SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM– ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA dr. Árkosy Lilla Anna Az árujelzőktől a védjegyig DOKTORI ÉRTEKEZÉS Témavezető: Prof. Dr. Jakab Éva Tanszékvezető egyetemi tanár Szeged 2019 Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 5 A római jog–az európai jogrendszerek anyajoga ................................................................. 15 I. fejezet A szellemi alkotások koncepciója az ókorban ....................................................... 18 1. Szellemi alkotások római jogi aspektusból ........................................................................... 19 1. 1. A filozófia és a szellemi alkotások az ókorban ................................................................. 20 1. 2. Testi és testetlen dolgokon fennálló tulajdonjog ............................................................... 22 1. 3. A festményekre vonatkozó speciális dologegyesülési szabályok ...................................... 24 1. 4. Feldolgozással létrehozott alkotások ................................................................................. 32 1. 5. Szellemi alkotások kötelmi jogi oldalról ........................................................................... 37 1. 6. Megbízás és artes liberales ............................................................................................... 37 1. 7. Locatio Conductio Operis ................................................................................................. 40 II. fejezet Az alkotók védelme az ókori Rómában ................................................................ 45 1. Actio iniurianum .................................................................................................................... 45 2. Actio furti ............................................................................................................................... 47 III. fejezet Szerzői jog gyökerei az ókorban.......................................................................... 51 IV. fejezet Eredet- és áruhamisítás az ókorban .................................................................... 59 1. Áruhamisítás az ókori Görögországban ................................................................................ 59 1. 1. Az athéni piac .................................................................................................................... 59 1. 2. Az agoranomoszok ............................................................................................................ 63 2. Az áruforgalom legfőbb helyszíne az ókori Rómában .......................................................... 68 2. 1. A római piac ...................................................................................................................... 68 2. 2. Az aediles curules ............................................................................................................. 70 2. 3. A dáciai viaszostáblák garancia stipulációi (law in action) ............................................... 77 2. 4. Az aedilis curulis által alkotott kellékszavatossági keresetek ........................................... 84 2. 5. Az actio redhibitoria és az actio quanti minoris ............................................................... 85 3. Összefoglalás ......................................................................................................................... 89 V. fejezet Iparjogvédelem: védjegy ........................................................................................ 91 A) Védjegytörténet .................................................................................................................... 91 1. Árujelzők az ókorban ............................................................................................................ 92 1. 1. Amphorák .......................................................................................................................... 92 1. 2. Borok ............................................................................................................................... 101 1. 3. Téglák .............................................................................................................................. 107 2 2. Árujelzők a középkorban .................................................................................................... 111 2. 1. Technikai forradalom: könyvnyomtatás .......................................................................... 