) viszony legérzékenyebb pontjára tapintunk rá. R A Y G A M • 1 4 9 1 – 8 3 9 1 A A kötet szerzõi: J L A Ablonczy Balázs – Boldyzhar, Mykhailo – Boldyzhar, Sergij – T Brenzovics László – Haponenko-Tóth, Iryna – Hudanych, Vasyl – Á P Hrecheniuk, Nadiya – Necze Gábor – Vasas Géza – Vegesh, Mykola R Á K ISBN 963 7081 03 8 O GINYVEK REGIO EÖ RK KÖNYVEK KÁRPÁTALJA 1938–1941 KÁRPÁTALJA 1938–1941 MAGYAR ÉS UKRÁN TÖRTÉNETI KÖZELÍTÉS Szerkesztette: Fedinec Csilla TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY BUDAPEST, 2004 A kötetet összeállította, fordította és szerkesztette: Fedinec Csilla A kötet megjelenését A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Oktatási Minisztérium NKFP „Kulturális külpolitika és nemzeti identitás alprogramja” támogatta Lektorálta: Bárdi Nándor A címlapon az ungvári „Országház” látható egy korabeli képeslapon. Az 1934–36-ban emelt konstruktivista épület mind a mai napig a kárpátaljai adminisztrációnak ad otthont. © Teleki László Alapítvány Felelõs kiadó: Diószegi László Nyomdai elõkészítés: Kalonda Bt. ISBN 963 7081 03 8 ISSN 0866-1251 TARTALOM Elõszó 7 BOLDYZHAR, MYKHAILO – BOLDYZHAR, SERGIJ Kárpátalja állami-jogi helyzete: tervek és tények 11 VEGESH, MYKOLA Kárpáti Ukrajna belpolitikai helyzete, 1938–1939 21 HUDANYCH, VASYL Mi volt a Kárpáti Szics? 37 VEGESH, MYKOLA – HRECHENIUK, NADIYA A galíciai ukránok és Kárpátalja 1938–1939-ben 53 HAPONENKO-TÓTH, IRYNA Kárpáti Ukrajna magyar megszállása (1938. november – 1939. március) 71 BRENZOVICS LÁSZLÓ A magyar kormányzat Kárpátalja-politikája, 1939–1941 87 NECZE GÁBOR Kárpátalja az állambiztonsági jelentések tükrében 119 ABLONCZY BALÁZS A leghûségesebb nemzet és a völgygátak Teleki Pál a ruszinokról és az Északkeleti Felföldrõl 147 VASAS GÉZA Egy félbehagyott alkotmány Kárpátalja autonómiájának ügye 1939–1940-ben 157 FEDINEC CSILLA Kárpátalja kronológia. 1938. szeptember – 1941. december 217 6 Elõszó M it tudunk ma Kárpátalja történelmérõl? Ismerjük a magyar, a ma- gyarországiszempontot.Vanelképzelésünkarról,mittudnak,gon- dolnakugyanerrõl atémáról azukránok,deezaligtöbbazelképzelésnél. Leragadtunk-e annál, hogy a többségi lakosság ebben a régióban a rutén, a ruszin? Tudomásul vesszük-e, hogy kik az ukránok, mit képviselnek és mióta ezen a földrajzi-politikai területen? Ezzelakötettelnemakarunkállástfoglalniegyikvagymásiknézetmel- lett,hanemteretakarunkbiztosítanimindennézõpontnak,beakarjukmu- tatni az ukrán tényezõt is, amely a XX. században, illetve máig lényeges, szervesleválaszthatatlanrészeaMagyarországonhasználtKárpátaljafoga- lomnak. A kötetben szereplõ történészeket a magyar–ukrán viszony legérzéke- nyebbháromévénekfeltárásárakértükfel.Az1938és1941közöttiidõszak Kárpátalja autonóm területté nyilvánítása Cseh-Szlovákia keretein belül, amagyarkatonaiközigazgatásódiuma,akételsõmagyarkormányzótényke- déseésTelekiPálminiszterelnökmeddõharcaaruszinok(„rutének”,„ma- gyar-oroszok”) különleges státusáért. 1938szeptemberébenKárpátaljánújlendületetvettazukránszervezke- dés. Többek között megalakult az Elsõ Ukrán Központi Nemzeti Tanács, amelyakomáromitárgyalásokmegkezdéseelõttinaponaKözpontiOrosz NemzetiTanáccsal–melynek1919.május8-idöntésévelnagyszerepevolt a régió Csehszlovákiához csatolásában – összefogva megalakította Podkar- patszkaRuszNemzetiTanácsát.Elsõmemorandumábanmanifesztálta,hogy magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület egyetlentörvényesképviselõjénektekinti,sküldöttségetmenesztettPrágába, hogytárgyaljonazautonómkormánymegalakításáról.Október11-énacseh- szlovákminisztertanácsbeleegyezését