Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális… Bartha Csilla – Márku Anita KREATÍV NYELVHASZNÁLAT: A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK NÉHÁNY PÉLDÁJA 1. Bevezető gondolatok az internetes nyelvészetről Bár az internetes nyelvészet fiatal nyelvészeti-kommunikációs kutatá- si terület, mégis gazdag szakirodalommal rendelkezik. A korai kutatá- sok egy része a számítógép közvetítette kommunikáció (továbbiakban CMC1) mibenlétének definiálásával foglalkozik. Ma sem tisztázott kér- dés, hogy ha egyáltalán beszélhetünk egy számítógép közvetítette nyel- vezetről, akkor az az írott nyelvhez áll-e közelebb, annak egy változata-e, hiszen billentyűzet segítségével készül, és a monitoron válik olvasható- vá, vagy inkább „írott beszéd”-nek (“written speech”, „új beszélt nyelvi- ség”) tekinthető (vö. Maynor 1994), hiszen a szóbeliségre utaló vonásai vannak, mint például: gyors üzenetváltások jellemzik, informalitás, a prozódiai jelzések gazdag eszköztárával rendelkezik. Esetleg valahol az írás és a beszéd között („írott-beszélt nyelv”, „másodlagos írásbeli- ség”) (vö. Ferrara, Brunner & Whittemore 1991; Murray 1990), vagy egy új, sajátos nyelvváltozatról van szó („netspeak” „internet-szleng”, „háló-szleng”, „chat-nyelv”, digilektus) (vö. Veszelszki 2011, kritikusan Androutsopoulos 2006: 419,; összefoglalóan Márku 2015). A frissebb szakirodalomban viszont már kezdik helyén kezelni a kérdést, Bódi Zoltán egyik rövid, az internetes nyelvváltozatokról szóló tanulmá- nyában például megjegyzi, hogy „a netes kommunikációnak átfogó, a teljes netes kommunikációs környezetre érvényes nyelvváltozata véle- ményem szerint nincs, pusztán az egyes kommunikációs műfajoknak vannak jellemző nyelvhasználati normái és szokásrendszerei” (Bódi 2015). Tehát ahogyan a szóbeli vagy írásbeli csatornákon, úgy a weben sem egy egységes, leírható norma szerint kommunikálunk, hanem az egyes műfajoknak vannak jellemző jegyei, az egyes kommunikációs helyzeteknek a virtuális világban kialakult és érvényes normái. „A ne- tes kommunikációban a web és az ICT eszközökcsak a médiafelületet szol- gáltatják, a közvetítőeszköz és a platform szerepét töltik be” (Bódi 2015). A netnyelvészeti kutatások második vonala a CMC nyelvi sajá- tosságaival, a különböző internetes szövegek műfaji tipologizálásával, grammatikai jellegzetességeinek leírásával foglalkozik. A legújabb ku- tatási trendek pedig már multidiszciplináris megközelítést preferálják: azaz a CMC nyelvi sajátosságainak leírásán túl, kisebb-nagyobb közös- 61 Bartha Csilla – Márku Anita ségek (gyakorlóközösségek [baráti körök], beszélőközösségek, virtuális közösségek), társas-társadalmi kérdéseit – a kapcsolati hálók, az iden- titás, a nyelvcsere és nyelvmegtartás, a nyelvi variabilitás –, valamint az oktatás kérdéseit is vizsgálják. Különösen izgalmasak, sajátosak és létfontosságúak ezek a kérdések kétnyelvű kisebbségi közösségekben, mint amilyen a kárpátaljai magyar közösség is. Az internetkorszak kezdetén a többségi nyelvek, s különösen az angol preferenciája jelentős veszélyt jelentett a kis nyelvekre és a ki- sebbségek nyelveire. A domináns nyelvek használói nem csak nyelvi előnyökkel indulnak a virtuális világban, hanem gazdasági, infrastruk- turális előnyökre is szert tehetnek, valamint egy népesebb e-társada- lom tagjai is lehetnek. Ugyanakkor a kis(ebbségi) nyelvek és kultúrák nem kell, hogy ennek a trendnek az áldozataivá váljanak, hanem fel kell ismerni és ki kell használni a lehetőségeket, hogy aktív alakítói le- gyenek az új technológiai eszközöknek, saját nyelvűkön megalkossák, vagy a helyi igényeknek megfelelően adaptálják