112 2. 2. Monopóliumok ................................................................................................................ 117 2. 3. Privilégiumok .................................................................................................................. 119 2. 4. Céhjelzések ...................................................................................................................... 121 2. 5. Újkori jogfejlődés ............................................................................................................ 121 3. A védjegyoltalom magyarországi története ......................................................................... 127 3. 1. Árucsere–forgalom Magyarországon .............................................................................. 128 3. 2. Az 1858. évi védjegypátens ............................................................................................. 134 3. 3. Az 1890. évi II. védjegytörvény ...................................................................................... 142 3. 4. Az 1969. évi IX. védjegytörvény .................................................................................... 167 3. 5. A védjegyek büntetőjogi védelme ................................................................................... 175 B) A modern értelemben vett védjegy jogintézméynének szabályozása ................................. 175 1. Nemzetközi egyezmények ................................................................................................... 176 1. 1. Párizsi Uniós Egyezmény ................................................................................................ 177 1. 2. Védjegyek Nemzetközi Lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás ........................ 181 1. 3. Madridi Jegyzőkönyv ...................................................................................................... 182 1. 4. Madridi Protokoll ............................................................................................................ 183 1. 5. Emberi Jogokról szóló Egyetemes Nyilatkozat .............................................................. 183 1. 6. Az Európai Unió Alapjogi Chatrája ................................................................................ 184 1. 7. Nizzai Megállapodás ...................................................................................................... 184 1. 8. TRIPS Egyezmény .......................................................................................................... 185 2. Európai uniós irányelvek ..................................................................................................... 186 2. 1. A közösségi védjegy ........................................................................................................ 188 2. 2. Az európai uniós védjegy ................................................................................................ 191 3. Hatályos hazai jogunk ......................................................................................................... 193 3. 1. Alaptörvény ..................................................................................................................... 194 3. 2. Polgári Törvénykönyv ..................................................................................................... 195 3. 3. A Szerzői jogi törvény ..................................................................................................... 198 3. 4. Védjegytörvény ............................................................................................................... 199 3. 5. További jogszabályok ...................................................................................................... 201 3. 6. A védjegyoltalom megszűnése ........................................................................................ 207 3. 7. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának védjegyügyekben hozott határozatai ........... 208 3. 8. Védjegyügyekben hozott határozatok elleni jogorvoslat ................................................ 208 3 3. 9. A márka és a védjegy kapcsolata ..................................................................................... 209 3. 10. A védjegy jelentősége versenyeszközként ..................................................................... 212 3. 11. A védjegy árbevételnövelő hatása ................................................................................. 