Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Mun- kaerőpiac és migráció: fenyegetés vagy lehetőség? (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre (2004) „Munkaerőpiac és migráció: fenyegetés vagy lehetőség?”: in: Társadalmi riport 2004, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp. 272–289. Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … Munkaerőpiac és migráció: fenyegetés vagy lehetőség? Az Európai Unióba irányuló, várható magyar munkaerő-migráció Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre Az Európai Unió keleti bővítése kapcsán az egyik leghangsúlyosabb és talán legérzékenyebb kérdés a munkaerő migrációja. Az újonnan csatlakozó és a „régi” EU-tagállamok1 munkaerőpiacain fennálló lényeges jövedelemkülönb- ségeknek és a munkaerő szabad áramlása megteremtődésének lehetséges együttes következménye a kelet-európai migrációs invázió. E tanulmányban fő feladatunknak tartjuk annak megválaszolását, hogy az Unióhoz való csat- lakozás valóban maga után vonja-e a tömeges kelet-nyugati, és ezen belül a magyar munkaerő-migrációt. Elsőként áttekintjük a kelet-nyugat európai vándorlás mérési lehetőségeit és ezek problémáit, majd bemutatjuk a migráció várható alakulásának becslé- séhez használandó elemzési keretet. A második fejezetben a Magyarországról kifelé – elsősorban az EU régi tagállamaiba – irányuló mozgások volumenét, meghatározó irányait és társadalmi bázisát tanulmányozzuk. A tanulmány zárófejezetében a közelmúltban bekövetkezett EU-csatlakozás által a magyar munkavállalók számára nyújtott rövid és hosszú távú lehetőségeit elemezzük. 1. A kelet-nyugati európai migrációra vonatkozó becslési eljárások és az elemzés kerete 1.1. Becslési eljárások Az elmúlt 15 év gazdag migrációs kutatásainak egyik meghatározó kérdése volt a kelet-nyugati migráció várható mértékének számszerűsítése, becslése (Hönekopp 1999; Layard et al. 1992; Winter-Ebmer–Zweimüller 1996; Wal- lace 1998), majd az ezredfordulót követően mindinkább a kibővítés várható migrációs hatásai kerültek a kutatások fókuszába (pl. Boeri–Brücker 2000; 1 A régi EU-tagállamok alatt a legutóbbi csatlakozás előtti 15 tagállamot értjük, azaz az „EU- tizenötöket”. 272 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … Hille–Straubhaar 2001; Blanchard 2001; Biffl 2001; Fertig–Schmidt 2002; Dustmann et al. 2003; Bchir–Fountagné–Zanghieri 2003). A projekciók módszerei hasonlatosak (guesstimations2, ökonometriai mo- dellek, korábbi tapasztalatok extrapolálása, survey), eredményei változatosak voltak, összegzését a Melléklet 1. táblázata tartalmazza. A tanulmányok fon- tos tanulsága számunkra, hogy a migráció előrejelzéséhez olyan elemzési ke- retet kell kialakítanunk, amelynek feltevései a migrációs folyamatok megfe- lelő leírására és elemzésére elegendően árnyaltnak tűnnek. Alecke–Huber–Undietdt (2001) a projekciókban általában figyelembe nem vett tényezők fontosságát szellemesen bizonyítják: a szokásos becslések a nemzetközi migráció motorjának lényegében az egy főre eső GDP különb- ségeket tekintik. Az ún. „gravitációs modelleket” elemezve egyrészt azt a kérdést tesztelik, mennyire jók a potenciális migrációra vonatkozó becslések, másrészt azt, lehetséges-e egyáltalán a potenciális migráció előrejelzése? A német újraegyesítés, illetve az Európai Unió déli bővítésének tényleges hatá- sát szembesítik az előrebecsléshez szokásosan használt modell alapján nyert értékekkel. A