Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Johann Michael Sailer a centrum unitatis újrafelfedezője A centrumból élő erkölcs- és lelkipásztori teológia Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Takács Gábor Konzulens: Prof. Dr. Puskás Attila Budapest, 2014 2 Bevezetés és köszönetnyilvánítás Korunk jellemrajzát és a modern teológia arculatát nagymértékben meghatározza a felvilágosodás korának lendületes és mindenre kiterjedő, pezsgő átalakulása. A XVIII. sz. második és a XIX. sz. első felében a dél-német területen számos jeles egyházi személyiség nem kis szerepet vállalt az egyházi felvilágosodás folyamatában, teológiai nézeteik, eszméik, felfogásuk jelen volt a II. Vatikáni zsinaton, és így napjaink egyházi életében – mégha burkoltan is – tovább hatnak. Amikor teológiai írásokat és a kapcsolódó társtudományokban keletkezett munkákat felütünk, vagy a lexikonokban az odavágó szócikkeket olvassuk, csakhamar találkozhatunk Johann Michael Sailer (Aresing bei Schrobenhausen, 1751. nov. 17. - Regensburg, 1832. máj. 20.) professzor, a későbbi regensburgi püspök nevével és teológiai munkásságának alkotóelemeivel. A saját egyházi gyökereit is kereső és kiaknázni akaró kutató aligha nélkülözheti és hagyhatja figyelmen kívül e jeles előfutárának munkásságát az erkölcstan, a dogmatika, a lelkipásztori teológia, az egyháztan, a spiritualitás története, az egyháztörténelem, a pedagógia területén. A dolgozat ebben az értelemben biografikus keretbe ágyazva, a gyökerek küzdelmének történetét mutatja be: Sailer megfutott pályája a hitnek és az Egyháznak a saját létjogosultságáért és hiteles megjelenítéséért folytatott küzdelmének története a modern világ kialakulásának kezdetén. Sailer korában, míg sokan az Egyház épületét új alapra kívánták helyezni, addig mások a már felépített épületet kívánták lecserélni - míg az egyik irányzat az épületről, addig a másik az adott alapról feledkezett meg. Sailer a szilárd alapra épített ház, számtalan lakásában folyó életet kívánta megújítani, miután a ház lakójaként felfedezte ennek az életnek és megújításának egyetlen forrását. Számomra Sailer kutatásának alapötletét a Dr. Tarjányi Zoltán professzorral (+2015.01.05.) folytatott beszélgetés szülte, aki hangsúlyozta egy olyan kutatás jelentőségét, mely a saileri újdonságokat mutatja be az erkölcsteológia területén. A megkezdett kutatás után vált világossá számomra, hogy a szerző erkölcsteológiai munkája egy megtett hosszú út gyümölcse, egy tudományos életpályát lezáró monumentális mű, mely összevetve a korabeli egyéb, és a korábbi erkölcsteológiai munkákkal, számos újdonságot tartalmaz. Ekkor érdeklődésem inkább ennek premisszái, a saileri életpálya irányába fordult, és az a megtett út vált a kutatás tárgyává, mely Sailert az erkölcsteológiai nézeteihez vezette. A saileri életpályával, és az abban hangsúlyt nyerő dogmatikai premisszákkal kapcsolatban Dr. Puskás Attila professzorral konzultálva azt az inspirációt kaptam, hogy Sailert ne erkölcsteológusként, vagy egyáltalán teológusként, hanem hívő emberként 3 szemlélve a hit reflektált és következetes megélőjeként vizsgáljam. Sailer lelkipásztori teológiája, pedagógiája és erkölcsteológiája minden kétséget kizáróan számos forradalmi újdonságot tartalmaz, ugyanakkor szerzőjük mégsem határolható le egyes diszciplínák specializálódott művelőjének tudományos- és életkereteibe. Sailer folyamatosan „korhű ember” és hite szerint a Katolikus Egyház olyan tagja, aki az idők jeleit értelmezve, küldetését szabadon és következetesen igyekszik teljesíteni. Teológusunk igazi tanítványa korának és az Egyháznak, szolgálatát azonban szünet nélkül az egyetlen Úrnak ajánlotta az egyházban. Az így kirajzolódó képet esetleg biografikus teológiának nevezhetjük, hiszen Sailer fokról fokra jut el arra a pontra, ahonnét kitekintve korának szellemi nívóján és horizontján az egyház identitását és küldetését megfogalmazza. Az alapötletért a köszönet Dr. Tarjányi Zoltán