WILLIAM URBAN A TEUTON LOVAGOi( A lovagrend hadtörténete Gold Book Eredeti cím: The Teutonic Knights: A Military History Első kiadás Greenhill Books, 2003 Lionel Leventhal Limited, Park House, 1 Russell Gardens, London NW11 9NN és Stackpole Books 5067 Ritter Road, Mechanicsburg, PA 17055, USA Copyright© William Urban 2003 All rights reserved Fordította: Zvara István Szakmailag ellenőrizte: Békési József Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül bármely formában, bármely módon sugározni ISBN 963 425 025 4 1fagyarországon kiadja a Gold Book Kft. Felelős kiadó a kft. ügyvezetője Nyomdai munkálatok: Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen Felelős vezető: Bördős János ügyvezető igazgató Jartalom 9 Előszó Bevezetés 10 1.fejezet A lovagrendek 13 2.fejezet A Teuton Lovagrend alapítása 22 3.fejezet Háború a Szentföldön 38 4.fejezet Az erdélyi kísérlet 45 5.fejezet Harc a pogányság ellen Poroszországban 56 6.fejezet Keresztes háború Livóniában 99 7.fejezet T erületviták Lengyelországgal 131 8.fejezet A litván erőpróba 228 9.fgezet Litvánia áttérése 210 10.fgezet A tannenbergi csata 228 11.fgezet A hosszú hanyatlás és a vég a Baltikumban 257 12.fqezet A vég Livóniában 298 13.fg'ezet Összefoglalás 316 A függelék 321 B függelék 323 Bibliográfia 325 Név- és tárgymutató 331 Jirkipek Európa 1227 20 Európa 1189-XIII. század eleje 23 Európa XIII. század 46 Porosz törzsek 57 Porosz terjeszkedés 1230 69 Poroszország részei és szomszédai 1270 75 Hadjáratok Kelet-Poroszországban 1270-1290 79 Samogitia központi elhelyezkedése 84 Hadjáratok Samogitiában és Litvániában 156 1410. A tannenbergi hadjárat 236 1410. Tannenberg 244 1410. Marienburg ostroma 259 Kelet-Közép-Európa 1500-ban 287 Livónia bennszülött népei 297 1557-1563 303 liptkjtgyzikt 1. Sírkő Holmban. David Nicolle, Lett Nemzeti Múzeum, Riga 2. Támadó német lovagok. Ian Peirce, a székesegyház kincstára, Aachen 3. Kézirat-illusztráció keresztesek csatájáról 4. Lándzsát törő lovagok. David Nicolle, Malborki Vármúzeum 5. Harcoló lovagok. Malborki Vármúzeum MZM/DA/5 6. Harcoló lovagok. David Nicolle 7. Lándzsát törő lovagok, a győzelem afelé a griffes cúnet viselő lovag felé hajlik 8. Doblen romjai. Bildarchiv Foto Marburg 152 632 9. Wenden romjai. Bildarchiv Foto Marburg 153 194 10. A marienburgi vár a Nogat folyó felől. William Urban 11. A marienburgi vár délkelet felől 12. A marienburgi vár fala és a raktárépület homlokzata. William Urban 13. A marienburgi vár nagyterme. Bildarchiv Foto Marburg 619 159 14. A marienburgi vár középső udvara. William Urban 15. Jan Matejko vázlata nagyszabású festményéhez, a Tannenburgi csatá- hoz (1878). Varsói Nemzeti Múzeum 16. Werner Peiner: Marienburg ostroma (1939) 17. A wendeni vár romjai. Bildarchiv F oto Marburg 183 202 18. A marienburgi vár belsejében kifüggesztett zászlók. William Urban Az előzékeken: Keresztesek küzdelme keleti harcosokkal Korábbi publikációim a Baltikum történelméről* négy csoportra osztha tók: fontos krónikák fordításai közösen J erry c. Smithszel; cikkek, melyek megkísérelnek tárgyi tévedéseket kijavítani, vagy a poroszországi és livóniai keresztes hadjáratok eseményeit helyezik új megvilágításba; ösz szefoglalók a keresztes hadjáratokról különféle enciklopédiák számára; öt részletes munka a különálló hadjáratszakaszokról - a XIII. századiakról Poroszországban és Livóniában, a későbbi hadjáratokról ugyanezeken a vidékeken és azokról a döntő eseményekről, melyek a tannenbergi csatá hoz és az utána következő időszakhoz kapcsolódnak. Így aztán ez a kötet közel negyvenévnyi kutatás és írói munka végeredményének tekinthető. Ez a Teuton Lovagrend első hadtörténeti vizsgálata angol nyelven, és közel száz éve az első terjedelmesebb bármely nyelven. Mindig sokan vannak, akiknek egy szerző méltán mondhat köszöne tet a munkájához nyújtott közreműködéséért. Az én esetem sem más. Először is ott van Archie Lewis, ő beszélt rá, hogy olyan tárggyal foglal kozzak, amelyről kevesen tudtak akár valamennyit is az Egyesült Álla mokban akkoriban - a római katolicizmus, az orosz ortodoxia