DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS AMBRUS RITA ANNA Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZER ÁTTEKINTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK HATÁSÁRA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Készült a Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nemzetközi gazdálkodás programja keretében Írta: Ambrus Rita Anna Témavezető: Prof. Dr. Lett Béla Csc. ………………………… Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton 100 % -ot ért el. Sopron, 2012. január 31. …………………………… a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom (igen /nem) Első bíráló (Dr. ………………………………..) igen /nem ………………………… (aláírás) Második bíráló (Dr. ……………………………….) igen /nem ………………………… (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ………… % - ot ért el. Sopron, ………………………… …………………….. a Bírálóbizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése…................................. ……………………….. Az EDT elnöke TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .............................................................................................................. 1 1.1. A TÉMA AKTUALITÁSA ............................................................................................. 1 1.2. CÉLKITŰZÉSEK ........................................................................................................ 3 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ...................................................................................... 5 2.1. AZ ADÓ FOGALMA, FUNKCIÓJA, AZ ADÓELMÉLETEK FEJLŐDÉSE ........................... 5 2.2. AZ ADÓRENDSZER FOGALMA, ÖSSZETEVŐI ........................................................... 11 2.3. AZ ADÓRENDSZER ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADÓELŐNYÖK SZEREPE, FORMÁI .......... 12 2.4. AZ ADÓZTATÁS HATÁSAI ........................................................................................ 15 2.5. A MODERN SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZER KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ...................................................................................................... 22 2.6. A MAGYAR SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ......................... 27 2.7. AZ ADÓRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI ................... 28 2.7.1. AZ EGYSZERŰSÍTÉS IGÉNYE .................................................................................. 30 2.7.2. LINEÁRIS VS. PROGRESSZÍV SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓZÁS .................................. 31 2.7.3. SZEMÉLYI VS. CSALÁDI ADÓZÁS ........................................................................... 34 2.8. NEMZETKÖZI TENDENCIÁK .................................................................................... 37 2.8.1. ADÓHARMONIZÁCIÓ VS. ADÓVERSENY ................................................................. 37 2.8.2. AZ EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ EURÓPÁBAN .................................... 40 2.8.3. CSALÁDI PREFERENCIÁK AZ ADÓRENDSZERBEN .................................................... 45 2.8.4. ADÓCSÖKKENTÉS VS. ADÓEMELÉS ........................................................................ 51 3. A KUTATÁS TARTALMA, MÓDSZERE ............................................................ 55 3.1. ADATFORRÁSOK ...................................................................................................... 55 3.2. A KUTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ................................................... 59 4. A KUTATÁS EREDMÉNYEI ................................................................................ 63 4.1. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TERHELÉS VIZSGÁLATA .......................................... 63 4.1.1. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ALAKULÁSA ......................................... 63 4.1.2. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TERHELÉS VÁLTOZÁSA ............................................ 64 4.1.3. LINEÁRIS ADÓZÁS MELLETT ELÉRHETŐ ADÓBEVÉTELEK ....................................... 68 4.1.4. AZ ADÓTERHELÉS HATÁSA A FOGLALKOZTATÁSRA .............................................. 70 4.1.5. ADÓTERHEK AZ EURÓPAI TENDENCIÁK TÜKRÉBEN ............................................... 73 4.1.6. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................... 75 4.2. ADÓKEDVEZMÉNYEK ALAKULÁSA A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZERBEN . 