Az egyszerűsített vállalkozói adó 2017. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál válasz- tási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeinek teljesítése során elsősorban az Eva tv.1 rendelkezéseit köteles alkalmazni, de – más adóne- mekhez hasonlóan – az Art.2 előírásait is figyelembe kell vennie. Az eva hatálya alá bejelentkezhet3 – az egyéni vállalkozó:  az Evtv.4 szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy5,  a közjegyző,  az önálló bírósági végrehajtó,  az egyéni szabadalmi ügyvivő,  az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagja- ként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja),  a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal ren- delkező magánszemély, – az egyéni cég6; – a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iro- da, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda és az erdőbirtokossági társulat, a betéti társaság és a közkereseti társaság (a továbbiakban együttesen: jogi személyek). Az eva a következő adónemeket váltja ki:  egyéni vállalkozók esetében: o a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót (ki- véve az evás időszakot megelőzően érvényesített olyan kedvezmények utáni adó összegét, amelyet amiatt kell megfizetnie az adózónak, mert a kedvezmény érvé- nyesítéséhez rendelt feltételeknek nem felelt meg) vagy az átalányadót, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyúj- tani, ha arra a Szja tv.7 szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett8; o az általános forgalmi adót (kivéve: az V. részben ismertetett eseteket).  a gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében: o a társasági adót (kivéve: egyes adóalap- és adókedvezmények feltételeinek evás időszakban való nem teljesítése esetén, lásd a III. 2.4. pontban ); o a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót; o a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót; o az általános forgalmi adót (kivéve az V. részben ismertetett eseteket). 1 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.). 2 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.). 3 Eva tv. 2. § (2) bekezdés. 4 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 5 Az egyéni vállalkozók nyilvántartása (Evtv. 11-13. §). 6 Az Evtv.-ben egyéni cégként meghatározott jogalany. 7 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.). 8 Eva tv. 17. § (3) és (5) bekezdés. 1 I. Bejelentkezés és az azzal kapcsolatos nyilatkozatok I. 1. Az evát választó új adózók bejelentkezése Az Eva tv. hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-áig jelentkezhetnek be az erre rendszeresített külön nyomtatványon9. A bejelentését az adózó december 20-áig minden kötelezettség nélkül írásban visszavonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem elő- terjesztésének nincs helye.10 A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy amennyiben például egy egyéni vállalkozó decem- ber 10-én bejelentkezik, majd a bejelentését december 18-án írásba visszavonja, akkor ezt jogszerűen megteheti. Ugyanakkor a bejelentés visszavonására december 20-át követően már nincs lehetősége, ép- pen úgy, mint arra sem, hogy a bejelentését az említett időpont után tegye meg. A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó már a bejelentés időpontjában megfelel az adó- alanyiság választásának és az adóalanyiság évére vonatkozó valamennyi feltételnek, valamint nincs az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása. E tényekről a bejelentkezés alkalmával az arra rend- szeresített nyomtatványon nyilatkozni kell.11 A már az Eva tv. hatálya alá tartozó adóalany nem köteles minden évben bejelentést tenni, ha továbbra is az eva szerint kíván adózni, ilyen esetben az állami adóhatóság az adóalanyt to- vábbra is adóalanyként tartja nyilván. Az adózóra az adóévben nem lehet az eva-alanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentkezését jogszerűen nem tehette volna meg, vagy a kijelentkezést jogszerűtlenül nem tette meg.12 A közkereseti társaságok, a betéti társaságok és az egyéni cégek választhatnak, hogy a nyil- vántartásaikat a számviteli törvény13 szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az Eva tv. bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályai szerint vezetik. . A nyilvántartás veze- tésével összefüggő választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, az nem változtatható meg, és nem is vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt14. A korlátolt felelősségű társaságnak, a szövetkezetnek, a lakásszövetkezetnek, a végrehajtói irodának, az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának, a közjegyzői irodának és az erdőbirtokossági társulatnak a kettős könyvvitel rendszerében kell teljesíteniük nyilvántartási kötelezettségüket.15 9 Az adózó bejelentkezését a T103-as, illetve a T203-as nyomtatványon teheti meg. Az Eva tv. hatálya alól kije- lentkezni szintén ezeken a nyomtatványokon lehet. 10 Eva tv. 10. § (1) bekezdés. 11 Eva tv. 10. § (2) bekezdés. 12 Eva tv. 10. § (6) bekezdés. 13A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény). 14 Eva tv. 4. § (3) bekezdés 15 Eva tv. 4. § (2)-(3) bekezdés. 2 I. 2. Adóalanyiság megszűnése16 Amennyiben az adóalany a következő adóévben már nem kíván az eva szerint adózni, akkor ezt december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adó- hatóságnak, azonban az említett időpontig a bejelentését írásban visszavonhatja. Az adóalany köteles a bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az Eva tv.