214 4. Részletek más országok védjegyjogából ............................................................................. 215 4. 1. Spanyolország ................................................................................................................. 216 4. 2. Németország .................................................................................................................... 218 4. 3. Ausztria ............................................................................................................................ 220 4. 4. Amerikai Egyesült Államok ............................................................................................ 222 4. 5. Anglia .............................................................................................................................. 225 4. 6. Franciaország .................................................................................................................. 227 5. Hazai védjegyperek ............................................................................................................. 231 6. Az Európai Unió védjegyjoggal összefüggő gyakorlata ..................................................... 237 7. Külföldi védjegyperek ......................................................................................................... 275 7. 1. Németország .................................................................................................................... 275 7. 2. Amerikai Egyesült Államok ............................................................................................ 278 7. 3. Anglia .............................................................................................................................. 280 8. Következtetések .................................................................................................................. 282 Befejezés ................................................................................................................................. 284 Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 287 Hivatkozott jogszabályok jegyzéke ...................................................................................... 300 4 Bevezetés Doktori értekezésem írásakor arra a kérdésre kerestem a választ, amelyre az egész dolgozat is koncentrál, hogy hogyan jutunk el az árujelzőktől a védjegy jogintézményének megjelenéséig? Emellett, vizsgáltam azt is, hogy vannak–e ókori előzményei az árujelzőknek, a védjegyeknek legalább azok funkcióit tekintve? Érdekes kérdés továbbá, hogy miért nem jelent meg hamarabb a védjegy? Miért csak a XIX. századtól kezdődően beszélhetünk védjegyről? A védjegy definíciója a napjainkban hatályos 1997. évi XI. számú védjegytörvényünkben szerepel, amely szerint: „Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.”1 Ebből kiindulva vizsgáltam, hogyan jutottunk el e törvényi fogalom megalkotásáig. A védjegy multifunkcionális, mivel rendkívül sok funkciót tölt be a gazdasági életben, amelyek megnevezésre is kerültek hatályos védjegytörvényünk preambulumában: „A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja.”2 Magának a védjegynek, mint jogintézménynek rendkívül sok funkciója van, amely védjegyfunkciók az idő múlásával egyre inkább bővültek. Kérdéses, hogy ezek a funkciók mikor jelentek meg? Védjegyről ugyan nem beszélhetünk a XIX. századig, mégis kutatásaim eredményeként arra jutottam, hogy a modern értelemben vett védjegy bizonyos funkciói már az ókorban megjelentek.3 A védjegyeknek eleinte csupán három fő funkciója volt: a származás– és minőségjelzés, a megkülönböztetés, illetve az információszolgáltatás biztosítása. A származást jelző funkció a megjelölt áru származásával, és eredetével kapcsolatos, amelynek köszönhetően ma a védjegy tájékoztatja a vásárlókat, hogy melyik cég gyártja az adott árut. Fontos funkció emellett a minőségi garancia, amely meghatározott áruminőséget garantál és a megkülönböztető–képesség, amely révén különbség tehető az egyes áruk között a védjegy segítségével. A védjegy megkülönböztető funkciójának köszönhetően képes arra, hogy árukat és szolgáltatásokat megkülönböztessen más áruktól és szolgáltatásoktól, és a védjegy e jellemzőjén alapul a gazdasági életben részt vevő 1 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: tv.): 1. § (1) bekezdés (a továbbiakban: bek.) 2 1997. évi XI. tv. Preambulum 3 Edward S. ROGERS: Some Historical Matter concerning Trade-Marks. In: Michigan Law Review 9. 1910. 