azokat, és így például kulturálisan hiteles, és honos internetes médiát hozhatnak létre. Az internetre nem feltétlenül ellenségként kell tekinteni kisebbségi vonat- kozásban sem, nem ellensége a hagyományos értékeknek, a kisebbségi nyelveknek, sőt, lehetőséget teremt ezek „átmentésére” átvitelére a di- gitális térbe. Az internet pozitív vagy negatív hatását a kisebbségi nyelvek vonatkozásában (pl. nyelvélesztés, nyelvélénkítés) ma még ne- héz megállapítani, de számos kutatás folyik a témában (lásd pl. Cor- mack and Hourigan ed. 2007). A kutatásokból eddig az látszik, hogy egyes nyelveknek a nyelvhasználók tudatos döntése miatt nem lesz esélye „átmenni” a digitális térbe. Egyes kis népcsoportok és nyelvek számára irreleváns az internet világa, mert túlélésük sokkal sürgetőbb társadalmi, gazdasági és politikai okoktól függ. Egyes estekben pedig pont az internet gyorsítja fel a nyelvváltást, kultúraváltást, és még az is megeshet, hogy a virtuális térben a nagyszámú beszélőközösségek tagjai is kisebbségi helyzetben találhatják magukat (vö. Cormack and Hourigan ed. 2007:146–147). Ilyen szempontból a magyar nyelv nincs rossz helyzetben, jelen van a virtuális világban. A kárpátaljai magyar közösségre vonatkozó netnyelvészeti kuta- tások 2010-ben indultak, s leginkább a már folyó kétnyelvűségi szocio- lingvisztikai kutatások vonalába illeszkedve, az idegen nyelvi- és két- nyelvűségi jelenségek gyűjtésére fókuszáltak facebook-os posztokban. Néhány tanulmány és két szakdolgozat születetett a témában (vö. Márku 2014, 2015, Márku–Bartha 2015, Kiss 2012, Fábián 2012). 62 Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális… Az MTA Posztdoktori Kutatói Programjának2 köszönhetően lehe- tőség nyílt egy kutatás megtervezésére a kárpátaljai magyarok inter- netes nyelvhasználatát illetően. Az ösztöndíjprogram 2013 szeptembe- rében indult az MTA Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontjában az első szerző vezetésével.3 A kutatás célja, hogy ismereteket szerezzünk általánosságában az internetes kommuniká- cióról, valamint speciálisan a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasz- nálatának sajátosságairól, a kontaktusjelenségek megjelenéséről a vir- tuális térben, s ezzel hozzájáruljunk a kárpátaljai magyarok kétnyel- vűségének új szempontú leírásához. A kutatás tervezésekor a következő kérdéseket fogalmaztuk meg: - Hogyan szerveződnek a gyakorlóközösségek az internetes mé- diában, a közösségi portálokon? - Hogyan hat az internet a nyelvre, nyelvhasználatra? - Milyen jelenségek (rövidítések, lexikai kölcsönzés, interferencia) és kommunikációs stratégiák, pragmatika sajátosságok (kódváltások, társalgásszervezési és diskurzus stratégiák) vannak jelen (az interne- tes, szóbeli, írásbeli) nyelvhasználatban? - Milyen szerepe van az internetnek a nyelvmegtartásban, iden- titásban? - Hogyan hat az internet az anyanyelvoktatásra (kisebbségi kör- nyezetben)? - Hogyan hatnak a médiumok a vernakuláris nyelvváltozathoz való viszonyra? Tehát a kutatás során a nyelvhasználat jelenségeinek vizsgála- tán túl, az identitás, a nyelvcsere és nyelvmegtartás problematikája, valamint oktatási kérdések is a figyelem középpontjába kerülnek. A kutatás módszere: a rendszeres résztvevő megfigyelés és a mód- szeres gyűjtés (Milroy–Milroy 1985). A legnagyobb közösségi fórum nyílvános üzenőfalán, a különböző zárt és nyílt csoportokban a chat- szobákban folytatott beszélgetésekben „elhangzott” olyan megnyilatko- zásokat gyűjtjük, amelyek biztosan kárpátaljai beszélőtől származnak, és kontaktusjelenségeket tartalmaznak. Megkönnyíti és egyben meg- nehezíti a gyűjtést a bevonódás, azaz