Sürgetőbb és látványosabb gondjaink közepette kevés figyelmet fordítunk a zaklatás jelenségére; diákok, szülők, pedagógusok és szakemberek egyaránt tájékozatlanok, bizonytalanok és félreinformáltak. Egy-egy nagy port felvert esemény ideig-óráig megmozgatja ugyan a laikus és szakmai közvéleményt, de a téma tudományos vizsgálata, mélyreható elemzése itthon még várat magára. Meglepően csekély számú hazai kutatásról tudunk; alig van általánosítható (és publikus) empirikus adat.
Munkánkkal ezt a hiányt szeretnénk – legalább részben – enyhíteni.
Áttekintést adni a téma óriási szakirodalmáról nehéz és hálátlan feladat. Elkerülhetetlen a téma lehatárolása – ebben a munkában nem foglalkozunk például egy önállóvá vált, fontos területtel, az elektronikus zaklatással (cyberbullying), és a különféle kezelési és megelőző programokkal sem. A külföldi szakirodalom eredményeit teljességében szinte lehetetlen áttekinteni, de a magyarországi kutatásokról teljes képet igyekeztünk adni – beleértve saját, Hajdú-Bihar megyében végzett kutatásunk eredményeit is. (E munkában felhasználtuk saját korábbi publikációinkat is.)
A zaklatás összetett emberi viselkedés, bonyolult jelenség, amely sokféleképpen, több szinten megközelíthető. Röviden bemutatjuk e megközelítéseket, de felfogásunkban a zaklatást elsősorban mint csoportjelenséget értelmezzük; az osztály mint csoport sajátos működése – pedagógiai nézőpontból: működési zavara – a zaklatás nagyobb gyakorisága. Munkánkkal segíteni szeretnénk a szakemberek, pedagógusok és laikusok tájékozódását ebben a bonyolult és szerteágazó témában."