75 4.2.1. ADÓPOLITIKAI CÉLOK, PREFERENCIÁK VÁLTOZÁSA ............................................. 76 4.2.2. AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK ÁLTAL NYÚJTOTT ADÓELŐNY ÖSSZEGÉNEK, ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA ..................................................................................................................... 80 4.2.3. AZ ADÓKEDVEZMÉNYEKET ÉRVÉNYESÍTŐK KÖRE ................................................. 83 4.2.4. AZ ADÓKEDVEZMÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK GYAKORLATA ................................ 86 4.2.5. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNYEK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN ....... 90 4.2.6. ÖSSZEGZÉS ........................................................................................................... 92 4.3. A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY SZEREPE ................................................................. 93 4.3.1. CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK AZ 1988-AS ADÓREFORMOT KÖVETŐEN ...................... 93 4.3.2. A MAGÁNSZEMÉLYEK CSALÁDTÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAI .......... 97 4.3.3. CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNYEK EURÓPÁBAN ....................................................... 100 4.3.4. A CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK DEMOGRÁFIAI HATÁSA ........................................... 104 4.3.5. AZ ADÓRENDSZER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA A GYERMEKVÁLLALÁSRA ÉS A MAGÁNSZEMÉLYEK NÉHÁNY MÁS HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSÉRE ........................................107 4.3.6. ÖSSZEGZÉS ..........................................................................................................111 4.4. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON ....112 4.4.1. AZ EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSÉNEK FOLYAMATA .......112 4.4.2. AZ ÚJ TÍPUSÚ CSALÁDI ADÓRENDSZER .................................................................114 4.4.3. A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK HATÁSA .....................................................................117 4.4.4. A JELENLEGI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZER MEGÍTÉLÉSE ........................121 4.4.5. ÖSSZEGZÉS ..........................................................................................................126 4.5. EGY LEHETSÉGES SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ RENDSZER BEMUTATÁSA – SAJÁT MODELLEN KERESZTÜL ................................................................................................126 4.5.1. A MODELL FŐBB JELLEMZŐI .................................................................................127 4.5.2. AZ ADÓBEVÉTELEK BECSLÉSE .............................................................................128 4.6. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK, TÉZISEK ................................................................130 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ........................................................... 133 6. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................... 137 7. SUMMARY............................................................................................................. 139 8. MELLÉKLETEK .................................................................................................. 141 M1. IRODALOMJEGYZÉK ...............................................................................................141 M2. CSALÁDTÁMOGATÁSI HATÉKONYSÁG ...................................................................151 M3. AZ APEH ÁLTAL KEZELT ADÓBEVÉTELEK MEGOSZLÁSA 2010-BEN ......................151 M4. A LEGMAGASABB SZEMÉLYI JÖVEDELEM ADÓKULCSOK EURÓPÁBAN ..................152 M5. KÉRDŐÍV ...............................................................................................................153 M6. ADÓTÁBLÁK AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPRA VONATKOZÓAN 2001-2012. .................157 M7. A CSALÁDI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLŐ ADÓZÓK JÖVEDELEM ÉS GYERMEKEIK SZÁMA SZERINTI MEGOSZLÁSA .....................................................................................158 M8. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS ÉS FOGLALKOZTATÁS KAPCSOLATA ...............158 M9. KERESZTTÁBLA ELEMZÉS A H2 HIPOTÉZISHEZ ......................................................159 M10. A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY ÉS A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK VÁLTOZÁSA 162 M11. KERESZTTÁBLA ELEMZÉS A H3 HIPOTÉZISHEZ .....................................................163 M12. A CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK DEMOGRÁFIAI HATÁSA MAGYARORSZÁGON ..........171 M13. A CSALÁDI KEDVEZMÉNYEK DEMOGRÁFIAI HATÁSA EURÓPÁBAN ......................173 M14. KERESZTTÁBLA ELEMZÉSEK A H4 HIPOTÉZISHEZ .................................................176 M15. KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ÉS AZ ADÓTERHELÉS ALAKULÁSÁRA ........................................................................................180 M16. KERESZTTÁBLA ELEMZÉSEK A H5 HIPOTÉZISHEZ ................................................181 M17. SAJÁT MODELL ALAPJÁN VÉGZETT SZÁMÍTÁSOK ÖSSZEGZÉSE .............................195 ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA: A MARGINÁLIS ÉS ÁTLAGADÓKULCSOK A HAVI JÖVEDELEM SZÁZALÉKÁBAN (2009) 16 2. ÁBRA: A LAFFER-GÖRBE. ........................................................................................................ 18 3. ÁBRA: KISTÉRSÉGEKRE SZÁMÍTOTT EGY LAKOSRA JUTÓ ÖSSZEVONT ADÓALAP (2009). ...... 20 4. ÁBRA: AZ ADÓZTATÁS HATÁSAI ÉS A KORREKCIÓS IGÉNYEK ÉSZLELÉSE. ............................. 21 5. ÁBRA: AZ ADÓRENDSZER FEJLŐDÉSE. ..................................................................................... 22 6. ÁBRA: AZ EVA ALANYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA. .............................................................. 30 7. ÁBRA: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ALAKULÁSA A GDP-HEZ MÉRTEN AZ EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSE ELŐTTI ÉS AZ AZT KÖVETŐ ÉVBEN. ...... 43 8. ÁBRA: A TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM EURÓPA ORSZÁGAIBAN (2010) ................... 46 9. ÁBRA: ADÓÉK AZ ÁTLAGBÉRT KERESŐKNÉL (2011). .............................................................. 50 10. ÁBRA: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ARÁNYA AZ ADÓBEVÉTELEK KÖZÖTT (%). 52 11. ÁBRA: GDP-ARÁNYOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK EURÓPÁBAN (%). .............. 53 12. ÁBRA: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA. .... 56 13. ÁBRA: A VÁLASZADÓK MEGOSZLÁSA ÉLETKORUK ALAPJÁN. .............................................. 57 14. ÁBRA: A VÁLASZADÓK MEGOSZLÁSA A HAVI JÖVEDELMÜK ALAPJÁN AZ ORSZÁGOS BEVALLÁSI ADATOK TÜKRÉBEN (%). .......................................................................................... 58 15. ÁBRA: ISMERI-E A 2012-BEN ÉRVÉNYES SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNYEKET?. . 58 16. ÁBRA: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ALAKULÁSA A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI KÖZÖTT (MRD FT). .......................................................................... 63 17. ÁBRA: AZ ÖSSZEVONT JÖVEDELMEK MEGOSZLÁSA (%). ...................................................... 64 18. ÁBRA: AZ ÉVES MINIMÁLBÉR ÉS ÁTLAGKERESET ALAKULÁSA AZ ADÓTÁBLA SÁVHATÁRAIHOZ KÉPEST (EZER FT) .......................................................................................... 65 19. ÁBRA: AZ ADÓÉK VÁLTOZÁSA. ............................................................................................. 66 20. ÁBRA: AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK MEGOSZLÁSA ÉS AZ ADÓTERHELÉS ALAKULÁSA JÖVEDELEMKATEGÓRIÁNKÉNT (2009). .......................................... 66 21. ÁBRA: AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK MEGOSZLÁSA (2010). ............ 67 22. ÁBRA: A BEVALLOTT JÖVEDELMEK ÁTLAGOS ADÓTERHELÉSE ............................................ 68 23. ÁBRA: ÖSSZEVONT JÖVEDELMET BEVALLÓK SZÁMA JÖVEDELEM-KATEGÓRIÁNKÉNT. ....... 71 24. ÁBRA: AZ ADÓÉK ALAKULÁSA JÖVEDELEMSZINTENKÉNT (2010). ....................................... 74 25. ÁBRA: A MINIMÁLBÉR ÉS AZ ÁTLAGBÉR TERHEI (2010). ...................................................... 75 26. ÁBRA: ENGEDÉLYEZET LAKÁSHITELEK SZÁMA ÉVENKÉNT. ................................................. 78 27. ÁBRA: AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK SZÁMÍTOTT ADÓJA ÉS AZ ADÓKEDVEZMÉNYEKKEL CSÖKKENTETT FIZETENDŐ ADÓ ALAKULÁSA (MRD FT) .................... 81 28. ÁBRA: AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK SZÁMÍTOTT ADÓJÁT CSÖKKENTŐ TÉTELEK ALAKULÁSA (MRD FT). ........................................................................... 81 29. ÁBRA: 1 FŐRE JUTÓ ADÓKEDVEZMÉNY ALAKULÁSA (FT). .................................................... 