professzort, a támogató és inspiráló konzultációkon kapott hasznos és segítő tanácsokért a témavezetőt, Dr. Puskás Attila professzort illeti. A saileri mű elemzése minden lehetséges aspektusban ígéretes vállalkozás, hiszen tanítása szorosan kapcsolódik következetes életviteléhez, mely Krisztus állandó keresését jelentette a mindennapi életeseményekben, melyeket a világi és egyházi események szilánkjainak tekintette, nem utolsósorban személyes kapcsolataiban, melyek mindig missziós, hitközvetítő jellegűek voltak. A dolgozat egy olyan ember szellemi nyomdokait igyekszik követni, akinek hosszú életpályája majdnem évre pontosan Goethe életkorával egyezik meg, két olyan évszázadba osztva, melyekben Európa arculatát mélységesen átalakító két történeti fordulat zajlott le. Élete a töretlen délnémet barokk vallásosság időszakában kezdődik, melyet az egyre nagyobb befolyást nyerő Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) és Christian Wolff (1679-1754) szellemi örökségéből lángra kapó felvilágosodás emésztett fel. Tetterős férfiként élte át a nagy francia forradalom időszakát és a napóleoni háborúkat, majd az európai nemzetek ezeket követő függetlenségi harcait. Híres és nagyhatású lelkipásztorként és landshuti professzorként szemlélhette a Németországban lezajló szekularizációt (1803), a Német-római Császárság megszűnését (1806), a bécsi kongresszust (1814-15) és az annak nyomában fellendülő restauráció korszakát, az átmenetet a felvilágosodásból a romantika eszmevilágába. A mozgalmas kortörténeti háttér már csak címszavakba szedve is egy rendkívül izgalmas életmű hibátlan prognózisa lehet és kiapadhatatlan forrásokat sejtet. Köszönetemet fejezem ki a Regensburgi Egyházmegyének és levéltári munkatársainak segítségükért, melyet főként a kutatás kezdetén elektronikus levelezés útján nyújtottak. Ugyancsak köszönet illeti a Passauban működő Teológiai Intézetet, hogy 4 a Philipp Schäfer professzor munkássága nyomán született Sailer-anyagokat a munkámhoz rendelkezésemre bocsátotta, valamint az augsburgi egyetemi könyvtárat, hogy az időközben már majdnem fellelhetetlenné vált, 1784-es Sailertől származó körlevél digitalizált változatát számomra elkészítette. Tisztelet és köszönet illeti a Bajor Állami Könyvtár Digitalizáló Központját, hogy lehetővé tette a Joseph Widmer által sajtó alá rendezett, monumentális Sailer-összes negyvenegy kötetnyi anyagának használatát digitális formátumban. A jog szerinti kötelességemet teljesítve: a dolgozatban használt Widmer- sorozat a Bajor Állami Könyvtár tulajdona, valamint a Clemens Wenzeslaus nevével idézett 1784-es saileri szerzőségű körlevél az augsburgi egyetemi könyvtár tulajdonát képezik. 5 T A R T A L O M Bevezetés és köszönetnyilvánítás _____________________________________________ 2 Tartalom ________________________________________________________________ 5 Rövidítések ______________________________________________________________ 9 A. Johann Michael Sailer életpályájának és munkásságának kutatásai _______________ 11 A.1. A források állapota és kutathatósága _____________________________________ 12 A.2. A Sailer-kutatások tematikus áttekintése __________________________________ 16 B. A jelen kutatás célja, módszere és perspektívái _______________________________ 24 I. Sailer teológiai életpályája – úton a centrum unitatis felé _______________________ 26 I.1. A kezdetek: a gyermekévek, a gimnáziumi időszak és a jezsuita noviciátus _______ 26 I.2. Egyetemi tanulmányok Ingolstadtban és az egyetemi reform ___________________ 30 II. Az első ingolstadti működés (1777-1781) ___________________________________ 32 II.1. Sailer tevékenysége és életvitele az egyetem keretei között, egyetemi szellemiség _ 32 II.2. Sailer publikációs tevékenysége – az első reflexiók a kor kihívásaira ____________ 34 II.3. Összegzés: az egyetemi évek tapasztalatai _________________________________ 37 III. Az első parlagévek (1781-1784) _________________________________________ 