hogy a második szerző is a kár- pátaljai magyar beszélőközösség tagja, aki így megfigyelő, de nyelvcse- lekvő is a facebookon: szintén konstruál (spontán vagy tudatosan4) olyan megnyilatkozásokat, amelyekben megjelennek kontaktusjelensé- gek. Ez a bevonódás buktatókat is rejthet magában: túlságosan belül lenni azzal a veszéllyel járhat, hogy a kutatói-megfigyelői szerepet né- 63 Bartha Csilla – Márku Anita ha tudatosan kell felölteni, kívülre helyezkedni, miközben a labovi megfigyelői paradoxont (Labov 1972) le kell küzdeni. Jelen tanulmányban nem vállalkozunk a kutatási projekt vala- mennyi kérdésének megválaszolására, sőt teljes egészében egyet sem válaszolunk meg, bár többet érintünk. Amire vállalkozunk az csupán az, hogy: - megnézzük, megjelennek-e kétnyelvűségi jelenségek a facebook- posztokban, s ha igen, mifélék; - felvillantjuk és néhány példa segítségével illusztráljuk, hogyan használjuk és miként tudjuk kreatívan „ki”használni a digitális plat- formot a hatékony kommunikáció érdekében. A posztdoktori kutatás korpusza feldolgozás alatt áll, a gyűjtött megnyilatkozások és az azokban megjelenő kontaktusjelenségek szám- szerű elemzésébe, típusokba sorolásába jelenleg még nem bocsátko- zunk. Inkább néhány példa segítségével arra szeretnénk rávilágítani, milyen kreatív „szövegeket” produkálnak a kárpátaljai bilingvis net- nyelvhasználók a közösségi portálon. 2. Kontaktusjelenségek a legnagyobb közösségi fórumon A bevezetőben feltett első kérdésre egyértelmű választ tudunk adni: igen, a legnagyobb közösségi portálon, a facebookon a kárpátaljai ma- gyar nethasználók – csakúgy, mint az élőbeszédben vagy bizonyos mű- fajú írásos szövegalkotásuk során (pl. szépirodalom, sajtó, iskolai jegy- zet, stb.) – használnak kontaktusjelenségeket, leggyakrabban szóköl- csönzéseket és kódváltásokat (lásd még jelen kötetben Gazdag Vilmos tanulmányát). Más kutatások is azt mutatják, hogy a közösségi fórum üzenőfalán megjelenő szövegek, megnyilatkozások kicsit személytele- nebbek, hiszen a partnerek nem látják és nem is hallják egymást, a felhasználók gyakran a spontán beszélt nyelvhez hasonlóan szervezik a szövegeiket a világhálón (Bódi 2004b; vö. még. Herring 1996: 4; Col- lott–Bellmore 1996: 14, 21), tehát gyakran a beszélt nyelvi szövegek- hez hasonlóan elemezhetjük a megnyilatkozásokat és a bennük megje- lenő kontaktusjelenségeket. A kódváltás (CS) chat-szobákban való megjelenésével és funkcióival Dorleijn és Nortier (2009) foglalkozik holland–marokkói arab beszédpartnerek diskurzusait elemezve. Calla- han (2004) alapján ők is úgy vélik, hogy az online nyelvhasználat kellő- képpen informális és spontán, hogy érdemben lehessen vizsgálni a CS jelenségét. Ugyanakkor mivel a kódváltásoknak pragmatikai okai van- nak, nem lehet száraz statisztikai módszerekkel elemezni a korpuszt, csakis a kontextus figyelembe vételével, tartalomelemzéses módszer- 64 Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális… rel. Egy kívülről jövő kutató nem biztos, hogy ismeri és érti a megnyi- latkozások mögött lévő kulturális közeget, politikai vonatkozásokat, vagy a helyi nyelvhasználati kreatív elemeket, így tehát kétséges, hogy megfejti például az alábbi kódváltásos szójátékot: 1) példa: Kódváltás: „po roshen k.o.” Zxxxxx Zsxxxxx via Origo Hírek po roshenk.o. Oroszország betiltotta az ukrán édesiparitermékek importját Oroszország megtiltotta az édesipari termékek behozatalát Ukrajnából. A döntést... Mxxxx Axxxxx jó kisszójáték! [2014. 