H ORIZONTOK ÉS D II. IALÓGUSOK konferencianapok A BSZTRAKTKÖTET Pécs, 2016. május 4-6. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Pécs, 2016 H ORIZONTOK ÉS D II. IALÓGUSOK konferencianapok A BSZTRAKTKÖTET Pécs, 2016. május 4-6. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Pécs, 2016 Szerkesztette: Márhoffer Nikolett, Szekeres Nikoletta, Szücs-Rusznak Karolina A kiadás helye: Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs Felelős kiadó: Ambrusné Kéri Katalin A kiadványban megjelenő írások tartalmáért a szerzők felelnek. ISBN: 978-963-429-043-8 2 TARTALOMJEGYZÉK VII. Iskola a társadalmi térben és időben .............................................................................. 4 Szimpóziumok ........................................................................................................................ 5 Szekció előadások ................................................................................................................. 20 Poszter előadások .................................................................................................................. 91 IV. Autonómia és Felelőssség – Tanulásközpontú pedagógia konferencia ...................... 97 Szimpóziumok ...................................................................................................................... 98 Szekció előadások ............................................................................................................... 123 Science Slamek ................................................................................................................... 148 V. Romológus konferencia .................................................................................................. 157 Szekció előadások ............................................................................................................... 158 3 VII. ISKOLA A TÁRSADALMI TÉRBEN ÉS IDŐBEN 4 SZIMPÓZIUMOK VII. Iskola a társadalmi térben és időben Informatika a matematikatanítás módszertanában Szimpóziumvezető: Di Blasio Barbara Kulcsszavak: szakmódszertan, IKT eszközök, matematikatanítás AZ MTA Szakmódszertani Pályázat 12 hónapos kutatási időszaka alatt született eredmények bemutatása 2015. január 1. – 2015. december 31. Magyarország a 2012-es PISA vizsgálat eredményei alapján több kompetenciaterületen is visszaesett. Szingnifikánsan romlott a magyar tanulók matematikai teljesítménye és problémamegoldó készsége 2003-hoz képest, a digitális szövegértésben pedig Európában az utolsó helyen állunk. Ugyanakkor a PISA adatok mélyebb elemzése azt is mutatja, hogy az informatikai eszközök használata az osztályteremben nem feltétlenül növeli a tanulói kompetenciákat. Az MTA által meghirdetett szakmódszertani pályázaton a PTE oktatói és több pécsi iskola matematikatanára arra vállalkozott, hogy saját tapasztalataik alapján megvizsgálják, növelhető-e az oktatás eredményessége az IKT eszközök bevonásával. 2015 őszén került sor a pilotra. Három hónapon át tanítottak a GeoGebra szoftver segítségével. 148 tanuló és 6 pedagógus vett részt a kísérletben, a bemeneti és kimeneti mérés során értékelhető adatokat 123 tanulóról gyűjtöttünk, 84 fő 10. évfolyamos (36 kísérleti és 48 kontroll) és 39 fő nyolcadikos (13 kísérleti, 26 kontroll) tanulóról. A mérések során a matematika tudást és a motivációt mértük, valamint háttéradatokat is felvettünk. A pedagógusok munkáját osztálytermi óramegfigyelésekkel követtük, amihez többféle eszközt is kialakítottunk. Mind a pedagógusokkal, mind a tanulókkal a kísérlet elején és végén interjúkat és fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattunk. A kutatási eredmények azt valószínűsíti, hogy az IKT nem megfelelően előkészített, didaktikailag nem kellően átgondolt használata inkább ront és lassítja a tanulók matematikai fejlődését. Ezzel szemben olyan példát is láttunk, ahol az IKT eszközök rutinos és szakszerű használata a kísérleti csoportban szignifikáns javulást eredményezett a matematikai fejlődésben a kontroll csoporthoz képest. Előzetes eredményeink arra is rámutatnak, hogy mihamarabb szükséges a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztése, transzferálható tudásuk megerősítése. A széleskörű szakmódszertani fejlesztés véleményünk szerint a tanárok digitális eszközhasználatának és digitális didaktikai tudásának továbbképzése nélkül csak korlátozott mértékben indulhat el. A szimpózium során a kutatás eredményeiből a következőket mutatjuk be: - a tanulói kompetenciák és a motiváció hogyan változott a beavatkozás során a kísérleti és a kontroll csoportban, - a pedagógusok milyen attitűdökkel rendelkeznek az IKT eszközök használatával kapcsolatosan, - egy új eszköz használata osztályteremben a pedagógus szemével. 