39 III.1. Sailer teológiai gondolkodásának átalakulása: új hatások, új célkitűzések, új profil 39 III.2. Az új egyházkép kontúrjai – a Szókratész recepció _________________________ 40 III.3. A Vollständiges Lese und Betbuch zum Gebrauche der Katholiken keletkezése, proklamációja és megjelenése, tartalma és kritikai pontjai ________________________ 41 III.4. Sailer egyéb publikációi az első parlagévekben ____________________________ 47 III.5. Összegzés__________________________________________________________ 47 IV. Sailer munkássága professzorként Dillingenben (1784-1794) ___________________ 49 IV.1. Az egyetemi személyes környezet, a professzori testület, a lelkipásztori tevékenység és Sailer kapcsolatai ______________________________________________________ 49 IV.2. Sailer publikációs tevékenysége ________________________________________ 58 IV.2.1. Sailer a Werther – betegség ellen ______________________________________ 62 IV.2.2. Sailer reakciója a felvilágosult racionalizmusra – az igazi felvilágosodás kritériológiája ___________________________________________________________ 66 IV.2.2.1. Sailer viszonya a racionalizmushoz és felvilágosodáshoz – felvilágosítók kritikája ______________________________________________________________________ 81 IV.2.2.2. Immanuel Kant bölcseletének hatása Sailer munkásságára ________________ 84 IV.2.2.3. Az emberi értelemről szóló trilógia megjelenése (Vernunftlehre-1785) _______ 87 IV.2.2.4. Sailer kritikája a trilógiában az előítéletekről és a megismerés forrásairól _____ 90 IV.2.2.5. A trilógia utótörténete és későbbi értelmezése __________________________ 96 IV.2.2.6. A saileri pedagógia alapjainak megjelenése ____________________________ 99 IV.3.3. Sailer reakciója a felvilágosult moralizmusra ___________________________ 101 IV.3.3.1. Sailer erkölcsteológiai vonatkozású munkáinak időrendi áttekintése ________ 102 IV.3.3.2. Szerzői szándék a Glückseligkeitslehre aus Vernunftgründen, mit Rücksicht auf das Christenthum című műben _____________________________________________ 104 IV.3.3.3. Fogalmi meghatározások a boldog életről szóló tanításban _______________ 106 IV.3.3.4. A filozófia – az erkölcs – az emberi boldogság és a kereszténység viszonya __ 107 IV.3.3.5. Szakítás Benedikt Stattler eudomeizmusával és Immanuel Kant racionalizmusával _______________________________________________________ 109 IV.3.4. Reakció az Egyház államosítására – Vorlesungen aus der Pastoraltheologie ___ 116 IV.3.4.1. A lelkipásztori gyakorlat a Tridenti zsinat nyomán _____________________ 117 IV.3.4.2. A felvilágosítók egyházpolitikája: állam tervez – Egyház végez ___________ 118 IV.3.4.3. A lelkipásztori és népteológia tantárgy megjelenése és jellemrajza és oktatási rendje ________________________________________________________________ 121 IV.3.4.4. Sailer lelkipásztori és népteológiája, művei ___________________________ 124 6 IV.4. Összegzés: Sailer elbocsátása és a dillingeni évek tapasztalata _______________ 129 V. A „második parlagévek” Ebersbergben (1784-1794) _________________________ 132 V.1. Sailer irodalmi tevékenysége Ebersbergben – áttekintés _____________________ 133 V.2. Az Imitatio Christi fordítása, német nyelvű megjelenése és a mű visszhangja ____ 133 V.3. Az Ecclesiae chatholicae de cultu sanctorum doctrina című saileri mű megjelenése, jelentősége és hatása _____________________________________________________ 136 V.4. Egyéb spirituális művek keletkezése Ebersbergben _________________________ 138 V.5. Sailer kapcsolatai ___________________________________________________ 139 V.5.1. Sailer baráti köre az ébredési mozgalmakban – Allgäu ____________________ 140 V.5.2. Sailer tanítványi köre Svájcban _______________________________________ 143 V.6. Összegzés _________________________________________________________ 143 VI. Sailer landshuti működése (1799-1821) ___________________________________ 144 VI.1. Sailer visszahívása az egyetemre