85 30. ÁBRA: AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE (%). ..................................................................... 86 31. ÁBRA: AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK MEGOSZLÁSA JÖVEDELEMSZINTENKÉNT . ... 86 32. ÁBRA: ADÓKEDVEZMÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE 200-300 EZER FORINT KÖZÖTTI HAVI JÖVEDELEM ESETÉN (%). ............................................................................................................ 87 33. ÁBRA: AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ÉS A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYERMEKES VÁLASZADÓK KÖRÉBEN (%). ...................................................................................................... 88 34. ÁBRA: ADÓJÓVÁÍRÁS MELLETT TOVÁBBI KEDVEZMÉNYT ÉRVÉNYESÍTŐK ARÁNYA JÖVEDELEMSZINTENKÉNT (%). ................................................................................................... 90 35. ÁBRA: A TELJES TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM ALAKULÁSA. ............................................. 93 36. ÁBRA: AZ EGY GYERMEK UTÁN IGÉNYELHETŐ CSALÁDI PÓTLÉK ÉS ADÓKEDVEZMÉNY ÖSSZEGÉNEK ÉS ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ELTARTOTTAK SZÁMÁTÓL FÜGGŐEN. ............... 95 37. ÁBRA: AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP UTÁNI ADÓKEDVEZMÉNYEK (MRD FT) ÉS A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ARÁNYA AZ ADÓCSÖKKENTŐ TÉTELEK KÖZÖTT (%). ......................................... 96 38. ÁBRA: A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK ÉS A CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY ÖSSZEGÉNEK ALAKULÁSA (MRD FT). ......................................................................................... 96 39. ÁBRA: A GYERMEKNEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK MEGÍTÉLÉSE. .................... 97 40. ÁBRA: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNY MEGÍTÉLÉSE. ....................................... 98 41. ÁBRA: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KEDVEZMÉNY ÉS A CSALÁDI PÓTLÉK EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE. ............................................................................................... 98 42. ÁBRA: AZ ALANYI JOGON FOLYÓSÍTOTT CSALÁDI PÓTLÉK MEGÍTÉLÉSE .............................. 99 43. ÁBRA: A JÖVEDELEMKORLÁTHOZ KÖTÖTT CSALÁDI PÓTLÉK MEGÍTÉLÉSE. ......................... 99 44. ÁBRA: A GYERMEKSZÁMMAL ARÁNYOS CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY MEGÍTÉLÉSE. .......... 100 45. ÁBRA: A CSALÁDTÁMOGATÁSI KIADÁSOK ÉS A TERMÉKENYSÉGI RÁTA KAPCSOLATA. ..... 104 46. ÁBRA: A REGRESSZIÓS EGYENES ILLESZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON (1990-2010). ......... 105 47. ÁBRA: A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA (2010) ÉS AZ ADÓÉK VÁLTOZÁSA (%)................. 106 48. ÁBRA: A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA ÉS AZ ADÓÉK VÁLTOZÁSA (%). ........................... 106 49. ÁBRA: A GDP ARÁNYOS CSALÁDTÁMOGATÁS (2007) ÉS A TERMÉKENYSÉGI RÁTA (2008) KAPCSOLATA. ............................................................................................................................ 107 50. ÁBRA: A VÁLASZOK MEGOSZLÁSA A GYERMEKVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSRE VONATKOZÓAN. ........................................................................................................................ 108 51. ÁBRA: A VÁLASZOK MEGOSZLÁSA A LAKÁSVÁSÁRLÁSI, LAKÁSÉPÍTÉSI DÖNTÉSEKRE VONATKOZÓAN. ........................................................................................................................ 109 52. ÁBRA: A VÁLASZOK MEGOSZLÁSA A MEGTAKARÍTÁSI DÖNTÉSEKRE VONATKOZÓAN. ...... 110 53. ÁBRA: A VÁLASZOK MEGOSZLÁSA TOVÁBBTANULÁSI DÖNTÉSEKRE VONATKOZÓAN. ..... 111 54. ÁBRA: AZ ADÓALANYOK ÉS AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK MEGOSZLÁSA A 2009. ÉVI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK ALAPJÁN. ................................................. 113 55. ÁBRA: AZ ADÓTERHELÉS ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA. ......................................................... 114 56. ÁBRA: AZ ADÓTERHELÉS ARÁNYA AZ ELTARTOTTAK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL (2012). ... 115 57. ÁBRA: A CSALÁDI PÓTLÉKBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA (EZER). ............................................. 116 58. ÁBRA: A BEVALLÓK SZÁMA ÉS AZ ÁLTALUK FIZETETT ADÓ MEGOSZLÁSA (2010)............. 