ebook img

Szilágyi Judit Washingtoni vagy pekingi konszenzus? PDF

176 Pages·2015·2.22 MB·Hungarian
by  
Save to my drive
Quick download
Download
Most books are stored in the elastic cloud where traffic is expensive. For this reason, we have a limit on daily download.

Preview Szilágyi Judit Washingtoni vagy pekingi konszenzus?

Szilágyi Judit Washingtoni vagy pekingi konszenzus? 1 Nemzetközi Tanulmányok Intézet Témavezető: Rostoványi Zsolt, DSc egyetemi tanár © Szilágyi Judit 2 Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola WASHINGTONI VAGY PEKINGI KONSZENZUS? Világgazdasági súlyponteltolódások az Egyesült Államok és Kína között Ph.D. értekezés Szilágyi Judit Budapest, 2015 3 Köszönetnyilvánítás Először is szeretném megköszönni témavezetőmnek, Dr. Rostoványi Zsoltnak a segítségét és támogatását, mellyel már egyetemi tanulmányaim és szakdolgozatom témavezetése óta nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elérhessem a céljaimat és folyamatos támogatásáról biztosított minden téren. Nagyon köszönöm Dr. Inotai Andrásnak a vele folytatott konzultációk során tett rendkívül hasznos észrevételeit, tanácsait, valamint, hogy az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében töltött éveim során mindvégig rengeteget tanulhattam tőle és folyamatos lehetőséget biztosított a fejlődésre. Szintén köszönettel tartozom Dr. Artner Annamáriának és Dr. Marton Péternek a tézistervezet bírálata során tett hasznos javaslataikért, építő jellegű kritikáikért és biztatásukért. Továbbá nagyon köszönöm mind családomnak, mind barátaimnak a kitartásukat, támogatásukat és a belém vetett töretlen bizalmukat, mellyel átsegítettek a nehezebb időszakokon. 4 Tartalomjegyzék 1. fejezet: Témaválasztás és hipotézisek .................................................................... 9 1.1. A téma relevanciája, körülhatárolása .............................................................. 9 1.2. Módszertan és megválaszolni kívánt kérdések ............................................ 10 1.3. Hipotézisek ...................................................................................................... 12 1.4. A legfontosabb szakirodalmi munkák áttekintése ....................................... 19 2. fejezet: A kutatás elméleti háttere ........................................................................ 24 2.1. A washingtoni konszenzus ............................................................................. 26 2.1.1. Kiknek a konszenzusa? ........................................................................... 30 2.1.2. Neoliberális krédó? ................................................................................. 33 2.1.3. Vége a washingtoni konszenzusnak? ..................................................... 34 2.2. A „konszenzus” definíciója ........................................................................... 36 2.3. A pekingi konszenzus ..................................................................................... 41 2.3.1. Innováció .................................................................................................. 43 2.3.2. Fenntartható és egyenlő fejlődés ............................................................ 44 2.3.3. Szuverenitás és önrendelkezés ............................................................... 45 2.4. A pekingi konszenzus kritikája ..................................................................... 47 2.5. A kínai modell ................................................................................................. 51 2.5.1. Az állam központi szerepvállalása ......................................................... 54 2.5.2. Evolúciós szemlélet ................................................................................. 55 2.5.3. Társadalmi stabilitás ............................................................................... 56 2.5.4. Vegyes rendszer ....................................................................................... 57 2.6. Valóban „modell” lehet-e a kínai út? ............................................................ 58 3. fejezet: Az állami tulajdon szerepe a kínai modellben ....................................... 62 3.1. Az állami vállalatok definíciója ........................................................................... 62 3.2. Az állami vállalatok szerepe a kínai modellben ................................................... 64 3.3. Az állami vállalatok részére juttatott támogatások rendszere .............................. 68 3.3.1. Adópolitika .................................................................................................. 68 3.3.2. Szabványok, sztenderdek, adminisztratív előírások, egyéb piacra jutási korlátok ................................................................................................................... 68 3.3.3. Tőkeinjekciók és közvetlen tőketranszferek ............................................. 69 5 3.3.4. A termelési tényezők mesterségesen alacsony ára ................................... 