szokásos modellek alapján született becslések a potenciális mígrációt kizárólag a jövedelem- (bér-)különbségekre alapozzák, a migráció nagyságát meghatározó további fontos mikrogazdasági tényezőket (lásd erről Massey et al. 2001) ezek a modellek nem vesznek figyelembe. Alecke és mun- katársai szerint, nem a migráció dinamikáját, hanem annak nagyságát, szintjét befolyásoló tényezők maradnak figyelmen kívül. Ilyen megfontolások alap- ján állítják, hogy a migráció nagysága mind a német példa, mind az Európai Unión belüli déli bővülés esetében számottevően túl volt becsülve. A gravi- tációs modellek a migráció eltérő időtartamát sem veszik rendszerint figye- lembe, inkább a jól becsülhető tartós vándorlással, mint a közgazdaságtani modellekkel nehezebben megragadható a rövid, ingázó jellegű migrációval foglalkoznak. 1.2. A migráció várható alakulásának becsléséhez használandó elemzési keret Mivel az európai migráció tekintélyes része nem hosszú távú vándorlást, ha- nem időszaki munkavállalást, sőt gyakran a határmenti régiók közötti ingá- zást jelenti, s mivel Magyarország esetében is ez várható (Sik 2002; Fóti 2003), ezért úgy tűnik, hogy a makroadatokra alapozott, szofisztikált szimu- 2 Az angol „guess” és az „estimation” szó összevonásából alkotott kifejezés arra utal, hogy bizo- nyos becslési eljárások nem megalapozottak, inkább találgatásokhoz hasonlítanak. 273 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … lációs modell nem lenne célszerű a migráció projekciójához. Többet látha- tunk egy destrukturált, több elemből álló mátrix formában leírt migrációs modell elemzéséből (1. táblázat). A modell egyes elemeiben várhatóan vég- bemenő változások iránya segítségével szemléletesen írható le a migrációt várható trendje. 1. táblázat. A migráció nagyságának becslésére használandó mutatók Migrációt ösztönző, Indikátorok időhorizont alapján illetve lassító rövid távú, ingázó jellegű hosszú távú, permanens jellegű tényezők vándorlás migráció (i) (p) 1. Bér- és Bérkülönbség Életszínvonal különbségek: életszínvonal (árfolyamon) GDP vásárlóerő-paritáson különbségek Wi W c p mutatója (W) 2. Kockázat (Rk) Elegendően nagy kereset Az otthoni gazdaság várható (haszon) a kockázat nyugalma (GDP növekedés, kompenzálására, illetve a munkanélküliség, kockázat kicsi munkalehetőség valószínűsége, biztosítási rendszerek Rki szofisztikáltsága, létbiztonság) c Rk p 3. Migráns hálók (N) Külföldi népesség/munkaerő állománya, hálók történeti/etnikai kapcsolatok alapján (korábbi migrációs hullámok, diaszpóra megléte vagy hiánya) N N i p 4. Gazdaság- Közteher nagysága a kibocsátó Protekcionizmus mértéke a szabályozás (S) országban – fekete gazdaság fogadó ország munkaerőpiacán nagysága a fogadó országban S S i p 5. Migrációs Engedő/szelektáló/korlátozó-e, mit korlátoz, mit ösztönöz, szabad politika (P) munkaerő-áramlás korlátozott-e (2+3+2 év) Megjegyzés: Az Rk elem esetében a háztartások migrácis stratégiáját olyan portfóliónak kell el- p képzelni, amelyben a háztartás tagjainak migrációja a helyi bizonytalanságok kivédésének, valamint a háztartás hosszú távú jobblétének eszköze (Massey 2001). 