09.05.] A fenti példában a kommentező egy nyelvi játékkal reflektál egy 2014. szeptemberi hírre, amely az Origo internetes hírportálon jelent meg. Oroszország nem nyíltan, de mindenki számára nyilvánvalóan politikai okokból (a kelet-ukrajnai háborús események) tiltotta meg a Roshen cég termékeinek behozatalát, hiszen Ukrajna legnagyobb édes- ipari cégének, a Roshennek az alapító tulajdonosa nem más, mint Pet- ro Porosenko, milliárdos üzletember, „a csokikirály” 5, aki, nem melles- leg, jelenleg Ukrajna elnöke is. Tehát ezzel a lépéssel a cég és tulajdo- nosa is egy „K. o.”-t, „kiütést” kapott az orosz piactól. A nyelvi kreativi- tás zseniális példája is ez a facebook-poszt, hiszen egyetlen tulajdon- névből tagolással alkotott egy mondat értékű megnyilatkozást a fel- használó: Po/rosen/ko: A ’po’ az oroszban, ukránban elöljárószó (pl. po zákárpátszki–kárpátaljaiul; po násomu–mi szerintünk, a mi nyelvünkön). 2) példa: Szókölcsönzések: csájna („Teázó”), Sznyezsinka (jelentése: az egyik szovjet korszakban „tejbár”-ként, fagyizóként működő hely neve); zavegyenyije (jelentése: intézmény), Druzsba (jelentése: barátság, tulajdonnév); pábja (angolból: pub-bár) BxxxIxxxx Furcsa lehet, hogy én kérdezem, de tudja-e valaki, hogy van-e Beregszászon kocsma? Jxxxx Sxxx Talán a SZEZSINKA? Sxxxx Lxxxx mind az Hxxxx Exxx A kocsma, ahol be lehet rúgni, ergo, még a szabad ég is lehet kocsma (régi emlékeim szerint) "Mindenkinek van egy álma, azenyéma csájna..." Harangozó Teri dala átkőtve beregszásziason)... Kxxxx Exxx "Nyilvános ház, melyben az ivók számárabort, sört, s más szeszes italokat árulnak, mely egyszersmind az ivóknak ideiglenes tanyául szolgál." (értelmező kéziszótár) Úgyhogy a pont Sxxxxnél... Egyébként a neve "SZNYEZSINKA"! 65 Bartha Csilla – Márku Anita Hxxx Exxx Nekem anno minden ilyen zavedenyije "kocsma" volt, a téma ugyanaz volt - némi agytekervény kivégzése, állattá válási kísérletek, aztán minden étteremből való kitiltás, namely: Fehér Kő, Fácán, Druzsba, Pacsirta, Páva (jánynevén Kárpáti) - ekkor elindultunk a Borzsa felé: mondjuk Várinál hajóvonták találkozása tilos vót, esetleg borzsa básrszerűségnél kimúlt a csapat (after 8 litrs of alcohol) Bxxxx Ixxxx Turistákkérdezték egyszer. ("Van itt kocsma valahol?" - nem tudtam.) De magam iselgondolkodtam, hogy milyen jó missziós terep lehet. Jxxxx Gxxxx A régi Carmen, a régi VillaNegra, a régi Edelweis. Mint, Hemingwaynél a szép párok felbomlanak és csúnyákká alakulnak:D Kxxx Sxx Uxxx Az a jó idegenvezető, aki a hegyet alulról, atemplomot kívülről, a kocsmàtpedig belülről mutatja meg... Axxxxxxx Jxxx szerintem Beregszászban minden bár kocsma egyébként itt minden bezár 9-10-kor. Egyedül a Páva "pábja" marad nyitva 1-2 ig, az az egyetlen alternatíva 1. kép „Csájna” Beregdédában a rendszerváltás után is maradt a szimbolikus jelentéssel kiegészült megnevezés: Csájna (Teázó, lexikai kölcsönzés), ahol most sincs érvényben a szesztilalom A netes kommunikáció egyik fő jellemzője, hogy multimediális: a szöveg mellett vagy helyett megjelennek a képek, videók, animációk. „Az írott szöveg egyre inkább a kép, a látvány kiszolgálója, ami legin- kább a közösségi oldalakon (pl. Facebook, Twitter), web kettes szolgál- tatásokon (pl. blogok, YouTube, Vimeo, Videa, Facebook), azonnali üze- netküldő szolgáltatásokon (pl. Viber, Facebook Messenger) érhető tet- ten. Ha pedig a mondanivalót kiegészíti a képiség, vagy akár a látvá- nyé a főszerep, akkor az írott szövegek is szükségszerűen módosulnak, 66 Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális… például egyszerűbbé, összefogottabbá, rövidebbé válnak, telítődnek de- iktikus (az írott szövegen kívüli képi tartalomra utaló) elemekkel. Megtanulnak az aktív felhasználók képre/képhez szöveget írni. Ennek talán a Facebookon erőteljesen terjedő képes-szöveges mémek a legjobb példái (Bódi 2015)”. A következő példában egy mémhez írt kommentet egy felhaszná- ló, amiben a „krutoj” kölcsönszó sok-sok jelentése közül valamelyik át- vitt értelmű, a szlengben használatos jelentést választott tetszése kife- jezésére. 