a bajor politikai változások nyomán _________ 144 VI.2. A Ludwig Maximilians Univesität landshuti tanévnyitója 1802-ben ___________ 147 VI.3. A landshuti professzori kar és Sailer közvetlen baráti köre __________________ 154 VI.4. Sailer életvitele és a tanítványi körök, utazásai és egyéb kapcsolatai ___________ 155 VI.5. A landshuti évek munkássága _________________________________________ 160 VI.5.1. Vita a papnevelés körül – Sailer és Matthias Fingerlos ____________________ 161 VI.5.2. Sailer publikációi a landshuti években – áttekintés _______________________ 162 VI.5.3. Grundlehren der Religio – Über Erziehung für Erzieher – Handbuch der chr. Moral _____________________________________________________________________ 163 VI.6. Összefoglalás ______________________________________________________ 167 VII. Sailer további életútja röviden _________________________________________ 168 VIII. Kitekintés – egy hatástörténeti epizód ___________________________________ 169 IX. Sailer munkásságnak és tanításának rendszerezése __________________________ 169 IX.1. Johann Michael Sailer tevékenységének karaktere és személyisége ___________ 170 IX.1.1. Sailer személyének és tevékenységének karaktere – a pápai üzenet hangsúlyai _ 170 IX.1.2. Sailer munkásságának méltatása Joseph Ratzinger bíborostól ______________ 171 IX.1.3. Reflexió Sailer korának társadalmi tendenciáira keresztény kontextusban _____ 172 X. A kereszténység tanításának megközelítése ________________________________ 173 X.1. A kinyilatkoztatás értelmezése – az egyetemes kinyilatkoztatás fogalmának bevezetése _____________________________________________________________ 173 X.1.2. Az egyetlen kinyilatkoztatás különböző fajtái ____________________________ 175 X.1.3. Az egyetlen kinyilatkoztatás fajtái a Handbuch der christlichen Moral című műben _____________________________________________________________________ 176 X.1.3.1. Az egyetlen kinyilatkoztatás első értelmezése __________________________ 176 X.1.3.2. Az egyetlen kinyilatkoztatás második értelmezése ______________________ 176 X.1.3.3. Az egyetlen kinyilatkoztatás harmadik értelmezése _____________________ 177 X.1.4. Az egyetlen kinyilatkoztatás különböző fajtái a Grundlehren der Religio című műben ________________________________________________________________ 177 X.1.4.1. Az egyetemes kinyilatkoztatás rendes formái a történelemben _____________ 177 X.1.4.2. A kinyilatkoztatás rendkívüli formái a történelem kezdetén és végén ________ 179 X.2. A jézusi kinyilatkoztatás vizsgálati módjai _______________________________ 179 X.2.1. A jézusi tanítás tartalmi csoportosítása _________________________________ 180 X.2.1.1. A tanítások első csoportja: Isten atyai mivolta és az emberi lélek halhatatlansága _____________________________________________________________________ 180 X.2.1.2. A tanítások második csoportja: a szent törvények az emberben ____________ 183 X.2.1.3. A tanítások harmadik csoportja: a kereszténység centrális elemei ___________ 184 X.2.1.4. A kereszténység centrális elemeinek értékelése _________________________ 188 XI. A kinyilatkoztatás hordozója és időszaka _________________________________ 190 XI.1. A revelatio időszaka és hordozója ______________________________________ 191 7 XI.2. Revelatio és ratio viszonya ___________________________________________ 192 XI.3. Isten önközlése – az élet önközlése _____________________________________ 194 XI.4. A revelatio közvetítője ______________________________________________ 195 XI.5. A revelatio értelmezése kortörténeti kontextusban _________________________ 196 XI.6.1. A revelatio értelmezés a racionalizmussal, empirizmussal és kriticizmussal szemben ______________________________________________________________ 197 XI.6.2. A revelatio értelmezés a Sturm und Drang és az ébredési mozgalmakkal szemben _____________________________________________________________________ 199 XI.6.3. A revelatio értelmezésének