PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA BUDAY-SÁNTHA JUDIT ANDREA A KOMMUNIKÁCIÓS JOG ÉS RENDSZERE PhD ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZETŐ DR. DR. h. c. ÁDÁM ANTAL professzor emeritus, az MTA doktora PÉCS 2015 I. KUTATÁSI CÉLJAIM ÉS MÓDSZEREIM ...............................................................7 1.1. A témaválasztás indoka, a kutatási téma háttere és időszerűsége ...................................7 1.1.1 A témaválasztás indoklása ......................................................................................7 1.1.2 A téma társadalmi, gazdasági háttere, reálfolyamatai ..............................................8 1.1.3 A téma főbb hazai és nemzetközi aktualitásai .........................................................8 1.2. Kutatás célja, módszere és az értekezés felépítése ..................................................... 10 1.2.1 A tudományos célok, feladatok ............................................................................. 10 A) Szükségszerűségét igazoló jelenségek ................................................................... 10 B) A kutatás céljai...................................................................................................... 12 1.2.2. A kutatás, feldolgozás módszere és a források...................................................... 12 1.2.3 Az értekezés szerkezeti felépítése ........................................................................ 13 II. A KOMMUNIKÁCIÓS JOG KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE ............................ 16 2.1 Kommunikációs jog normáinak kialakulása ................................................................. 16 2.2 A kommunikációs jog a tradicionális jogban (1789-ig) ................................................ 18 2.3 A kommunikációs jog a modern jogban (1789-től 1989-ig) ......................................... 21 2.3.1 A kommunikációs alapjogok kialakulása .............................................................. 21 2.3.2 A kommunikációs jogok fejlődéstörténete............................................................. 22 2.3.3 Kiemelt jelentőségű nemzetközi alapdokumentumok ............................................ 24 2.3.4 Kiemelt jelentőségű regionális egyezmények ........................................................ 28 2.4 Kommunikációs jogok megjelenése az EU normarendszerében ................................... 30 2.4.1 Az Európai Unió alapdokumentumai ................................................................... 30 2.4.2 Az EU lépései az információs társadalom megteremtéséhez .................................. 32 2.5 A kommunikációs jog a posztmodern jogban (1990-től napjainkig) ............................. 36 2.5.1 A kommunikációs jog kiemelkedő nemzeti jogalkotási elemei .............................. 36 2.5.2 A kommunikációs jog szabályozása az EU-ban ..................................................... 38 A) Médiaszabályozás ................................................................................................. 39 B) Reklám- és fogyasztóvédelmi jog .......................................................................... 42 D) Internet szabályozása ............................................................................................ 45 E) Szerzői jog ............................................................................................................ 46 F) Védjegy ................................................................................................................. 47 G) Adatvédelem ......................................................................................................... 47 H) Kommunikációs jog az egyéb jogterületeken ........................................................ 49 2.6 A kommunikációs jog magyar alkotmányi jogfejlődésének főbb állomásai .................. 50 2 2.6.1 A kommunikációs jog megjelenése a történeti alkotmányban ................................ 50 2.6.2 A kommunikációs jog jelenléte a kartális alkotmányokban ................................... 54 III. A KOMMUNIKÁCIÓS JOG ALAPTÖRVÉNYI RENDSZERE .............................. 62 3.1 A kommunikációs jog alapjogi rendszere .................................................................... 62 3.1.1 A kommunikációs jogok jelenléte a hazai jogirodalomban .................................... 62 3.1.2 A kommunikációs jogok a nemzetközi jogirodalomban ........................................ 68 3.2 A kommunikáció szabadsága ...................................................................................... 73 3.3 A kommunikációs jog „Hálómodell” alaptörvényi alkotóelemei .................................. 83 3.4 A kommunikációs jog és kapcsolódásai az Alaptörvényben......................................... 85 3.4.1 A gondolat szabadsága .......................................................................................... 