69 3.3.5. Kedvező tőkéhez jutási lehetőségek .......................................................... 70 3.4. A kormányzat, a kommunista párt és az állami vállalatok összefonódása ... 72 3.5. Mennyire hatékony az állami vállalatok vezetése? ......................................... 74 3.6. Az állami szektor reformja és jövője .................................................................... 76 3.7. Magántulajdonú vállalatok ................................................................................... 78 4. fejezet: A kínai monetáris politika kapcsán felmerülő érdekek és konfliktusok . ................................................................................................................................. 80 4.1. Monetáris politika és árfolyam-politika ....................................................... 81 4.1.1. Az árfolyamvita háttere .......................................................................... 81 4.1.2. Rugalmas vs. rögzített árfolyam – érvek és ellenérvek ....................... 83 4.1.3. A kínai árfolyam-politika ....................................................................... 88 1979-1994: a reformoktól az egységes árfolyamig ......................................... 91 1994-2005: szigorúan a dollárhoz rögzített árfolyam .......................................... 95 A 2000-es évek változásai ................................................................................. 97 4.1.4. A válság és az árfolyamvita .................................................................... 99 4.1.5. A kínai árfolyam-politika hatása az Egyesült Államokra .................. 103 4.1.6. A jüan árfolyamának hatása a világgazdaságra .................................. 105 4.1.7. Meghatározható-e a reális árfolyam? .................................................. 107 4.1.8. Az árfolyam-politika és a kínai modell ............................................... 111 4.2. A jüan, mint nemzetközi valuta és a változó nemzetközi pénzügyi rendszer ........................................................................................................................ 113 4.2.1. A jüan nemzetközi szerepe és a kínai modell .............................................. 114 4.2.2. Renminbiben denominált folyószámlák ...................................................... 117 4.2.3. A jüan használata a nemzetközi kereskedelemben ...................................... 118 4.2.4. A jüan, mint befektetési valuta és az offshore renminbi piacok szerepe ..... 123 4.2.5. Kétoldalú RMB swap ügyletek a kínai nemzeti bank és más központi bankok között ..................................................................................................................... 127 4.2.6. A kínai jüan, mint tartalékvaluta.................................................................. 128 4.2.7. A jüan, mint referenciavaluta....................................................................... 130 4.3. Milyen előnyöket és hátrányokat jelent a tartalékvaluta a kibocsájtó ország számára? .................................................................................................................... 130 4.4. A jüan milyen mértékű nemzetközi szerepére érdemes Kínának törekednie? ... 134 4.5. A dollár, mint tartalékvaluta szerepe az USA-Kína közti interdependenciában 136 6 4.6. A tartalékvalutára vonatkozó reformelképzelések ............................................. 138 4.7. A jüan konvertibilitása ....................................................................................... 141 5. fejezet: A hipotézisek vizsgálata ........................................................................... 142 6. fejezet: Következtetések, összegzés ...................................................................... 153 7. fejezet: Felhasznált irodalom ................................................................................. 160 8. fejezet: A szerző témában megjelent publikációi................................................. 174 Ábrajegyzék 1. ábra: Állami többséggel irányított vállalatoktól származó adóbevételek (ÁFA és egyéb adók) .................................................................................................................... 65 2. ábra: A jüan/dollár árfolyam alakulása 1981 és 2013 között ...................................... 89 3. ábra: A jüan/dollár árfolyam és a reál effektív árfolyam változása ............................ 90 4. ábra: Kína folyó fizetési mérlege (milliárd dollár) ..................................................... 96 5. ábra: A kínai folyó fizetési mérleg GDP-hez mért aránya .......................................... 96 6. ábra: A jüan dollárhoz viszonyított nominális és reálárfolyamának változása ......... 109 7. ábra: Kína/Hong Kong renminbiben denominált kereskedelmi tranzakciói régiók szerinti lebontásban ....................................................................................................... 120 8. ábra: A renminbi használata a kereskedelmi tranzakciókban ................................... 