adtaapodkarpatszkarusziautonóm kormánykinevezéséhez.AminiszterelnökBródyAndrás(AutonómFöldmû- vesSzövetség)lett.Október26-ánazonbanBródythazaárulásvádjávalletar- tóztatták. Syrový Avgusztin Volosint nevezte meg az új miniszterelnöknek. Volosinkijelentette,hogyazElsõKözpontiUkránNemzetiTanácshatároza- taértelmébenragaszkodikKárpátiUkrajnaetnográfiaiintegritásához,anép- rajzihatárokhozéselutasítjaanépszavazástaterületsorsáról.J.Tisooldalán személyesen jelen volt november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban, ahol kihirdették a tengelyhatalmak döntõbírósági határozatát. Podkarpatszka 7 Ruszterületébõl1523km²(azországrész21,1százaléka)Magyarországhoz került. Az1938.éviterületrendezéseredményekéntközigazgatásilagazUng- vári(ésaNagykaposi)járás(oka)tazUngvárszékhelyûUngvármegyéhez, aBeregszászi, Munkácsi,Tiszaújlaki(ésVásárosnaményi)járásokataBe- regszászszékhelyûBeregésUgocsaegyesítettvármegyékhezcsatolták.1 Arégióegészénekkatonaivisszafoglalása2utánaz1939.éviterületrendezés- kor BeregésUgocsa vármegyéket kettéválasztották,a Beregszász székhelyû Bereg vármegye a Beregszászi, Munkácsi (és Vásárosnaményi) járásokat, a Nagyszõlõs székhelyû Ugocsa vármegye a Nagyszõllõsi (és Halmi) já- rás(oka)t,valamintaMáramarosszigetszékhelyûMáramarosvármegyeaTé- csõi (Aknasuhatagi, Dragormérfalvi, Felsõvisói és Máramarosszigeti) já- rás(oka)tfoglaltamagába.3Aruszinoklaktaterületeketpedigavármegyerend- szertõlelkülönülõközigazgatásiterület,azUngvárszékhelyûKárpátaljaiKor- mányzóságegyesítette.Különsajátosságaennekaterületnek,hogynemvoltak mindenüttszabályosanmeghúzotthatárai.Ugyanisegy-egytelepüléskét-két közigazgatásiterülethezistartozhatott.4 Akormányzóságháromkirendeltségreoszlott:ungiUngvárszékhellyel (Ungvidéki,Perecsenyi,Nagybereznai,Szobráncijárások),beregiMunkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járások), máramarosi Huszt székhellyel(Nagyszõlõsi,Huszti,Ökörmezõi,Técsõi,Rahóijárások).51940- ben a máramarosi kirendeltség Técsõi járásának neve Taracvölgyire változott (székhelye Técsõ). Megszûnt a Nagyszõllõsi járás, a községek részbenaHusztihoz,aberegikirendeltségIlosvaijárásához,illetveUgocsa vármegyéhez kerültek.6 Apodkarpatszkarusziidõszakmagyarpolitizálásánakegyikkulcskérdése voltazautonómiáhozvalóviszonyulás.Atestvéri,õslakosérzést,összefogást hangoztató kárpátaljai magyar politikusok, magyarországi politikai erõk bur- kolttámogatásával,folytattákaztapolitikát,amelyaruszinnemzetigondolatot ésaruszinoknakmegígért,dekárpátaljai,tehátazittélõmagyaroknakisszóló 1 MagyarTörvénykezés,1938,36.sz.572.p.;BudapestiKözlöny,1938,284.sz.2–4.p. 2 Avonatkozómagyartörvényekszövegében:aFelvidékésErdély„visszacsatolt”,aDél- vidék„visszafoglalt”,Kárpátaljapedig„visszatért”terület. 3 7.800/1940.M.E.rendelet.=BudapestiKözlöny,1940,250.sz.1–4.p.Életbelépett 1940.XI.26.;912/1940.B.M.rendelet.=BudapestiKözlöny,1940,264.sz.7.p.Ajárási beosztásta23.300/1940.B.M.rendeletszabályozta.=uo.7–16.p. 4 Akérdésrevonatkozótörvényekésrendeletekelemzésétld.FedinecCsilla:Kárpátal- jaközigazgatásaéstanügyigazgatása1938–1944között.=MagyarPedagógia,1996/4. 367–375.p. 5 6.200/1939.M.E.rendeletKárpátaljaközigazgatásánakideiglenesrendezésérõl.= MagyarTörvénykezés,1939,323.sz.329.p.;BudapestiKözlöny,1939,140.sz.1–3.p. Életbelépett1939.VII.7-ihatállyal.BudapestiKözlöny,1939,146.sz.5–7.p. 6 A közigazgatásban eszközölt kisebb módosításokra nem térünk ki, jelentõsebb a23.301/1940.B.M.rendelet.=BudapestiKözlöny,1940,264.sz.16.p. 8