85 3.4.2 Véleményszabadság .............................................................................................. 86 A) A véleményszabadság fogalmi köre ...................................................................... 86 B) A véleményszabadság tartalma .............................................................................. 87 C) A véleményszabadság korlátai .............................................................................. 89 D) A véleményszabadság alanyai és címzettjei ........................................................... 91 E) A véleményszabadság alaptörvényi kapcsolódásai ................................................. 91 3.4.3 A szólás- és a sajtószabadság ................................................................................ 93 A) A szólás- és a sajtószabadság fogalmi köre ........................................................... 93 B) A sajtó és a sajtószabadság tartalma ...................................................................... 94 C) A szólás és sajtószabadság alanyai és címzettjei .................................................... 94 D) A szólás és a sajtószabadság korlátai ..................................................................... 97 E) A szólás- és a sajtószabadság alaptörvényi kapcsolódásai .................................... 103 3.4.4 Az információs szabadság ................................................................................... 104 A) Az információs szabadság fogalmi köre .............................................................. 104 B) Az információs szabadság tartalma...................................................................... 108 C) Az információs szabadság alanyai és címzettjei ................................................... 113 D) Az információs szabadság korlátai ...................................................................... 114 E) Az információs szabadság kapcsolódásai ............................................................. 117 3.4.5 A gyülekezési szabadság ..................................................................................... 118 A) A gyülekezési szabadság fogalmi köre ................................................................ 118 B) A gyülekezési szabadság tartalma ....................................................................... 121 C) A gyülekezési szabadság alanyai és címzettjei ..................................................... 122 D) A gyülekezési szabadság korlátai ........................................................................ 124 3 E) A gyülekezési szabadság alaptörvényi kapcsolódásai .......................................... 125 3.4.6 Az egyesülési szabadság ..................................................................................... 126 A) Az egyesülési szabadság fogalmi köre ................................................................ 126 B) Az egyesülési szabadság tartalma ........................................................................ 127 C) Az egyesülési szabadság alanyai és címzettjei ..................................................... 131 D) Az egyesülési szabadság korlátai ........................................................................ 132 E) Az egyesülési szabadság alaptörvényi kapcsolódásai ........................................... 132 3.4.7 A lelkiismereti szabadság .................................................................................... 133 A) A gondolat, a lelkiismereti és a vallásszabadság fogalmi köre ............................. 133 B) A lelkiismereti szabadság tartalma ...................................................................... 135 C) A lelkiismereti szabadság alanyai ........................................................................ 135 D) A lelkiismereti szabadság korlátai ....................................................................... 136 E) A lelkiismereti szabadság alaptörvényi kapcsolódásai ......................................... 136 3.4.8 A vallásszabadság ............................................................................................... 137 A) A vallásszabadság fogalmi köre .......................................................................... 137 B) A vallásszabadság tartalma.................................................................................. 138 C) A vallásszabadság alanyai ................................................................................... 140 D) A vallásszabadság korlátai .................................................................................. 140 E) A vallásszabadság alaptörvényi kapcsolódásai ..................................................... 141 3.4.9 Az alkotás és a tanítás szabadsága ....................................................................... 142 A) Az alkotás és a tanítás szabadság fogalmi köre .................................................... 