29- 43. p 5 versenytársak közötti verseny, illetve a fogyasztók ez alapján tudnak választani és tájékozódni, továbbá ma ez a törvényi szabályozás legfontosabb eleme, a védjegyek alapvető követelménye.4 Így a védjegynek véleményem szerint e megkülönböztető funkciója a leglényegesebb. Fontos az információszolgáltató funkció is, hiszen a védjegy tömörített információkat tartalmaz, azonban ez nem válik el élesen az előbbi funkcióktól. Lényeges a későbbiekben az üzletszerző funkció is, amely jelentős mértékben növeli az áru értékesíthetőségét.5 E funkció leginkább akkor kerül előtérbe, amikor új versenytárs tűnik fel a piacokon, hisz a fogyasztók nagyobb bizalommal veszik a már jól bevált védjeggyel ellátott árukat, szemben az ismeretlen árukkal.6 A védjegyek üzletszerző funkciójának rendkívüli jelentőségét támasztja alá a volt szocialista országok külkereskedelmének statisztikája, amely szerint a védjegyes árukat 15–20%–kal magasabb áron el lehetett adni, mint a védjegy nélküli, semleges árukat.7 Emiatt a frissen megjelenő versenytársaknak muszáj igyekezniük megfelelő reklám– és marketing tevékenységet folytatniuk, amely megvalósításához nyújtanak segítséget a védjegyek. A kapitalista viszonyokban egy adott védjegyjogosult vállalat profitjának állandóságát vagy akár növelését biztosítják a védjegyek.8 A védjegyek egyes funkciói feloszthatóak az alapján is, hogy az összes védjegynél előforduló vagy csak bizonyos védjegyekhez és esetlegesen kapcsolódó funkcióról beszélünk, amely értelmében a védjegyek fő funkciói a védő, a megkülönböztető, a minőségjelző és a reklámfunkció, míg ma a védjegy esetleges funkciói közé sorolható az eredetjelző funkció, az eredetiség, különlegesség tanúsításának funkciója, a vállalatjelző, piacfelosztó, esztétikai funkció és a társadalmi környezet jelzésének a funkciója.9 A vállalatjelző funkció értelmében a védjegy jelenti, és teremti meg a kapcsolatot az általa megjelölt áru, szolgáltatás és az azt gyártó vállalkozás között.10 A védjegyekhez sokszor kötődik egy bizonyos minőség vagy speciális tulajdonság képzete, amelyből kifolyólag a fogyasztók általában a valamely védjegymegjelöléssel ellátott árut veszik meg előszeretettel.11 E minőségvédelmi funkció nem tartozik a védjegy jogi funkciói közé, inkább gazdasági 4 BACHER Gusztáv: A Védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek. In: A védjegytörvény magyarázata. HVG Orac Lap– és Könyvkiadó. Budapest. 2014. 31. p 5 FAZEKAS Judit: Fogyasztóvédelmi jog. Novotni Kiadó. Miskolc. 2003. 95. p 6 VIDA Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1962. 20. p 7 VIDA 1962. 19. p 8 FAZEKAS 2003. 107. p 9 TATTAY Levente: Védjegyekről vállalkozóknak. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1995. 24. p 10 BACHER 2014. 31. p 11 TATTAY 1995. 25. p 6 jellegű, hisz lehetetlen annak az állandó kontrollja, hogy a védjegyeket csak jó minőségű árukra, szolgáltatásokra vonatkozóan alkalmazzák.12 Egy védjegy igazából egyfajta biztosítékot is jelent a vásárló számára, hogy jó minőségű árut kap, és így érdemes akár többet is fizetni érte, vagy beszerezni azt, akkor is, ha ez több nehézséggel jár.13 Negyedik fő funkcióként a reklámfunkció érdemel említést, mivel a védjegyek a reklámozás legfőbb eszközei, a megjelölt árura vonatkozó információkat tartalmazza tömörítve és azokat közvetíti is a fogyasztó felé.14 A védjegyek rendkívül jól alkalmazhatóak reklám illetve marketing tevékenységek során. Az áruk minél jobb áron történő eladásánál kulcsfontosságú a vásárló belső meggyőződése is az adott terméken feltüntetett védjeggyel kapcsolatosan, és a védjegyhez való pszichológiai hozzáállása is nagy szerepet játszik a különböző védjegyekkel megjelölt áruk közötti választásban.15 Egy cég üzleti stratégiájának az elengedhetetlen elemei, hisz rengeteg módon felhasználható, az utcai hirdetőtábláktól kezdve a reklámokon át akár a szórólapokig. Kiemelendő a védjegyek védőfunkciója is, hiszen jogosultjának kizárólagos jogot biztosít az alkalmazására és mindenki más viszont köteles ezt tűrni és persze tartózkodni annak (jogosulatlan) használatától vagy egyéb zavarásától.16 E non facere magatartást (tartózkodási kötelezettséget) az egyes jogágak eltérően szabályozzák: mind a büntetőjog, mind a szabálysértési jog, mind a védjegyjog tiltja a védjegytörvényben meghatározott védjegybitorlást. Jelenleg is alkalmazandó védjegyjtörvényünk értelmében: „Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §–ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.”17 Büntető Törvénykönyvünk Iparjogvédelmi jogok megsértése nevezetű tényállása védelmet nyújt a védjegyjogosultak számára és biztosítja e jogok oltalmát.18 12 CSÉCSY György: A szellemi alkotások joga. Novotni Kiadó. Miskolc. 