5 SZIMPÓZIUMOK VII. Iskola a társadalmi térben és időben Application of ICT in Teaching Mathematics Symposium leader: Barbara Di Blasio Keywords: didactics, ICT tools, math teaching Hungary scored below the average in several competencies of PISA measurement in 2012. The decline with respect to 2003 was especially deep in mathematics, digital literacy, and problem solving. In digital literacy we scored last in Europe. On the other hand, PISA assessments indicate that using ICT in classroom does not necessarily increase students’ competencies. The aim of our research group, consisting teachers of secondary grammar schools and researchers of the University of Pécs, was to investigate experimentally weather ICT can add to efficiency of teaching. The pilot research was performed in the fall semester of 2015. GeoGebra was used to aid teaching for three months. 146 students and 6 teachers participated. Valid measurement before and after the pilot teaching was collected from 123 students, among which 84 ones were from the 10th grade (36 ICT ones vs 48 ones in the control group without ICT), and 39 ones were from the 8th grade (13 ones vs 26 ones). We measured mathematical competencies and motivation along with many other background variables. Work of the teachers has been monitored in a classroom research aided by several measuring tools, also devised by us. In the end, both the teachers and the students were involved in focus group interviews. Our research results indicate that utilization of ICT without a proper preparation and well thought out didactical considerationstends to worsen development of students’ competencies rather than helping it. On the other hand, we have recorded an example for a way of teaching, which used ICT more properly, thus achieving a very significant development with respect to that of the control group. Our preliminary results also indicate the urging need for developing teachers’ digital competencies and strengthening their transferable knowledge. In our opinion, a widespread and overall didactical development can be successfulonly to a very restricted extentwithout developing teachers’ didactical and digital competenciesfirst. The following result of us will be presented in this symposium: - How students’competencies and motivation changed in the ICT groups and the control groups, - what kind of attitudes do teachers show toward usage of ICT, - how does the usage of the new ICT tools in classroom looked like in the eye of the teachers. IKT eszköz alkalmazása matematika órán Di Blasio Barbara Kulcsszavak: a PISA mérés eredményei, pilot kutatás, osztálytermi beavatkozás 2012-ben, a nemzetközi PISA-mérésekben Magyarország minden kompetenciaterületen az OECD átlag alatt teljesített. Matematika területén különösen nagy az előző mérésekhez képest a romlás, illetve a digitális szövegértés és problémamegoldó képesség területén utolsók vagyunk Európában (Csüllög és mtsai, 2014). A magyar tanulók viszonylag sok időt fordítanak a matematikatanulásra, mégis a ráfordított energia és idő mellett gyenge a matematikai kompetenciamérési eredményünk. A zsúfolt tananyagot rossz tanulási stratégiákkal próbálják elsajátítani, változó színvonalú tanári munka mellett. 6 SZIMPÓZIUMOK VII. Iskola a társadalmi térben és időben A matematikaoktatásban a hazai hagyományos módszerek nem követik az információfeldolgozás és a figyelmi folyamatok dinamikájának változását. Az egyszerre nagy ingermennyiség befogadásához szokott fiatalok számára a frontális oktatási módszerek ingerszegények. Külföldi tapasztalatok alapján az IKT újítások felhasználása az oktatásban, különösen a természettudományok terén jelentős mértékben javítja a diákok teljesítményét (Cunska, Savicka, 2012), ugyanakkor a PISA eredmények ezt nem támasztják alá. Kíváncsiak voltunk, vajon az IKT eszközöket milyen módon érdemes használni, hogy valóban eredményesek legyünk. Hipotézisünk szerint a kellő hozzáértéssel alkalmazott IKT eszközök használata javítja a tanulók matematikai kompetenciáját. A kutatás célja, a matematika oktatásának megújítása digitális eszközök bevonásával, a matematika szakmódszertanának átgondolásával. Beavatkozó