142 B) Az alkotás és a tanítás szabadság tartalma ........................................................... 145 C) Az alkotás és a tanítás szabadság alanyai és címzettjei ........................................ 147 D) Az alkotás és a tanítás szabadság korlátai ............................................................ 148 E) Az alkotás és a tanítás szabadság alaptörvényi kapcsolódásai .............................. 148 3.4.10 Az alaptörvény egyéb kommunikációs kapcsolódásai ....................................... 149 A) Az alapjogok egyéb kommunikációs kapcsolódásai ............................................ 149 B) A jogállam és a kommunikációs jog alkotmányi kapcsolata ................................. 150 IV. A KOMMUNIKÁCIÓS JOG JOGSZOCIOLÓGIAI ASPEKTUSAI ..................... 157 4.1 A kérdőíves felmérés kutatási alapadatai ................................................................... 157 4.1.1 Fieldwork report - beszámoló a megfigyelésről, a megvalósulás körülményeiről . 157 4.1.2 A válaszadók jellemzői ....................................................................................... 158 A) A válaszadók neme és életkora ............................................................................ 158 4 B) A válaszadók iskolai végzettsége és foglalkozása ................................................ 159 4.2 Kérdőíves felmérés eredménye .................................................................................. 160 4.2.1 A kommunikációs jog, mint önálló jogág ............................................................ 160 4.2.2 A kommunikációs jog területei ........................................................................... 162 4.2.3 A kommunikációs jog szabályozása .................................................................... 164 A) A kommunikációs jog szabályozásának általános megítélése .............................. 164 B) A kommunikációs jog vonatkozásában megjelenő szabályozási igények ............. 166 4.2.4 A kommunikációs jog szabályozásának jövője .................................................... 174 4.3 Jogismeret a kutatás tárgykörében ............................................................................. 177 4.3.1 A kommunikációs jog ismerete ........................................................................... 178 4.3.2 A kommunikációs kötelezettségek ismerete ........................................................ 183 4.4 Az intézményrendszer ismerete ................................................................................. 186 4.5 Jogsértések alakulása a kommunikációs jog terén ...................................................... 188 4.6 A kommunikációs jog oktatásának kérdése................................................................ 191 4.7 Kommunikációs alapjogok érvényesülése hazánkban ................................................ 193 V. A KUTATÁS FŐBB EREDMÉNYEI, KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI .... 198 5.1 Következtetések („theses”), a tudományos eredmények összefoglalása...................... 198 5.1.1 Kommunikáció és kommunikációs jog ................................................................ 198 5.1.2 Kommunikációs jogtörténet ................................................................................ 206 5.1.3 Kommunikációs jog és az alaptörvény ................................................................ 208 5.1.4 Kommunikációs jog és jogszociológia ................................................................ 212 5.2 Javaslatok (de lege ferenda), a tudományos eredmények hasznosítási lehetőségei...... 218 5.2.1 A jogalkotás számára hasznosítható eredmények ................................................ 218 5.2.2 A jogelmélet számára hasznosítható eredmények ................................................ 224 5.2.3 A jogalkalmazás számára hasznosítható eredmények .......................................... 224 ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 227 SUMMARY ...................................................................................................................... 230 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 234 FÜGGELÉK ..................................................................................................................... 