3) példa: Kölcsönzés: Krutoj [nagyszerű, erős, ütős, király stb.] fel röhögtem xD Bxxx Gxxxx nagyon krutoj A következő példa egy képregény-részlet, amely egy beregszászi főiskolás facebook-oldalán jelent meg először, majd a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat adminisztrátora az online határon túli magyar szavak szótárából kiegészítette a stipi (sztipi) szócikkel. Az így kialakult metanyelvi példa szintén a neten jelent meg, a Termini facebook oldalán. 67 Bartha Csilla – Márku Anita 4) példa Kölcsönzés: Sztipi [Sztipendium, ösztöndíj] 3. Nyelvi kreativitás, kreatív kommunikációs fogások Csíkszentmihályi Mihály (2008) szerint a kreatív személyiség „arról is- merszik meg, hogy célja elérése érdekében képes szinte bármely szitu- ációhoz alkalmazkodni, és bármivel boldogul, ami kéznél van”. Ha ezt továbbgondoljuk a nyelvhasználat vonatkozásában, akkor úgy is értel- mezhetjük, hogy a kétnyelvű beszélő a hatékony kommunikáció érde- kében, a beszédszituáció figyelembe vételével kreatív kommunikációs stratégiát hajt végre, amikor a kétnyelvű mentális lexikonjából olyan elemeket használ fel: – „ami kéznél van”, hamarabb aktiválódik (pl. mert az aktív szó- kincs része, s nem a passzívé), – pontosabban kifejezi a mondanivalót, – többletjelentéssel vagy más stílusértékkel bír, – amivel kifejezheti csoportszolidaritását, ismerősségét, – vagy nyelvi leleményességét, humorát. – azaz, amikor kódot vált, kölcsönelemet használ. A kódváltás és kölcsönzés bizonyos típusainál ugyanis pontosan ez történik: azért, hogy a folyó diskurzus ne szakadjon meg (gyors/fo- lyamatos/gördülékeny legyen), a kódváltás vagy kölcsönzés stratégiáját választják, mert esetenként ezek az elemek aktiválódnak hamarabb a mentális lexikonból; vagy a már többször említett stílushatás, többlet- jelentés, humorizálás vagy élcelődés miatt választanak kontaktus- elemet; vagy odatartozásukat, identitásukat markerezik ilyen kreatív nyelvi fogásokkal. Mindez azért lehetséges, mert a kétnyelvűek verbá- lis repertoárjának természetes részei ezek a nyelvi elemek. 68 Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális… Az eddigi kétnyelvűségi kutatások, a kárpátaljai magyarok kód- váltási stratégiáiról is (lásd pl. Márku 2011, 2013), rávilágítottak arra, hogy bizonyos kódváltás-típusok (metaforikus CS) szoros összefüggés- ben vannak a csoportszolidaritással, az identitással. Ahogy ebben az alábbi idézetben is láthatjuk: a násá márká vál- tás egyben a szolidaritás, az egy csoporthoz tartozás kifejezése, vala- mint a kifejezés – „a mi márkánk” – többletjelentést is hordoz, ezért al- kalmasabb a mondanivaló és a hozzá kapcsolódó kicsit ironikus érzel- mi töltet kifejezésére, mint az egynyelvű módú sztenderd magyar meg- felelője. 5) példa (orosz gyártmányú repülőgépről van szó) Násá márká (a mi márkánk, a mi termékünk) Gxxxx ****** Jó gép, hazahozod? Sxxxx**** Násá márká. Nem győzzük eleget hangsúlyozni: a kontaktusjelenségek hasz- nálata a kétnyelvű lét természetes velejárója, tehát a jelenséghez való viszony is jó lenne, ha végre széles körben – nyelvészek és nem nyelvé- szek körében – is pozitívabb lenne. Borbély Anna Kétnyelvűség című monográfiájában (2014) a pozitív nyelvészetre, a kreatív nyelvhaszná- latra irányítja a figyelmünket, amikor két tapasztalt kétnyelvűségi kutatónak a jelenségről kialakult konklúzióját idézi: „a nyelvkeverés, ide tartozik az angol keverése más nyelvekkel, a kreativitás mélyebb igényére motivál, ami elősegíti a nyelvkeverésről és az egész világot érintő kétnyelvűségről alkotott szisztematikus pozitív szemlélet kiala- kulását” (Bhatia–Ritchi 2004: 3, idézi Borbély 2014: 78). Tehát a kódváltások kreatív kommunikációs jelenségeknek te- kinthetők, nem a nyelvi hiány felől kell megközelíteni, még akkor sem, ha látszólag valóban a nyelvtudás hiányossága váltja ki a váltást, mint ahogyan az az alábbi gyermeknyelvi példákból is kitűnik. A kétnyelvű családban szocializálódó kislány anyukájának meséli a történteket „kevert nyelven”, mert egyrészt felidézi, amit az édesapja mondott neki, azon a nyelven, amin elhangzott (magyar), másrészt nyelvválasztásával személyhez igazodik, mert az anyukájával ukránul beszél. A gyermek ugyan grammatikai hibát vét (hímnem helyett nő- nemben ragozta az igét), de kommunikációs szempontból sikeresen megér- ttette magát. 6) példa: [Apuka azt monda: sunyi vagyok] Szxxxxx Gxxxxx "Apuka казала я sunyi" :)) és még női nemben is mondta, még szemtelen is :)) 69 Bartha Csilla – Márku Anita HxxxxCsxxx a kétnyelvűséget még szokni kell a kis agyának. de jól fog kijönni belőle,én áldásnak tartom. Bxxx Fxxx Mxxx ezjó:) Kxxxx Nxx Mxxx Ismerős a helyzet A következő példában egy apuka a népszerű mesefilm, a Mada- gaszkár egyik dalát éneklő kislányát idézi. A kislány egy számára is- meretlen szót (riszál) helyettesít egy olyannal, amelynek szerinte értel- me van (resál ’решал’). Ezt a stratégiát választják az egynyelvű kisgyer- mekek is a beszédtanulás egyes időszakaiban, csak itt az az érdekes, hogy ez az’értelmes szó’ egy kölcsönelem: 7) példa Pеша-lom – riszálom [решал, a решить ’megold’ szóból] Szxxxxx Gxxxxx Pеша-lom úgyis úgyis, реша-lom úgyis úgyis...(riszálom úgyis úgyis helyett megoldom úgyis úgyis a dal jelentése) 4. Kódváltás=deficit vagy kreativitás. Rövid elméleti háttér A korai kétnyelvűségi szakirodalomban leggyakrabban a nem megfe- lelő nyelvtudásból fakadó nyelvi hiányt nevezik meg a kódváltás ki- váltó okaként (vö. Myers-Scotton 1997, 1993; Lanstyák 1998). Egy két- nyelvű beszélő nem egyformán tudja az általa használt két nyelv nyelvváltozatait, regisztereit, hanem a két nyelvében ismert és hasz- nált nyelvváltozatai között is munkamegosztás figyelhető meg (pl. el- képzelhető, hogy egy jogász vagy autószerelő a szaknyelvet csak egyik nyelvén tudja, ismeri jól). Ezért érthető és természetes, hogy egy-egy beszédszituációban ’nyelvi hiány’ lép fel, s ezt kölcsönzéssel/kódváltás- sal kompenzálja a beszélő. A pszicholingvisztikai szakirodalom szerint akkor beszélhetünk nyelvi hiányról, amikor a mentális lexikonban nincs meg a szükséges szó, szerkezet, nyelvtani forma. Amennyiben a hiány a szókincsre vo- natkozik, lexikális résről beszélünk. A nyelvi hiánnyal rokon fogalom a lapszus, amikor a beszélő az adott nyelven nem tudja felidézni a külön- ben ismert szót, szerkezetet, nyelvtani formát. Nyelvi deficit vagy lexi- kális rés esetében a kétnyelvűek kedvelt elkerülési stratégiája a kód- váltás vagy a szókölcsönzés, illetve a körülírás, ha valami miatt nem tudnak, vagy nem akarnak kódot váltani (vö. Lanstyák 1998: 14). A mentális lexikon vagy mentális szótár a pszicholingvisztika ku- tatási területe, egy feltételezett tár, amely az egyén által megismert szavak mentális/agyi tárolását, valamint a tárolás rendszerező elvét és az előhívás mechanizmusait foglalja magában. Kétnyelvűeknél a men- tális lexikonban – bizonyos feltételezések szerint – két szótár épül ki: a fonetikusan és a vizuálisan kódolt lexémák szótára (vö. Lengyel 2007, 70