2002. 186. p 13 TATTAY 1995. 25. p 14 BACHER 2014. 31. p 15 TATTAY 1995. 14. p 16 TATTAY 1995. 25. p 17 1997. évi XI. tv. 27. § (1) bek. 18 2012. évi C. tv. 384. §: Iparjogvédelmi jogok megsértése: Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló iparjogvédelmi oltalomból eredő jogát a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével, b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában a) iparjogvédelmi oltalom: aa) a szabadalmi oltalom, ab) a növényfajta–oltalom, ac) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, 7 Hazai 2012. évi II. számú szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényünk is védelemben részesíti a védjegyeket.19 Vagyis a védőfunkció a különböző jogágak által biztosított védelem formájában jelentkezik. A védjegyfunkciók közül a megkülönböztető, az információszolgáltató, és a származás– illetve eredetjelző funkció a kereskedelem megjelenése óta jelen van a piacokon, amióta az ember kereskedelmi illetve alkotói tevékenységet folytat, ugyanis a naturalis ratióból (természetes ésszerűségből) következik, hogy a különböző személyek saját áruikat megkülönböztessék mások termékeitől az értékesítés során. Megjelent az ókorban és a középkorban is a származás– és eredetjelző funkció, amelyek az amphora és téglapecsétek formájában valamint az aedilis curules és az agoranomoi (római és görög piacfelügyelők) által lefektetett szabályok révén tűntek fel. Ez utóbbi a rabszolgák adásvételénél került előtérbe, amikor az eladó köteles volt közölni a rabszolga nemzetiségét a vevővel, igazolva ezzel áruja eredetét. Ezek mellett a minőségjelző funkciót hozta a felszínre az ókorban az agoranomoszok (athéni piacfelügyelők) tevékenysége, akik az áruhamisítást szankcionáló szabályaikkal meghatározott minőség biztosítására kötelezték az eladókat. Nagyon halványan már észlelhető a vállalatjelző funkció is, abban a tekintetben, hogy az egyes árukon szereplő jelzések utaltak a gyártó vagy készítő személyére. Viszont ekkor még vállalatokról nem beszélhetünk, mégis például a középkori céhek esetében az adott céhnek a céhjelzése révén lehetett következtetni a megjelölt árut létrehozó céhre. Tehát az egyes védjegyfunkciók megjelentek az ókorban és a középkorban is, kérdéses tehát, hogy miért nem jelent meg korábban a védjegy is? Miért nem volt rá szükség korábban? Hogy hogy nem volt védjegy az ókorban és a középkorban? A válaszok kutatásakor még több kérdésbe botlottam, ugyanis a védjegyoltalom, mint modern jogintézmény létrejöttének számos előfeltétele volt. Elsőként az emberi alkotó tevékenység kibontakozását említeném, a különböző személyek által készített alkotások létrejöttét, amelyek kis– és nagykereskedelme hívta életre az árujelzők, majd védjegyek alkalmazását. Ezzel összefüggésben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy az alkotó joga vagy az anyag tulajdonosának a joga „erősebb” a vitatott dolog ad) a védjegyoltalom, ae) a földrajziárujelző–oltalom, af) a formatervezésiminta–oltalom, ag) a használatiminta–oltalom, ah) a topográfiaoltalom; b) áru alatt értendő minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog és a szolgáltatás. 19 2012. évi II. tv. A Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 238/B § 8 felett? Vagyis melyik jogosultság rontja le a másik érvényesülését? És ehhez kapcsolódik a másik kérédésem is, vagyis, hogy a különböző korszakokban dologi jogi oldal vagy a kötelmi oldal a hangsúlyosabb? Emellett vizsgáltam, hogy az adott szellemi alkotás megrendelőjének továbbra is tekintettel kell–e lennie az alkotást létrehozó személy, vagyis az alkotó jogaira? A védjegy joghatásokat keletkeztet, vagyis adott megjelölés lajstromoztatásával létrejön a védjegyoltalom, egyfajta dologi jogi jellegű, abszolút szerkezetű jogviszony. A védjegyoltalom jogi oltalmat biztosít a védjegytörvény szerint lajstromoztatott megjelölések számára, kérdéses azonban, hogy vajon mit kell bizonyítani egy védjegy megkülönböztető– képességének a sérelme esetén? Az általam igénybe vett kutatási módszerekre rátérve: a jogtörténeti megközelítés az ókortörténetnek, a védjegyjog kialakulásával kapcsolatos magyar tételes jogi szabályozásnak, törvénycikkeknek valamint a témával összefüggő nemzetközi jogi szabályoknak az elemzésekor került alkalmazásra. A jog-összehasonlító kutatási módszert az európai uniós szabályozás, valamint a nemzetközi egyezmények