és a po gányság között elterülő balti határvidékről. A Német-amerikai Klubok és a Fulbright Bizottság finanszírozott egy évet Hamburgban, mikor már tudtam valamit a témáról és írni is kezdtem róla. Több évvel később a Fulbright Bizottság adott egy ösztöndíjat, hogy a marburgi Herder Inté zetben dolgozhassak, kitűnő kutatási terület, ahová máskor is gyakran visszatértem. És így tovább egészen John Rackauskasig, aki legutóbbi könyveim kiadója, és a chicagói Litván Kutatási és Tanulmányi Közpon tig. Mind ez idő alatt érdekes és segítőkész emberekkel találkoztam, fe ledhetetlen helyeken jártam és életre szóló barátságokat kötöttem. William Urban, 2003 • Lásd a Bibliográfiát. Miért éppen most van szükség egy könyvre a teuton lovagok hadtörténe téről? Miért nem korábban? Jó kérdések, megfontolandó kérdések. Az egyik lehetséges válasz az, hogy a keresztes hadjáratokkal foglalkozó leg jobb történészek a Szentföldre összpontosították figyelmüket; az elmúlt évtizedek középkortörténészeit nemigen érdekelték a katonai dolgok; az angol nyelvű világ amatőr történészei pedig nem voltak elég felkészültek ahhoz, hogy a Baltikum és Kelet-Közép-Európa történelmének tanulmá nyozása közben felbukkanó rengeteg nyelvet kezelni tudják. Ráadásul a hidegháború is megnehezítette ezekben a régiókban a kutatást, s az a kérdés is felmerült, hogy a hadtörténettel foglalkozó szakemberek nem gyanúsak-e politikailag. Egy másik jó válasz talán még megalapozottabb: az angol nyelvű közönség általában nem is tudott arról, hogy voltak ke resztes hadjáratok a Baltikumban, továbbá évekre elveszítette érdeklődé­ sét a Jeruzsálem visszaszerzéséért tett középkori próbálkozások iránt. Ha nincs igény, válasz sincs rá a szerzők és a kiadók részéről. Azonban a közízlés változik. Ma a keresztes hadjáratokról szóló könyvek újra népszerűek. Sőt van érdeklődés az Európa peremvidékén folyó keresztes tevékenység iránt is. A modern tudósok és a széles olva sóközönség is felismerte, amit már Chaucer lovagja is tudott, hogy a Spanyolországban, Poroszországban, Kis-Ázsiában és a Balkánon zajló keresztes erőfeszítések egyenrangúak vagy közel egyenrangúak voltak a Szentföldön folyókkal. A Baltikum sem tűnik már fizikailag olyan távolinak, mint akár csak néhány évvel korábban is. A turisták könnyen eljuthatnak olyan városok ba és várakba, amelyeket még a teuton lovagok építettek. A várromok romantikusak, és rengeteg van belőlük a korábbi Poroszország és Livónia területén. Ezen a téren Lengyelország áll a fejlesztés élén: Malbork (Ma- il teuton lo11agok 11 rienburg) mans turisztikai központ, ahogyan Grunwald (fa nnenberg) csatamezeje, a szembenálló seregek vitatott elhelyezkedésével együtt szin tén az; és olyan ősi városok, mint Gdansk (Danzig) történelmi városköz pontjait is helyreállították. Lettországnak ott van Riga, Észtországnak Tallinn (Reval) régi városa, melyet teljesen körbevesznek az eredeti falak és vártornyok, Litvániának pedig ott van Trakai gyönyörű szigetkastélya. Akik látták Eisenstein pontatlan, de izgalmas filmjét, a Jégmezők lovagját, meglátogathatják a tó partját, melynek fagyott felszínén az igazi csatát vívták 1242. április 5-én. Közép-Európában is van két figyelemre méltó hely - Baci Mergen theim Németországban, Stuttgarttól északkeletre, ez szolgált a Teuton Lovagrend nagymestere székhelyeként a porosz földek szekularizációja után; és Bécs, ahol jelenlegi főhadiszállásuk csak egy háztömbnyire van a Szent István-székesegyháztól. Mindkét helyen látványos múzeumok ta lálhatók. A rend sok fennmaradt kolostora, temploma és vára található Németországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, sőt még Olaszor szágban is. Sokat tanulhatunk, vagy inkább újratanulhatunk itt történelemből: a teuton lovagok valaha nagy hatalommal bírtak és tiszteletben állottak Közép-Európában, ám a propagandisták, nacionalisták, protestánsok és egyházellenesek kezeitől sokat vesztettek tekintélyükből mind a közép korban, mind a modern időkben. Persze némiképpen rászolgáltak a han gos lejáratásra, viszont a hozzá kapcsolódó sugalmazás, hogy