253 5 I. KUTATÁSI CÉLJAIM ÉS MÓDSZEREIM 6 I. KUTATÁSI CÉLJAIM ÉS MÓDSZEREIM 1.1. A témaválasztás indoka, a kutatási téma háttere és időszerűsége 1.1.1 A témaválasztás indoklása Az elmúlt két és fél évtizedben, a rendszerváltás, a NATO és EU csatlakozás, valamint az kommunikációs és információs forradalom, a globalizáció és digitalizáció, a gazdasági világválság jelentősen átalakította hazánk társadalmi, gazdasági, politikai és jogi berendezkedését, alkotmányi és társadalmi alapértékeit, valamint értékrendjét. E folyamatok hatására a joganyag nagy része kicserélődött, és napjainkat a jogalkotási dömping jellemzi. A kommunikációt érintő, azt szabályzó jogi normák mennyisége felduzzadt és új jogterületek jelentek meg, köztük a kommunikációs jog. Ez az átalakulás rengeteg társadalmi-gazdasági, elméleti-gyakorlati, tudományos és szakmai problémát, gondot és kérdést vetett és vet fel napjainkban, amelynek jogi tisztázása, rendezése, illetve szabályozásának vizsgálata feltétlenül szükséges, hisz ezek állandó hírértékű, társadalmunkat foglalkoztató témák. Eme folyamatot magánemberként személyesen átéltem és két évtizedes szakmai munkásságom alatt szakemberként megtapasztaltam. A rendszerváltással egy időben kezdtem foglalkozni a kommunikáció közgazdasági és jogi vonatkozásaival, ez irányú tanulmányaimmal és munkásságommal párhuzamosan. Életemet, szakmai és tudományos munkásságomat mindvégig átszőtte a kommunikáció, a jog, az oktatás, a kutatás, amely a kommunikációs jog tárgykörét érintette. Egyetemi tanulmányaim alatt írt, mindhárom szakdolgozatom1 témája kapcsolódott tudományos témámhoz. 25 éves szakmai pályafutásom során szerzett elméleti tudás és gyakorlati tapasztalás tette számomra lehetővé értekezésem a kommunikációs jog problémáinak, a tudományos megalapozás hiányának, összefüggés rendszerének felismerését, alapgondolatainak és rendszerének, területeinek rögzítését, valamint bátorkodtam megkísérelni a kommunikációs jog tudományos igényű, hazai feldolgozását. A BGF KKK Társadalmi Kommunikációs Intézetében 2009 óta oktatom a „Kommunikációs- és médiajog” elnevezésű kötelező tárgyat. Értekezésem alapját nemcsak kutatási eredményeim és publikációimban kifejtettek képezik, hanem a hivatkozott kommunikációs jog elnevezésű felsőoktatási tantárgy tananyag kidolgozásának is „terméke.” Ezek mindegyikét hasznosítom munkámban, valamint a hazai és külföldi jogi szakirodalomban megjelenő eltérő nézetek, megközelítések és megállapítások tömör 1 „Az egyházak alkotmányjogi fejlődése”, PTE ÁJK 1990; „Marketing-kommunikáció”, PTE KTK 1992; „Az információs társadalom”, PTE KTK EU Regionális politika 2000 7 bemutatására, értékelésére, továbbá fogalomalkotásra, a kommunikációs jog sajátosságainak, rendszerét prezentáló „Hálómodell”-jének bemutatására törekszem. 1.1.2 A téma társadalmi, gazdasági háttere, reálfolyamatai A jog magatartási szabályok összessége, valamely társadalom szabályrendszere a társadalmi, gazdasági folyamatok jogi tükröződése. Így azok a társadalmi, közgazdasági (etc.) evidenciák biztosítására, védelmére vagy korlátozására, szankcionálására, azaz szabályozására hivatottak. De melyek is ezek a folyamatok, tények, amelyek indukálják a jogi szabályozást? Egyes szakértők szerint, a világban kb. 350 család kezében van a hatalom, ami a következő évtizedekben tovább centralizálódik. A globalizálódás, a multinacionalizálódás és a digitalizálódás, a robbanásszerű technikai fejlődés nemcsak a gazdaságban érezteti hatását, hanem megannyi területen jelen van, azaz mindennapi életünk szerves részét képezi. Az információs társadalmakban a kommunikáció, az információ szerepe és jelentősége közgazdasági és jogi értelemben egyaránt felértékelődött. Még a nonprofit szervezeteknek is for profit módon kell gondolkodni. Tényként rögzíthetjük továbbá, hogy az információ mint szükséglet és mint termelési tényező szerepet tölt be napjainkban, mintegy meghatározó eleme fejlett világunknak. A kommunikációs és információs forradalom hatására a kommunikációs iparág a legnagyobb ütemben fejlődő területté vált. A kommunikációs piacon a kommunikációs termékek és szolgáltatások köre és forgalma, valamint bevétele lineárisan emelkedik a kommunikációs szükségletek növekedésével párhuzamosan. Ezért is oly fontos a gazdasági és politikai hatalom számára a média, az információ, a nyilvánosság és a törvényhozás birtokosának lenni. Korunkban már nem a határokon átnyúló területi, gazdasági vagy pénzügyi, hanem kommunikációs, információs gyarmatosítás dominál, mint az újkor „hatalmi modellje”, megoldása a vezető, irányító szerep megszerzésében és fenntartásában, sőt jelentős hatással bír a jogi normaalkotásra is. Ezek a folyamatok indukálják a kommunikációs jog fejlődését. 1.1.3 A téma főbb hazai és nemzetközi aktualitásai Amióta ember létezik a földön kommunikál, mégis az információs társadalmak korában jutottunk el oda, hogy emberi-, alapjogi szabályozás által biztosított, az ebből származtatott jogi normák rendszerének integrálódása figyelhető meg, ugyanakkor jogelméleti tisztázása hazánkban hiányzik. A kommunikációs jog létével, jogi helyzetével, szerepével foglalkozó, és a megnyilvánulásainak szabályozását tárgyaló hazai és nemzetközi elméleti kutatások (mint 8 pl. Halmai,2 Glatz,3 Trócsányi,4 Drinóczi,5 Ambrus,6 Caristi-Davie7), a gyakorlati tapasztalatok, az alkotmányi és egyéb normaalkotások, valamint a jogszabályi módosítások, a hazai és nemzetközi - mindenekelőtt - európai jogalkalmazói döntések robbanásszerűen megnövekedtek. Mindezek az elmúlt években, évtizedekben számtalan új kérdést, tudományos igénnyel és módon megközelíthető