osztálytermi kutatásunkban négy pécsi gimnázium vett részt, ahol kvantitatív és kvalitatív elemzéseket végeztünk. Vizsgálatunkban a tizedik évfolyamos osztályokban az informatikai eszközök célzott használata nem idézett elő matematikai eredményjavulást, inkább rontott a tanulók teljesítményén. Nyolcadik osztályban mutattunk ki szignifikáns javulást a kontroll csoport matematikai eredményéhez képest. Az elemzésben a diákok kimenetkor és bemenetkor adott válaszai közötti változást vizsgáltuk, és a fejlődést matematika teljesítményükben, valamint az összefüggést a különböző háttérváltozók és a fejlődés mértéke között. Eredményünk alapján a tizedikes diákok a kísérleti csoportban kisebb mértékben fejlődtek, mint a kontroll csoportban, és nem változott szignifikánsan a matematika órához való hozzáállásuk, a nyolcadikos diákok esetében azonban a kísérleti csoportban a kontroll csoportnál nagyobb mértékben javult a diákok teszteredménye a bemeneti és a kimeneti mérés között. Application of ICT in Teaching Mathematics Barbara Di Blasio Keywords: International Assessment of PISA, pilot research, classroom intervention Hungary scored below the average in all competencies in PISA measurement in 2012. The decline was especially deep in mathematics, digital literacy, and problem solving (Csüllög et al., 2014). The mathematical competency of Hungarian students is weak despite the relatively big amount of time they devote to studying mathematics. They apply a wrong learning strategy, and also the quality of their teaching is problematic sometimes. The related teaching strategies usually applied in Hungary do not follow the ever changing intensity of information processing and attention of students. Students are used to processing a big amount of stimuli simultaneously, so traditionalteaching is boring for them. As shown by studies in abroad (Cunska, Savicka, 2012), application of ICT in teaching significantly improves result of students, particularly in natural sciences, but this contradicts to PISA assessment. Our question was how ICT should be applied such that it does improve students’ result. Our hypothesis is that workmanlike application of ICT does improve mathematical competencies of students. The aim of our research is to renew didactics of mathematics by utilizing ICT in teaching, via carefully though out didactical considerations. For secondary grammar schools participated in our interfering research. Both qualitative and quantitative analyses have been performed. In 10th grade, utilization of ICT in teaching of mathematics has not resulted in extra progress, rather it resulted in a lesser progress than that 7 SZIMPÓZIUMOK VII. Iskola a társadalmi térben és időben of the control group. On the other hand, a very significant extra progress was measured in the 8th class (again, compared to the control group). Our analysis was based on the difference between the test scores of students before and after teaching them the related mathematical topic, and also other independent background variables, which can influence mathematical progress, have been taken into account. As said above, in 10th grade students progress with ICT was lesser than that of the control group without it, meanwhile their interest in mathematics has not changed significantly. However, in 8th grade the students progress with ICT was significantly stronger (by a large margin) than that of the control group without ICT. Tanárok IKT-hez való attitűdje esettanulmány alapján Jenák Ildikó Kulcsszavak: pedagógusattitűd, IKT, oktatásmódszertan A köznevelésben dolgozó tanárok többsége a digitális korszak eszközei nélkül szocializálódott. Az ő gondolkodási mintázatuk általában eltér a mai tanulókétól, kiknek a hálózati kultúra természetes. A tudásalapú társadalom a hálózatos tanulás (konnektivizmus) kognitív berendezkedésén alapszik. Problémaként jelentkezik, hogy a tanárképzés rendszerében a digitális kompetenciákat célzottan fejlesztő kurzus nem érhető el kötelező jelleggel. Ám a nemzetközi oktatáspolitikai előírásoknak megfelelve a tanulók digitális kompetenciáinak irányított fejlesztése csak az infokommunikációs technológiák terén jártas tanárok által valósítható meg. Módszertani kutatásunk során feltételeztük, hogy a megfelelően alkalmazott IKT javítja a tanulók teljesítményét. Azonban felmerült a kérdés, hogy a tanárok képesek-e ily módon megfelelően alkalmazni a rendelkezésre álló eszközöket és mennyire nyitottak