összefoglalása: a kinyilatkoztatás mint történelem _ 200 XI.6.3.1. A történelem, mint a gondviselés és az isteni kormányzás kinyilatkoztatása __ 201 XI.6.3.2. A Szentírás, mint az emberiség történelme ____________________________ 201 XI.6.3.3. A Szentírás, mint a religio és a moralitas története az emberek között_______ 202 XI.6.3.4. A Szentírás, mint az átadott kinyilatkoztatás történelme, okirata és tartóedénye _____________________________________________________________________ 203 XI.6.3.4. A Szentírás, mint nép-, nemzet- és családtörténet_______________________ 205 XI.6.3.5. Az apostoli hitvallás, mint történelem – az Egyház hitének történetisége ____ 205 XI.6.3.6. A kinyilatkoztatás modellszerű értékelése: revelatio vagy transmissio ______ 211 XI.6.3.7. Exkurzus: Sailer tanítása H. U. v. Balthasar és K. Barth tanításának fényében 213 XII. A pozitív kereszténység egészének egysége és az élet egészének egysége – a teológia _____________________________________________________________________ 216 XIII. A kinyilatkoztatás feldolgozása – a religio _______________________________ 219 XIII.1. A religio és ratio viszonya __________________________________________ 221 XIII.2. Az emberi értelem saileri értelmezésének rendszerezése teológiai vonatkozásban _____________________________________________________________________ 223 XIII.3. Az emberi értelem teológiai teljes formája és az értelem paradoxona _________ 224 XIII.4. A religio fogalmának értelmezési kontextusai és fogalmi lényege – religio invisibilis – religio visibilis – religio Christi __________________________________ 226 XIII.5. Összefoglalás ____________________________________________________ 231 XIV. Az Egyház saileri fogalma____________________________________________ 233 XIV.1. Az Egyház megalapozásának saileri kritériológiája _______________________ 233 XIV.2. A Szentírás tanulmányozása Sailer életében és szerepe az Egyház megalapozásában _____________________________________________________________________ 235 XIV.3. Az emberi értelem szerepe az Egyház megalapozásában ___________________ 238 XIV.4. Az egyházalapító elv: az apostoli hagyomány ___________________________ 239 XIV.5. Az apostoli hagyomány és a tévedhetetlenség hit és erkölcs dolgában ________ 240 XIV.6. A traditio, scriptura, ecclesia egysége _________________________________ 241 XIV.7. Összefoglalás ____________________________________________________ 241 XV. Az Egyház küldetése _________________________________________________ 243 XV.1. Az egyházi tevékenység jellege: a hit és az erkölcs dolgában ________________ 243 XV.2. Az Egyház lényegi tevékenységének megközelítése a centrális eszméken keresztül _____________________________________________________________________ 244 XV.3. Sailer lelkipásztori- és erkölcsteológiájának alapelvei, az alapelvek szintézise __ 245 XV.4. Összegzés ________________________________________________________ 247 XVI. Az egyházi tevékenység területei ______________________________________ 247 XVI.1. A lelkipásztori tevékenység és a teológia _______________________________ 247 XVI.2. Sailer erőfeszítései a papnevelés megújításában: a religio-reform – a papságreform _____________________________________________________________________ 249 XVI.3. Sailer liturgia szemlélete általában és a szentségek teológiája _______________ 253 XVI.5. Az erkölcsi tanítás a lelkipásztori gyakorlatban, hangsúlyai és a speciális erkölcs _____________________________________________________________________ 259 XVI.6. A tulajdonképpeni katolikus erkölcsi tanítás jellemvonása _________________ 261 8 XVI.7. Exkurzus – a szakrális művészetek megújulása __________________________ 264 XVII. Összegzés és kitekintés _____________________________________________ 266 Fazit _________________________________________________________________ 279 Irodalomjegyzék ________________________________________________________ 286 Források – Johann Michael Sailer