ellenfeleik szívükben, szándékukban és cselekedeteikben egyaránt tiszták voltak, az már túlzás. Ezeket az elképzeléseket éppen most gondoljuk át újra. Egyúttal Európáról kialakított képünket is sok kérdésben felülvizsgál juk. A középkori kereszténység határai meglepően egybeesnek a jelenlegi Európai Unióéval, és a peremterületek háborúi a modern államférfiaknak is gondot okoznak. Chamberlain átengedhette Csehszlovákiát Hitlernek, mert olyan messze feküdt, hogy az angolok alig tudtak róla; ám az angol nyelvű világ újságolvasói már olyan európai konfliktusokat tudnak hoz záértően megbeszélni, melyek sokkal távolabb zajlanak és nehezebben érthetők. Mi, akik megtapasztaltuk, hogy milyen nehézségekkel járt az utazás 1989 előtt Kelet-Közép-Európában, már ugyanazt az értetlenséget látjuk diákjaink és fiatalabb kollégáink arcán, mint amikor a középkori élet és politika összetettségét próbáljuk elmagyarázni. Hitler egyébként nem bízott a római katolikusokban, a nemeseket meg utálta, így nem tudott sok jót mondani a Teuton Lovagrendről. Mint alsóbb osztálybeli osztrák, nem szerette a porosz junkereket sem (akik 12 ifilliam lllrban amúgy többnyire brandenburgiak voltak és nem kelet-poroszországiak, szinte mind protestánsok, és csak nagyon ritkán rendelkeztek olyan ősökkel, akik a lovagrendhez tartoztak). Tehát hogy megértsük a Teuton Lovagrend katonai történetét, a legjobb, ha elfelejtjük a hollywoodi szte reotípiákat, núg a következő Indiana Jenes-fantázia ki nem jön. A teuton lovagokról szóló igaz történetek elég érdekesek (izgalmasak, ellentmon dásosak stb.) ahhoz, hogy ne kelljen torzítani rajtuk, különben is van már elég félrevezető sztereotípia a mai politikai életben, nem kell a középkor történelmét még többért felásni. Remélem, ez a kötet segít majd megérteni a hadtörténet egy nagyon fontos korszakát, a középkori politika sokrétűségét, bizonyos fokig az ál talános emberi viselkedést és azt, hogyan gondolkodnak a modern társa dalmak a múltjukról. Szerintem az elbeszélő történelem kikapcsolódás, főleg ha megszabadítjuk a nacionalizmus és a politika korlátaitól. Dől­ jünk tehát hátra, és élvezzük ezt a karosszék-időutazást a középkorba, mikor az emberek sem jobbak, sem rosszabbak nem voltak, mint ma, csak egy kicsit mások. 1.fejezet lll louagrtndtk A misszionáriusok és a fegyveres missziók A középkori római katolikus egyház gyakran kettős módon gondolkodott arról, hogyan kell erőt alkalmazni a világi közösségekben végzett tevé kenységeik során. Először is, a bűnösnek ugyan meg kell bocsátani, de nem szabad megfeledkezni azok védelméről sem, akik ellen a bűnt elkö vették. Tehát egy dolog a bűnbánó rablónak megbocsátani, más dolog magát a rablást figyelmen kívül hagyni. Hasonlóképpen fontosnak szánú tott a papokat eltiltani a fegyverforgatástól, és a híveket arra buzdítani, hogy vitáikat békésen oldják meg; de támogatni kellett azokat a világi uralkodókat is, akik a papok és nyájaik védelméért viselték a felelősséget a külső támadás és a belső erőszak ellen. Senki nem képzelheti, hogy a középkor társadalma békés volt, vagy hogy a vallásosság és a pacifizmus ugyanaz. A kolostorok és apácazárdák mégis biztonságos erkölcsi és fizikai menedéket nyújtottak a mindenna pok politikai zűrzavarától, és a legtöbb római katolikus, még azok is, akik helyeselték az erő használatát a birodalom védelmében és a bűnözők el fogásában, tisztában voltak azzal, hogy az Újtestamentum parancsolatai a gyilkolás és az erőszak ellen szólnak. Mindez éles ellentétben áll az erő és ravaszság harsány imádatával, ami a skandináv pogányság lényege; aho gyan a viking sagák dicsőítik hőseik tetteit, annak a nyugati epikus költé szetben aligha van megfelelője. Ám még a legmerészebb vikingek is rájöt tek arra a Njai Sagaboz * hasonló történetek segítségével, hogy a pogány ság nem lehet egy rendes társadalom alapja; és arra is, hogy a kormány záshoz más alap kell, mint a legerősebb uralma. • Magyarul Vikingjiak ( Bp., Szépirodalmi, 1965) vagy Afalperzselt tmrya (Rp., Tóni Túra Uta zási Iroda, 1995) címekkel olvasható - af ord.