rájuk? Kutatásunkban megvizsgáltuk, hogy a szövegekben a modern oktatástechnológiai hívószavak, kulcskoncepciók ismerete és használata mennyire jellemző; milyen digitális, a tanulási folyamatok tervezésénél felhasználható eszközöket ismernek a tanárok, illetve hogy mennyire állnak pozitívan a technológiai fejlesztések használatához. Célunk rekonstruálni a tanárok fejében élő képet a modern, konnektivista oktatási lehetőségekről. Levelező tagozatos hallgató szövegeinek diskurzuselemzését végeztük el a QDA Miner Lite szoftver segítségével. Írásukban a „Hogyan segítheti az IKT a szakmódszertanokat?” kérdésére adnak választ. Eredményként kaptuk, hogy a modern kifejezések még nem épültek be a tanárok gondolkodásába, a sokszor előforduló kulcsfogalmak sem mai keletűek. A tanároknak zömében csak általános képük van az IKT eszközökről, ezeket nem ismerik, vagy nem tudják használni. Azonban nyitottak a technológiai fejlesztések használatára, mely alapot teremt továbbképzésükre. Kutatásunk hozzájárul a tanárképzés és a szakmai továbbképzések rendszerének modernizálásához, mely alapfeltétele a globális tudásalapú társadalomhoz illeszkedő új nevelési paradigma hatékony megvalósításának. 8 SZIMPÓZIUMOK VII. Iskola a társadalmi térben és időben Teachers’ Attitude Towards ICT based on a Case Study Ildikó Jenák Keywords: teacher attitude, ICT, teaching methodology The majority of public school teachers has socialised without digital era resources. Their thinking pattern differs from today’s students’, for whom network culture is natural. Knowledge-based society lies on the cognitive theory of networked learning (connectivism). The fact that compulsory courses aiming to develop digital competencies in teacher training are missing occurs as a problem. Although complying with international educational policies, directed development of students’ digital competencies can be implemented only by teachers with a certain level of expertise in ICT. In our methodological research we assumed that properly applied ICT improves student performance. But then the question arose whether teachers can apply available devices and tools properly and how opened they are to these instruments. We examined how typical knowledge and use of key concepts of modern education technology are in the texts; what tools teachers know for designing learning processes; and how positive teachers’ attitudes are towards usage of technological developments. We aim to retrace teachers’ image about possibilities of modern education. We performed discourse analysis on correspondent teacher students’ texts on „How ICT can facilitate methodologies?” with the help of QDA Miner Lite software. In conclusion, modern phrases has not incorporated into teachers’ thinking, their common key concepts are outdated. Teachers only have a general image about ICT devices, they don’t know or are unable to use them. However, they’re opened to applying technological developments, which provides a basis for their further training. Present research contributes to the modernisation of teacher and professional training systems, which is essential in effectively implementing the educational paradigm of global knowledge-based society. Tanári tapasztalatok az IKT-vel támogatott matematikaórán Surányi Péter Kulcsszavak: matematika oktatásmódszertan, IKT, digitális pedagógia Az elmúlt években a köznevelésben részt vevő tanulók nagyon sokat változtak, melynek legfőbb oka, a XX. század végén megjelenő digitális technológia gyors elterjedése. Véleményünk szerint, a jövőbeli iskolai képzésben elengedhetetlen, hogy megjelenjen a számítógéppel kiegészített tanulás és tanítás. A számítógéppel támogatott órákra való felkészülés és az óravázlatok megírása másképpen történt, mint egy hagyományos óra esetében. Át kellett gondolnunk, hogy az adott anyagrészt milyen módon lehetne feldolgozni a megadott IKT eszközök segítségével. Az óravázlatoknak ezek ismeretében álltunk neki: szükséges volt minden tanórához elkészíteni a digitális tananyagokat, melyeket többször is át kellett nézni a megfelelő működés biztosítása érdekében. A programfájlokat, linkeket, elkészített online feladatsorokat összegyűjtve mellékeltük az óravázlatok mellé. A digitális matematika óra megtartása sokban különbözött egy hagyományos órától. A kutatásban érintett csoportnál szükséges volt néhány bevezető órát megtartani, amelyben megismertettük velük a Geogebra program használatát. Az órákat egy alulmotivált, 9