274 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … 2. Migráció Magyarországról az Európai Unió régi tagállamaiba Az Európai Unióhoz való csatlakozások után bekövetkező „régi” EU felé irá- nyuló migráció nagysága eddig – minden forrás alapján – szerény volt.3 Fel- tételezzük, hogy – ez – jelentős politikai/gazdasági fordulat nélkül – alapvetően így marad; – sem az EU, sem Magyarország népesedési viszonyai nem változnak hirtelen meg (mindkettőt az elöregedés és az aktív korosztályok arányának csökkenlse jellemzi); – ugyanakkor a szabad munkaerő-áramlás lehetősége egy ideig (és a népesség egy része esetében, illetve egyes régóta „bejáratott” régiók közötti kapcsolatok mentén) átmenetileg erőteljesebb migrációs nyomással – mun- kaerő túlkínálattal – járhat (Blanchard 2001); – a mostani helyzetre az EU erős migrációs kontrollja jellemző. Ez azon- ban nem újdonság, hanem egy közel évtizede meglévő trend folytatása. Mint ahogy az 1. ábra mutatja: az 1990-es évek elejéig a migráció kontrollja gyen- ge volt, majd a bekövetkező szigorítás hatására a közben megnövekedő míg- ráció mértéke hirtelen lecsökkent. A migráció várható munkaerő-piaci hatásainak megismeréséhez a migrá- ciós potenciál mértéke mellett annak irányát és szocio-demográfiai összetéte- lét is ismerni kell. 3 A migrációs trendek alakulásának előrejelzésében a dél-európai országok tapasztalatait hívhat- juk további segítségül. Olaszország esetében, s később Spanyolország, Portugália és Görögor- szág esetében is azt láthattuk, hogy a közösségek országaiban félelemmel fogadták a szabad munkaerő-áramlást, de a migráció a szabad munkaerő-áramlás lehetőségével – ellentétben a várakozásokkal – csökkeni kezdett minden esetben. A pozitív megkülönböztetés (migrációs megszigorítások a nem tagországok számára) nem ösztönözte az olasz kivándorlást, és a más tagországokban élő olasz polgárok részarányának növekedését sem. Az olasz munkások mig- rációs trendje függetlennek bizonyult az Európai Közösségnek a munkaerő szabad áramlását biz- tosító szabályozásától. Görögország 1981-ben csatlakozott az Európai Közösséghez, Spanyolor- szág és Portugália 1987-ben. A munkaerő szabad áramlása azonban csak egy további várakozási időszakot követően valósulhatott meg ezekkel az országokkal: Görögország esetében 1986 óta, a két másik ország esetében 1992 óta. 1974–75-ben megindult trendet a munkaerő szabad áram- lásának lehetősége nem törte meg. Görögország esetében az 1990-es évekre az alacsony kiván- dorlás és az alacsony visszatérés állandósult, Portugália változatlanul jelentős emigrációs ország maradt, de az elvándorlás mindinkább adott időtartamra szóló nunkavállalást jelent. A munkaerő szabad áramlása nem befolyásolta jelentősen a vándorlás irányát sem. (Hárs 1995) 275 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … 1. ábra. Nettó migráció az Európai Unióban, 1990–1997 (ezer fő) Ezer fő 1 100 900 700 500 300 100 -100 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Világ összes országa Kelet-és Közép-Európa összesen Volt Szovjetunió utódállamai Kelet-és Közép-Európa 10 Magyarország Forrás: Hönekopp (1999), EUROSTAT, Council of Europe adatok és saját számítások. Megjegyzés: Az ábra nem a teljes Európai Unióra vonatkozik, Ausztriára, Franciaországra, Írországra, Olaszországra, Portugáliára és Spanyolországra nincsenek megfelelő adatok. Közép- és Kelet-Európa 10 állama: Románia, Lengyelország, Csehország, Bulgária, Szlovákia, Magyar- ország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország. 