összegyűjtött írásai Joseph Widmer kiadásában ____ 286 Másodlagos irodalom ___________________________________________________ 288 9 Rövidítések Aichinger Johann Michael Sailer, Bischof von Regensburg Biographie I. Biographische Schriften 1. – 1841 (=SW 38) Biographie II. Biographische Schriften 2. – 1841 (=SW 39) ChM Der christliche Monat – 1841 (=SW 37) Dankfest Akademisches Dankfest auf der bayerischen Ludwigs Maximilians Universität zu Landshut Einletung Einleitung zur gemeinnützigern Moralphilosophie. Zunächst für meine Schüler, und denn auch für jeden denkenden Tugendfreund. München, Joseph Lentner 1786. Erziehung8 I. Ueber Erziehung für Erzieher oder Pädagogik; 1. Bd. Das Allgemeine – 1831 (= SW 7) Erziehung8 II. Ueber Erziehung für Erzieher oder Pädagogik; 2. Bd. Das Besondere – 1831 (=SW 8) Fragment FRAGMENT von der Reformationsgeschichte der christlichen Theologie; ein philosophisches Gespräch von einem Weltpriester. Ulm, Wohler 1779. GL3 I. Glückseligkeitslehre aus Gründen der Vernunft mit steter Hinsicht auf die Urkunden des Christenthums oder christliche Moralphilosophie; 1. Band – 1830 (=SW 4) GL3 II. Über Erizeuhung für Erzieher – 1831 (=SW 5) GL3 III. Glückseligkeitslehre aus Gründen der Vernunft mit steter Hinsicht auf die Urkunden des Christenthums oder christliche Moralphilosophie; 2. Band – 1830 (=SW 6) GrL1 Grundlehren der Religion. Ein Leitfaden zu seinen Religionsvorlesungen an die akademischen Jünglinge und allen Facultäten. München, Joseph Lentner 1805. GrL2 Grundlehren der Religion – 1814 HchM I. Handbuch der christlichen Moral I. – 1834 (=SW 13) HchM II. Handbuch der christlichen Moral II. – 1834 (=SW 14) HchM III. Handbuch der christlichen Moral III. – 1834 (=SW 15) Hirtenbrief Hirtenbrief seiner Churfürstlichen Durchlaucht des Hochwürdigsten, Durchlauchtigsten Fürsten und Herrn, Herrr Clemens Wenzeslaus Erzbischof zu Trier und Bischof zu Augsburg, an die Seelsorger des Ausburgischen Kirchensprengels. Eine Überstezung. Augsburg, gedruckt und zu finden bey Joseph Simon Hueber Hochfürstl. Bischöfl. und Stadbuchdrucker, auf unser lieben Frau Thore, 1784. IM Idee einer gemeinnützigern Moralphilosophie, Dillingen 1786. Jendrosch Johann Michael Sailers Lehre vom Gewissen Kirchenvater Der bayerische Kirchenvater LThK Lexikon für Theologie und Kirche Meier Die Kirche der wahren Christen NB I. Neue Beiträge zur Bildung des Geistlichen – 1839 (=SW 19) NB II. Theologische Schriften: Fortsetzung der Beiträge zur Bildung des Geistlichen, oder zur Pastoraltheologie – 1839 (=SW 20) NC Nachfolge Christi (Supplement-Band) – 1841 (=SW 41) PT I. Vorlesungen aus der Pastoraltheologie I. – 1835 (=SW 16) PT II. Vorlesungen aus der Pastoraltheologie II. – 1835 (=SW 17) PT III. Vorlesungen aus der Pastoraltheologie III. – 1835 (=SW 18) 10 PV Pastoralvorlesung, Aus der Handschirft in Maschinenschrift gegeben und mit Inhaltsverzeichnissen versehen durch Philipp Schäfer, Selbstverlag Passau 1985. RK Religionskollegien 1786-1793. Aus der Handschirft in Maschinenschrift gegeben und mit Inhaltsverzeichnissen versehen durch Philipp Schäfer, Selbstverlag Passau 1985. Schiel I. Johann Michael Sailer, In Selbstzeugnissen, Gesprächen und Erinnerungen der Zeitgenossen Schiel II. Johann Michael Sailer, Briefe SW Johann Michael Sailer, Sämmtliche Werke VL1 I-II Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; I-II. 1785. VL2 I-II Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; I-II. 1795. VL3 I. Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; 1. Band – 1830 (=SW 1) VL3 II. Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind, das ist Anleitung zur Erkenntnis und Liebe der Wahrheit; 2. Band – 1830 (=SW 2) VL3 III. Die Vernunftlehre für Menschen, wie sie sind; 3. Band – 1830 (=SW 3) Zweck Über Zweck, Einrichtung und Gebrauch eines vollkommenen Lese- und Betbuchs. München und Ingolstadt 1783. ÜbG Übungen des Geistes zur Gründung und Förderung eines heiligen Sinnes (=SW 26)