117 59. ÁBRA: MEGFELELŐNEK TARTJA-E A LINEÁRIS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, TÖBBFÉLE KEDVEZMÉNNYEL?. ................................................................................................................... 122 60. ÁBRA: MEGFELELŐNEK TARTJA-E A LINEÁRIS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, NÉHÁNY KEDVEZMÉNNYEL?. ................................................................................................................... 122 61. ÁBRA: MEGFELELŐNEK TARTJA-E A PROGRESSZÍV SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT TÖBBFÉLE KEDVEZMÉNNYEL?. ................................................................................................................... 123 62. ÁBRA: MEGFELELŐNEK TARTJA-E A PROGRESSZÍV SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT NÉHÁNY KEDVEZMÉNNYEL?. ................................................................................................................... 123 63. ÁBRA: MILYEN TÍPUSÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓZÁST TART MEGFELELŐNEK?. ............. 124 64. ÁBRA: A NÉHÁNY ADÓKEDVEZMÉNY MELLETT ALKALMAZOTT LINEÁRIS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÁMOGATOTTSÁGA JÖVEDELEMSZINTENKÉNT .............................................. 124 65. ÁBRA: A 2012-BEN ÉRVÉNYES CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY MEGÍTÉLÉSE. ......................... 125 66. ÁBRA: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ALAKULÁSA (MRD FT). ......................... 129 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. TÁBLÁZAT: BECSLÉSEK A BEVALLOTT JÖVEDELMEK ADÓRUGALMASSÁGÁRA VONATKOZÓAN. ............................................................................................................... 16 2. TÁBLÁZAT: AZ EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSE AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN. ............................................................................................................... 42 3. TÁBLÁZAT: A VIZSGÁLAT SORÁN ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK ÖSSZEFOGLALÁSA. ... 60 4. TÁBLÁZAT: A BEVALLOTT JÖVEDELMEK ÉS AZ ÁTLAGOS ADÓTERHELÉS ALAKULÁSA. 65 5. TÁBLÁZAT: LINEÁRIS SZJA ALKALMAZÁSA MELLETTI ADÓBEVÉTEL-KÜLÖNBÖZET (MRD FT). ........................................................................................................................ 69 6. TÁBLÁZAT: ADÓ ÉS JÁRULÉKTERHEK CSÖKKENTÉSE A „SZÜRKE ZÓNÁS” FOGLALKOZTATÁSSAL (FT) ............................................................................................. 72 7. TÁBLÁZAT: ADÓKEDVEZMÉNYEKET ÉRVÉNYESÍTŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA . ................... 83 8. TÁBLÁZAT: AZ ADÓKEDVEZMÉNYT ÉRVÉNYESÍTŐK ÉS AZ IGÉNYBE VETT ADÓKEDVEZMÉNY MEGOSZLÁSA. .................................................................................... 85 9. TÁBLÁZAT: CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE, ILLETVE ELMARADÁSÁNAK OKA AZ 1 ÉS 2 GYERMEKES VÁLASZADÓK KÖRÉBEN (%). ........................................................ 89 10. TÁBLÁZAT: CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE, ILLETVE ELMARADÁSÁNAK OKA A 3 ÉS TÖBBGYERMEKES VÁLASZADÓK KÖRÉBEN. ........................................................... 89 11. TÁBLÁZAT: AZ ADÓKEDVEZMÉNY ALAKULÁSA AZ ELTARTOTTAK SZÁMA ALAPJÁN (FT/HÓ) .......................................................................................................................... 115 12. TÁBLÁZAT: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVÉTELEK ÉS AZ ADÓTERHELÉS ALAKULÁSA. .................................................................................................................. 118 13. TÁBLÁZAT: A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA. ...... 119 14. TÁBLÁZAT: AZ ADÓRENDSZER VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELME SZERINT ......................................................................................................................... 119 15. TÁBLÁZAT: A NETTÓ ÉS A REÁLKERESET ALAKULÁSA A CSALÁDI KEDVEZMÉNY FIGYELEMBE VÉTELÉVEL (2011) .................................................................................... 120 16. TÁBLÁZAT: HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMA (EZER FŐ) ............................. 