elemzésekor alkalmaztam. Ezzel kapcsolatban eredményként arra a megállapításra jutottam, hogy az egyes országok rendkívül teljes körűen, egymással összhangban szabályozzák a védjegy jogintézményét, amelynek oka az 1883–as Párizsi Uniós Egyezmény, amely révén az iparjogvédelem nemzetközivé vált. Így a nemzeti szabályozások azonossága lett a főszabály. Ha rábukkantam valamilyen tanulságos jogesetre, hazai vagy nemzetközi viszonylatban, akkor ezt elemeztem, azonban az adott állam joggyakorlatának részletes, elemzésére nem vállalkoztam. A joganyagok felhasználása és értelmezése folyamán a hatályban lévő jogforrásokat csak érintőlegesen említettem meg. Törekedtem mind a hazai, mind a külföldi szerzők tudományos munkáit minél teljesebb körben felhasználni. Az értekezésemben alkalmazott szóhasználattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy törekedtem a terminológia, különösen olyan alapvető fogalmak, mint a szellemi alkotás és a védjegy logikus, értelmezhető, követhető használatára. E két fogalom szoros kapcsolatban áll, hisz a szellemi alkotás egy tágabb jogi kategória, amely magába foglalja valamennyi alkotó elme által kimunkált szellemi alkotást, többek között a védjegyet is. Itt a grafikus az alkotó személy és a grafikus szellemi és fizikai munkájának eredeményeként létrejött védjegy maga az a szellemi alkotás, amely alkalmazásra kerül a piacokon. A szellemi alkotások egy adott személy, az alkotó, a szerző által létrehozott, legkülönfélébb alkotások, amelyek szorosan 9 kapcsolódnak az évszázadok alatt megvalósuló tudományos és technikai fejlődés során létrejött vívmányokhoz. A jogvédelem tárgyát az ember által megalkotott, kreativitása révén létrehozott szellemi alkotás képezheti.20 A témaválasztással összefüggésben kiemelendő, hogy napjainkban, a piacgazdaságban, forgalomban lévő áruk típusai, fajtáji rendkívül sokrétűek, felszaporodtak a piacon a választható áruk, így a védjegyek jelentősége is egyre fontosabbá vált. A rengeteg áru beazonosításához, megkülönböztetéséhez elengedhetetlen bizonyos ábrák, megjelölések, szavak, betűk, színek védjegyként való alkalmazása. Korunkban a szellemi alkotások jelentős szerepet játszanak a modern értelemben vett piacgazdaságban,21 mivel a gazdasági társaságok vagyonának egyre nagyobb részét képezik.22 Tagadhatatlan a szellemi alkotások felértékelődése napjainkra, amit rendkívül jól szemléltet az a tény is, hogy a szellemi alkotások egyre nagyobb hányadot képviselnek a sikeres vállalkozások beruházási szekezetében a versenyelőny megőrzése érdekében.23 Mindemellett a védjegy azért is rendkívül jelentős szerepet tölt be, hisz megkülönböztető-képessége révén segíti a fogyasztókat abban, hogy különbséget tegyenek az érdeklődési körükbe tartozó áruk között. A kínálat ma már olyan széleskörű a piacon, hogy a gyártóknak egyenesen rabul kell ejteniük a fogyasztót alkotásukkal.24 Tehát a védjegy a piacgazdaság alappillérének is tekinthető, mivel megjelöl, azonosít, eredetet, származást igazol, információkat közöl, illetve megkülönbözteti az adott árut vagy szolgáltatást a többi árutól, szolgáltatástól.25 A szellemi alkotások joga történelmünkben mindig is szoros kapcsolatban állt az adott korban, illetve történelmi időszakban fennálló technikai fejlettség szintjével.26 Már az őskortól kezdve számos műszaki, tudományos, kulturális alkotás készült, többek között különböző szerszámok, és egyéb megélhetéshez szükséges találmányok. A Kr. e. VI. évezred körül már használták a tüzet, és ezt követte a fejsze, és az olajmécses találmánya.27 Az ember élete során folyamatosan alkot, és az ennek eredményeként létrejövő vívmányok alkotják az ember civilizációs fejlődésének főbb állomásait.28 Ma már a szellemi alkotófolyamat eredményeként létrejött alkotások jelentősége magában foglalja magának a műalkotásnak az 20 JAKAB Éva: Szerzők, kiadók, kalózok. A szellemi alkotások védelmének kialakulása Európában. Akadémiai kiadó. Budapest. 2012. 13. p 21 GÖRÖG Márta: Szabályozási állandók és változók a know how/ üzleti titok védelme körében. In: Infokommunikáció és jog. 2014. 159–162. p 22 GRAD–GYENGE Anikó: Búcsú a szellemi alkotások jogától. 2012. 1. p (2014–11–04) 23 GÖRÖG 2014. 160. p 24 SZALAI Péter: A megkülönböztető képesség jelentése a védjegyjogban. PhD értekezés. Győr. 2014. 5. p 25 SZALAI 2014. 4. p 26 JAKAB 2012. 13. p 27 TATTAY Levente: A szellemi alkotások joga. 3. kiadás. Szt. István Társulat. Budapest. 2007. 16. p 28 PAPP László: A szabadalmi jogvédelem történeti perspektívái. Gondolat Kiadó. Budapest. 2015. 15. p 10