122 9. ábra: A világ legnagyobb offshore renminbi központjai .......................................... 127 10. ábra: A világ tartalékvalutáinak megoszlása 2014 3. negyedévében ...................... 129 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A tartalékvaluta előnyei és hátrányai.......................................................... 131 2. táblázat: A nemzetközi valuta funkciói ..................................................................... 135 7 „Tong chuang, yi meng” „Az ágy közös, az álmok nem” /kínai mondás/ 8 1. fejezet: Témaválasztás és hipotézisek 1.1. A téma relevanciája, körülhatárolása Doktori disszertációm témája az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak, eltérő gazdasági modelljeinek vizsgálata, különös tekintettel a világgazdasági válság kirobbanása óta bekövetkezett eseményekre, érdekviszony-változásokra. A világgazdasági és világpolitikai súlyponteltolódások ugyan már korábban kezdtek kirajzolódni, azonban a téma időbeli lehatárolását logikusan jelenti a globális válság, mivel ennek kapcsán gyorsultak fel a korábbi folyamatok és kerültek előtérbe a két ország közti törésvonalak, valamint kooperációs lehetőségek és kényszerek, továbbá az általános gazdasági modellváltásról szóló viták, melyek a dolgozat fő kutatási irányait is adják. Dolgozatom kiindulópontja, hogy az Egyesült Államok jelenlegi hegemón pozíciója hosszabb távon nem tartható fenn, erre a legfőbb kihívást Kína jelenti. A két hatalom ugyanakkor jelentős részben rá is van utalva egymásra, sok tekintetben interdependecia figyelhető meg, elég csak az amerikai piac kínai növekedésben betöltött szerepére, vagy az USA döntő többségben kínai kézben lévő állampapírjaira utalni, amely nélkül nehezen finanszírozná saját gazdaságélénkítő és kilábalást serkentő programjait. Ahogy a mottóként választott kínai mondás is jelzi, a világgazdaság jelenlegi két legnagyobb szereplőjét rengeteg szál köti egymáshoz, szoros szimbiózisban élnek – tekinthetjük őket egyfajta sziámi ikreknek, akik egymás nélkül nem tudnának fejlődni, miközben számos ellenérdek és eltérő elképzelés is jellemzi őket. Fontos ugyanakkor azt is vizsgálni, hogy melyik szereplő mennyire éli meg fenyegetésként vagy kihívásként a másik fejlődését. Ebben a tekintetben egyértelműen és érthetően az USA félelmei dominálnak, míg Kína számos fórumon igyekszik biztosítani nem csak Washingtont, hanem a növekedését aggodalommal szemlélő többi országot is békés szándékairól és multilaterális együttműködési készségéről. Kutatásomban 9 azt a szempontrendszert igyekszem megvalósítani, hogy a modellek felvázolása után azok gyakorlati megnyilvánulási pontjain keresztül mind Kína, mind az Egyesült Államok érdekeit vizsgálom. 1.2. Módszertan és megválaszolni kívánt kérdések A téma jellegéből adódóan elsősorban szakirodalmi források és statisztikai adatok feldolgozására épül a dolgozat. Saját adatok gyűjtésére a téma makrogazdasági és elméleti jellegéből adódóan nincs lehetőség, saját munkám és korábbi kutatásaim során szerzett tapasztalataim felhasználására viszont mindenképpen adódik alkalom. Az Egyesült Államokban hosszú évek óta igen kiterjedt irodalom foglalkozik Kínával. A hivatalos dokumentumok közül mindenképpen említést érdemelnek a Kongresszus mellett működő Kína-bizottság (US – China Economic and Security Review Commission) átfogó éves jelentései, valamint egy-egy témára specializálódott részletes elemzései. Szintén a Kongresszus mellett működik egy általános kutatóközpont (Congressional Research Service), amely nem csak Kínával foglalkozik, azonban rendszeresen publikál olyan anyagokat (akár az USA kereskedelem-politikájáról, államadósságáról, vagy éppen az ázsiai hatalmakhoz való viszonyáról), melyek jól hasznosíthatóak a témában. Emellett számos agytröszt, think tank működik az Egyesült Államokban, melyek kisebb vagy jelentősebb részben Kínát helyezik érdeklődésük középpontjába. Ilyen például a Peterson Institute for International Economics, melynek (2013 elejétől már csak volt) igazgatója C. Fred Bergsten szerzőtársaival számtalan elemzést publikált a témában, valamint rendszeresen részt vesz kongresszusi meghallgatásokon is. De a Brookings Institution, valamint számos egyetemen működő kutatóközpont foglalkozik rendszeresen a témával. A fentiek mellett a gazdasági adatok, trendek feltérképezéséhez és vizsgálatához az Egyesült Államok és nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, OECD) által publikált hivatalos statisztikákat és elemzéseket használom. A kínai statisztikákra egyrészt nyelvtudás hiányában nehezen támaszkodnék, másrészt a statisztikák számítási módszereit és 10

Description:
fejlődőknek nyújtott mintára használják, hanem abban az értelemben, hogy érzékeltessék Kína növekvő világgazdasági befolyását. Jelenleg a világ közgazdászai és gazdaságpolitikai döntéshozói között leginkább abban van konszenzus, hogy nincs aktuális „konszenzus”, mel
See more

The list of books you might like

Most books are stored in the elastic cloud where traffic is expensive. For this reason, we have a limit on daily download.