121 1. BEVEZETÉS „Sohasem közömbös mifélék az adók, mert egy nemzet boldogságára és erejére ez van legnagyobb befolyással.” (David Hume, XVIII. sz. filozófus) Személyi jövedelemadó rendszerünk a 25 évvel ezelőtt végrehajtott adóreform óta is permanens módon változik. Ez részben indokolt, hiszen az adórendszer nem függetleníthető sem a belső, sem a külső gazdasági folyamatoktól. Az adópolitika legfontosabb prioritásai azonban nem változtathatók egyik évről a másikra. Konstans elemeit egyrészt célok, értékek alkotják, másrészt ilyennek minősülnek az egyes adók főbb jellemzői. Ilyen stabil cél lehet a kiszámítható adórendszer biztosítása, az élőmunka-terhek csökkentése, a befektetések és a megtakarítások ösztönzése, a családi adópreferenciák, az adózatlan jövedelmek visszaszorítása, az adózás és az adókötelezettség teljesítésének egyszerűbbé tétele. A jogszabályi környezet évenkénti változása hosszabb távon erőteljesen befolyásolhatja az adózói magatartást, a tervezhetőség csorbát szenved, az adókedvezmények érvényesítéséhez kapcsolódó feltételrendszer módosításai miatt pedig gyakran ki sem derül, hogy egy adott kedvezménynek milyen hatása lett volna, elérte-e volna a kitűzött célt? 1.1. A téma aktualitása Doktori értekezésemben a magánszemélyek jövedelemadó terheinek alakulásával, azon belül is elsősorban az adókedvezmények szerepével foglalkoztam. A téma aktualitását a 2011-től hatályos törvénymódosítások adják, amelyek minden korábbinál radikálisabban rendezték át a magánszemélyek nettó jövedelmi pozícióját. Vizsgálatom egyrészt az ezt megelőző 10 évre terjedt ki, amely során az adóterhelést az adókulcsok száma és mértéke, a hozzájuk rendelt sávhatárok, valamint az adókedvezmények rendszere is évről-évre befolyásolta. Az időszak alatt az adókedvezmények köre egyre szűkült, a feltételrendszer szigorodott, így az adózók többsége számára az általános adókulcsnál kisebb teher csak az adójóváírással volt lehetséges. 2012-től az adójóváírás megszüntetése következtében az alacsonyabb jövedelemkategóriákba tartozó bérjövedelmek átlagos terhelése nőtt, míg az előző évben bevezetett családi adóalap-korrekció a gyermeket 1 nevelők számára minden korábbinál nagyobb adóelőnyt biztosít. Munkám során ezért kiemelt figyelmet szenteltem a családi adókedvezménynek, hazai viszonylatban párhuzamba állítva a családi pótlék szerepével. Tanulmányoztam az adórendszeren keresztül történő családtámogatás nemzetközi gyakorlatát, amely az európai országok többségében meghatározó elem az adópolitika alakításakor. Aktualitását a születésszám csökkenése adja, amit az európai kormányzatok változatos intézkedésekkel próbálnak megállítani, illetve megfordítani. A szomorú demográfiai mutatók mellett az állami beavatkozás nélkülözhetetlen, ugyanakkor számos problémát is felvet. Ezek között is az egyik legfontosabb, hogy a gazdaságpolitikának az „igazságos” vagy a „méltányos” újraelosztás elvét kell-e választania. Különös hangsúlyt kap a kérdés abban az esetben, ha az adórendszer progresszivitása nő, vagy éppen ellenkezőleg – ahogy hazánkban is – gyengül. A személyi jövedelemadó a fejlett országok adóbevételeinek egyik legjelentősebb forrása. A tagállamok adóztatási önállósága ennél az adónemnél maradt meg a legerősebben. A személyi jövedelemadóra pozitív harmonizáció nincs, az ajánlások, illetve irányelvek néhány tilalmat fogalmaznak meg. Az európai országok személyi jövedelemadó rendszere így meglehetősen változatos képet mutat. A 80-as években megfigyelhető szinte általános adómérséklést a XXI. században újabb adócsökkentési hullám követte. A válságkezeléshez kapcsolódó intézkedések azonban több országban is adóemeléssel jártak/járnak. A nyugat-európai országokban többkulcsos, sávosan progresszív a személyi jövedelemadózás, a jövedelemsávok nagysága és az adókulcsok száma, illetve mértéke viszont széles skálán mozog. Az egyéni adózás helyett számos országban választható a magánszemélyek számára a családi adózás lehetősége. A közép-kelet európai régióban a balti államokat követően egyre több ország csatlakozott az egykulcsos jövedelemadó rendszerhez. Utolsóként 2011-től Magyarország is. A nemzetközi összehasonlítás során az élőmunka terheinek összeméréséhez a személyi jövedelemadó terhelés helyett célszerűbb az adóék mutatatót használni, annál is inkább, mert a járulékterhelés jellemzően lineáris, így a többkulcsos adórendszerek progresszivitását mérsékli. Az optimálishoz közelítő személyi jövedelemadó rendszer kialakítása nehéz feladat, hiszen meghatározó elemei befolyásolhatják a magánszemélyek döntéseit, adózói magatartását, valamint közvetve a társaságok székhelyeinek kiválasztását is. Napjainkban az egyik legfontosabb cél egy egyszerűbb, átláthatóbb adórendszerrel az élőmunka terhek csökkentése a foglalkoztatás elősegítése és a versenyképesség biztosítása érdekében. 2