problémát vetettek fel, ami indokolttá tette a kommunikációs jog összefoglaló, tudományos igényű, hazai megfogalmazását, rendszertani helyzetének tisztázását. A téma nemcsak a szűk jogi szakma érdeklődésének középpontjában áll, hanem a hazai, a nemzetközi közvélemény és média is nagy érdeklődést tanúsít a hazánkban folyó e tárgyú jogalkotásra. Legyen az alkotmányozás (ezen belül is kiemelt figyelmet kapott a kommunikációs jog körébe tartozó kommunikáció szabadság, a véleménynyilvánítás-, a sajtó-, az információ- és vallásszabadság etc., új alaptörvényi szabályozása és módosításai), a nyilvánosság és a média szabályozása (gondoljunk itt pl. az új médiaalkotmány, a médiatörvény, az infótörvény vitatott szabályozási megoldásaira) vagy egyéb kommunikációs tárgyú törvényalkotói döntés (mint pl. a reklámadó; az internetadó; az új egyházi törvény; a választójogi törvénynek, a határon túli magyarok postai úton történő ellenőrizhetetlen szavazási lehetősége; vagy a lobbi-tevékenységről szóló törvény, a nyitott jogalkotásról, információszabadságról szóló törvény, a sztrájk törvény hatályon kívül helyezése; de akár az új Ptk. és Btk. jó néhány szabályozási megoldása, illetve módosítása). Napjaink aktualitása, hogy a hazánkban folyó - különösen a kommunikációs jog tárgykörébe tartozó - jogalkotás külföldön is heves vitákat generál-generált, sokszor bejárja- bejárta a világsajtót, valamint már több nemzetközi vizsgálat és döntés is született e tárgykörben. Gondoljunk itt pl. az Európai Unió által elfogadott, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló Tavares jelentésre, Velencei Bizottságnak az alaptörvényünket érintő döntéseire, vagy akár a világnyilvánosság előtt megfogalmazott politikai üzenetekre (pl. USA elnöki nyilatkozat), továbbá az Amerikában minden évben közzétett „sajtószabadság” világjelentésben hazánk értékelésére, miszerint a részben szabad országok között tartanak számon. Ezeknek kétség kívül politikai és ideológiai indíttatása is 2 Halmai Gábor: Kommunikációs jogok. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2002 3 Sárközy Tamás: Az információs társadalom és a jog. In: Az információs társadalom és jogrendszere. (Szerk.: Glatz Ferenc), MTA Társadalomkutató Központ, Budapest 2002 4 Trócsányi Sára: A kommunikáció jogi alapjai. Osiris Kiadó, Budapest 2010 5Drinóczi Tímea: A kommunikációs jogok áttekintése. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Jogászok Egyesülete, Média Index Egyesület Kiadó, Kolozsvár 2005. 1. sz. 6 Zoltán Ambrus: Dreptul comunicárii (Kommunikációs jog). Status Printers Siculeni, Miercurea-Ciuc 2010 7Dom Caristi - Williem R. Davie: Communication Law. Electronic Publishing Services. United States of America, New Jersey 2012 9 lehet, de az bizonyos, hogy foglalkozni kell vele, csakúgy, mint a demokráciadeficit, a jogbizonytalanság (pl. felkészülési idő hiánya), a jogállami súlyok-ellensúlyok kérdésével, a kommunikáció szabályozásának krízispontjaival, a tartalomszabályozással, a kommunikációs platformok (pl. az Internet) és elemek (pl. termékbemutatók, kéretlen levelek, kiber támadások) aktuális kérdéseivel, valamint a kommunikációs jellegű normaalkotás egyéb problémáival. Gyorsan változó környezetünk újra és újra termeli az újszerű kommunikációs élethelyzeteket, és teljesen új, digitalizált társadalmi, gazdasági berendezkedés irányába haladunk, ahol - feltételezésem szerint - a kommunikációs jog sajátos, fejlődő, egyben meghatározó elemként funkcionál. 1.2. Kutatás célja, módszere és az értekezés felépítése 1.2.1 A tudományos célok, feladatok A) Szükségszerűségét igazoló jelenségek E jelenségek - melyek egyben hipotéziseim - a következők: a) folyamatosan gyarapszik a kommunikációs jog tárgykörébe tartozó normák száma; b) új és új kommunikációs élethelyzetek alakulnak ki, melyek igénylik a jogi rendezést; c) nő a kommunikációval, kommunikációs tevékenységgel elkövetett visszaélések és jogsértések száma; d) az egyén és a társadalom minden szereplőjének napi szintű tevékenységévé vált a kommunikáció, valamint a tudatosan tervezett és szervezett kommunikáció szerves része a gazdasági, társadalmi, politikai és állami életnek; e) alacsony a jogismeret, jogtudat és a jogkövetés a kommunikációs jog terén; f) a kommunikációs jog átszövi az egész jogrendszert, jelentős joganyagot képez; g) a kommunikációs jog alapjogi, emberi jogi alapértékei, a kommunikációs jogok nemzetközi és alkotmányi szinten rögzítettek. Ugyanakkor az abból származtatott kommunikációs joganyag kellő átláthatósága, követhetősége, ellentmondásainak feloldása, valamint kellő rendezettsége, megfelelő szabályozási szintjének (alul és túlszabályozás megszüntetése) biztosítása, és a kommunikációs jog egyértelmű megfogalmazása, e jogok és kötelezettségek maradéktalan érvényesítése még komoly kihívás a jogalkotóknak, a jogalkalmazóknak, a jogtudomány képviselőinek, valamint a társadalom egyéb hatalmi tényezőinek hazánkban és a világban egyaránt; 10