2.1. A migráció volumene Az 1990-es évek magyar migrációs potenciálja4 a többi közép- és kelet-euró- pai országhoz képest alacsony volt. (2. ábra) A migrációs potenciál a vizsgált négy időtartam szerint mérve5 a magyarok esetében az egyik legalacsonyabb Közép-Kelet-Európában6. Az ezredforduló utáni közép- és kelet-európai mig- rációt vizsgáló összehasonlító migrációs potenciál adat szintén megerősíti azt a tendenciát, miszerint a magyar migrációs potenciál regionális összevetés- ben relatíve alacsony, Csehországgal nagyjából azonos szintű. (3. ábra) 4 Elemzésünk a Migrációs Potenciál kutatássorozat adatain alapul, amely azonos módszerrel ké- szült a TÁRKI Omnibusz felvételek keretében. A kutatást 1993-ban és 1994-ben a COST, 1997- ben az Integrációs Stratégiai Munkacsoport, 2001-ben és 2002-ben a Szociális és Családügyi Minisztérium finanszírozta. 5 A vizsgálatban feltett kérdésben használt négy időtartam a következőképp volt definiálva: né- hány hét, néhány hónap, néhány év, illetve végleg. 6 Fontos megjegyezni, hogy ezek az arányok az ún. nyers migrációs potenciál mutatói – Fass- mann és Hintermann (1997) terminológiájában nagyjából az általános migrációs potenciálnak felelnek meg –, azaz nem a konkrét, rövid távon megvalósítandó migrációt jelzik előre, hanem csak terveket és elképzeléseket. 276 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … 2. ábra. A migrációs potenciál mértéke – azok aránya, akik az adott időszakra külföldre szándékoznak menni, 1998 (%) 80 Hét 70 Hónap 60 Év 50 Végleg % 40 30 20 10 0 Horváto. Jugoszl. Szlovákia Csehorsz. Románia Lengyelo. Ukrajna héroroszo. agyarorsz. Szlovénia Bulgária e M F Forrás: Wallace (1998) 3. ábra. Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó migrációs potenciál – az EU-csatlakozás kapcsán kínálkozó álláslehetőségek iránt érdeklődő és álláskereséssel próbálkozók aránya, 2000-ben és 2001-ben (%) 35 2001 30 2000 25 20 % 15 10 5 0 Románia Lengyelország Bulgária Magyarország Csehország Forrás: TÁRKI CEORG kutatás, 2000, 2001 277 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … 2. táblázat. A TÁRKI-féle nyers migrációs potenciál* típusainak és a teljes migrációs potenciál mértéke 1993 és 2003 között (%) A felvétel időpontja Rövid távú Hosszú távú Kivándorlás Teljes migrációs (esetszám) külföldi munka- külföldi potenciál** vállalás munkavállalás 1993 (N=3978) 4,3 2,7 1,4 6,0 1994 (N=3760) 3,8 2,7 1,3 5,3 1997 (N=2848) 3,7 2,8 1,5 5,9 2001 (N=1503) 8,8 6,8 3,4 10,5 2002 (N=1011) 7,6 5,6 3,4 9,6 2003 (N=1030) 9,0 6,0 3,0 12,0 Forrás: László–Simonovits–Sik (2003), Simonovits (2004) Megjegyzés: *A nyers migrációs potenciál azt mutatja, hogy a megkérdezett népességből mennyien tervezik, hogy rövidebb (néhány hét vagy hónap) vagy hosszabb (néhány év) időre külföldre mennek dolgozni, illetve hogy kivándorolnak. (Sik – Simonovits 2002). **A teljes migrációs potenciál, egy összesített mutató, amely mindazokat az eseteket tartal- mazza, akik rövid vagy hosszú távon terveznek külföldi munkavállalást, illetve kivándorolnának. A migrációs potenciál időbeni alakulását vizsgálva (2 táblázat) azt látjuk, hogy az 1990-es évekhez képest az ezredfordulóra nagyjából kétszeresére nőtt annak lehetősége, hogy valaki külföldre menjen dolgozni. 2003-ban há- rom eltérő technikával készült migrációs potenciál felvételre is sor került: – A márciusi költözködési potenciált felmérő ISSP (International Social Survey Programme)7 kutatás eredményei szerint a lakóhelyváltozásra készek aránya az európai országok esetében 11%, ami nagyjából megegyezik az ezredfordulót követő teljes migrációs potenciál adataival, más földrészre pedig 6% költözne el. (Sik 2003b) – A 2003-as KSH munkaerő-felmérés adatai szerint a 15–74 év közötti népesség mindössze 4%-a fontolgatta a legtágabb értelemben, hogy külföl- dön munkát vállalna. (Hárs 2004) Ezen belül gyenge migrációs szándékot a teljes lakosság 1,9%-a, közepes migrációs szándékot a lakosság 1,6%-a és komoly migrációs szándékot 0,5% fogalmazott meg. Ez kivetítve a 15–74 év közötti teljes népességre azt jelenti, hogy összesen 300 ezren terveznek valamilyen fajta migrációt, ebből 144 ezren még nem tettek semmilyen lépést a szándék megvalósítása érdekében, 122 ezren már gyűjtöttek valamilyen információt a migrációval kapcsolatosan, és mindössze 35 ezren tettek tényleges előkészületeket a munkavállalás érdekében. 7 ISSP-felvétel kérdés-blokkját a TÁRKI Omnibusz 2003. márciusi kérdőíve tartalmazta. 278 Hárs Ágnes – Simonovits Bori – Sik Endre: Munkaerőpiac és migráció … – Egy uniós forrás szerint a magyar, cseh és szlovák lakosokból képzett közös halmaz 11,3%-a tervezi, hogy öt éven belül az EU régi tagállamaiban fog lakni vagy dolgozni, de csak 1,1%-uk tervezi, hogy letelepedik. (Mig- ration ... 2004) A Melléklet M2. táblázata a rendelkezésre álló migrációs potenciál becs- léseket foglalja össze. 2.2. A migráció tervezett iránya 1993 és 2002 között a tervezett migráció iránya nem változott. Ez a stabilitás valószínűleg nem más, mint a hosszú távú történelmi trend és a földrajzi szer- kezet okozta, nagy tehetetlenségi erejű mozgások mai megjelenési formái. A magyarok leginkább a német és az osztrák munkaerőpiacon tervezik munka- erejük értékesítését, míg a kivándorlás leggyakoribb célállomása e két ország mellett az USA.58 A migrációs potenciál irányát a migráció időtávja szerint vizsgálva a 2001. és a 2002. évi elemzések egyaránt azt mutatják, hogy német–osztrák dominancia mindhárom migrációs típusban egyértelműen érvényesül. (3. táb- lázat) Emellett 2001-ben a rövid távú munkavállalás terén az USA és a nagy nyugat-európai országok, a hosszú távú munkavállalás terén az USA és Olaszország, a kivándorlás esetében e két ország mellett Ausztrália célállo- más szerepe jelentős. Ugyanakkor a nagyobb súlyú migrációs döntés felé haladva, a fontosabb célországok mellett az egyéb irányok súlya rendre nő. Ez arra utal, hogy a hosszú távú munkavállalási és a kivándorlási tervek sok- kal inkább „testreszabottak”, mint a rövid távú munkavállalás esetén, ameny- nyiben a migrációs burok valószínűleg már meglévő kapcsolatai, illetve ko- rábbi személyes tapasztalatok alapján szerveződnek.69 5 1993-ban a rövid és a hosszú távú munkavállalást tervezők összesen 59, illetve 54%-a indult volna Németországba és Ausztriába (a kisebb arányban említett országok: Anglia, az USA, Franciaország, Svájc és Olaszország voltak). 1994-re valamelyest csökkent a német–osztrák dominancia, ekkor e két munkaerőpiacra a rövid és hosszú távra munkát keresők 54, illetve 49%- a készült. 6 Az 1997-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a migráció iránya nagymértékben hasonlít a kérde- zetteket körülölelő migrációs burok migrációjának irányához. A migrációs tervek generációkon keresztül hasonlóak maradnak (erre egy középiskolások körében folytatott kutatás utal, miszerint a középiskolások külföldi munkavállalásának elsődleges célja Németország, lásd Diósi (1999)). A migrációs buroknak a migrációs potenciálra gyakorolt hatásáról a Kárpát-medencei magyarok körében lásd Simonovits (2003). 279