-ben meghatározott bármely feltételnek, vagy az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál, az ön- kormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van. Az eva alanyiság megszűnését lásd részletesebben a IX. részben. II. Az adóalanyiság választásának feltételei Az evás adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek Az adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét az Eva tv. rendelkezései szerint, ha az adó- évet (2017. évet) megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (2016. évben és a 2015. évben)  egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét, azzal, hogy a folyamatos tevékenység végzésére és a bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a tevékenységét vagy szolgálatát szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben17 meghatározott gyermekgondozási se- gélyben (gyermekgondozást segítő ellátásban) vagy a kötelező egészségbiztosítás ellá- tásairól szóló törvényben18 meghatározott gyermekgondozási díjban részesül;19  a jogi személy és az egyéni cég nem alakult át (ideértve az egyesülést és a szétválást is), valamint a jogi személyben, az egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag (új tagok együttesen) nem szerzett (szereztek) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;  az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismé- telt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;  2015-ben és 2016-ban az Áfa tv.20 szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszerve- zési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;  nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;  az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alap- ján bevételt, a jogi személy és az egyéni cég a számviteli törvény előírásainak megfe- lelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el.21 Az előzőeken túlmenően az a személy lehet az eva alanya, akinek/amelynek  az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított, az Áfa tv. előírásai- nak megfelelően áthárított általános forgalmi adóval növelt bevétele a 30 millió forin- tot nem haladta meg; 16 Eva tv. 10. § (3)-(4) bekezdés. 17 Az 1998. évi LXXXIV. törvény. 18 Az 1997. évi LXXXIII. törvény. 19 Eva tv. 2. § (8) bekezdés. 20 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.). 21 Eva tv. 2. § (3) bekezdés. 3  az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható éves szintre átszámított, az Áfa tv. előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adóval növelt bevétele a 30 mil- lió forintot nem haladja meg.22 Az evás adóalanyiság választásának további feltételei:  az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 30 millió forintot nem haladja meg és  az evás adóévben nem folytat: o a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályai- ról szóló törvény23 hatálya alá tartozó tevékenységet; o a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet  belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,24 kivéve, ha a tevékenységét szüne- telteti. A jogi személy és az egyéni cég – az előzőeken túlmenően – csak akkor lehet az eva alanya, ha az adóévben a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is); b) más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a szövetkezeti hi- telintézet által kibocsátott részjegy, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye), azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdo- nában lévő saját üzletrész.25 III. Áttérési szabályok III. 1. Áttérés a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól evára Az egyéni vállalkozó esetében az Eva tv. szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vál- lalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egysze- rűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét. A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapítá- sakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meg- lévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó e törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – ezt megszüntetve – az Szja tv. szerinti átalányadózást al- kalmazza.26 A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét – az adóalanyiság 2017. évre való választása esetén – a 2016. évi bevallásban (16SZJA bevallásban) szerepeltetni kell. Amennyiben az adózó a Szja tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adó- kedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék, vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csök- kentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja tv-ben meghatározott idő- szakon belül, akkor az adott tárgyi eszközre tekintettel nyilvántartott kisvállalkozói kedvez- mény kétszeresének adóját a kedvezmény érvényesítésének évében alkalmazott adókulccsal 22 Eva tv. 2. § (4) bekezdés. 23 2017. április 1-jétől a jövedéki adóról szóló törvény (Eva tv. 2. § (5) bekezdés b) pontja). 24 Eva tv. 2. § (5) bekezdés. 25 Eva tv. 2. § (7) bekezdés. 26 Eva tv. 17. § (1)-(2) bekezdés. 4 vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetnie.27 A fizetendő adót a 17SZJA be- vallásban kell majd bevallani. III. 2. Áttérés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alól az evára A vállalkozásnak a Tao. tv.28 előírása alapján a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendel- kezéseit kell alkalmazni. Ennek tartalmi elemei a következők: III. 2. 1. Az evát választó adózónak 2017. május 31-éig a 1671 számú bevallást kell benyújtania a 2016. évi társasági adókötelezettségéről. A jogi személy és az egyéni cég, ha a 2017. adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, akkor a bejelentés jogszerűtlenségére vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy a bejelentés jogszerűtlenségét megállapító adóhatósági határozat jogerőre emel- kedésének napjától (amennyiben a nyilatkozattétel nem történt meg) számított 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére (2016. évre) vonatkozóan a társasági adóról a 1629 számú adó- bevallást benyújtani. A bejelentés adóévére az adózó által benyújtott megszűnő adóbevallás (1671) törléséről az állami adóhatóság hivatalból intézkedik. III. 2. 2. Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet.29 Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó adószámlájáról. Amennyiben az adóévre vonat- kozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az adóelő- leg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól. III. 2. 3. Az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetését választó közkereseti társaságnak és betéti társaságnak, egyéni cégnek az üzleti évre (2016. évre) vonatkozó beszámolója alapján, a be- számoló letétbe helyezésére előírt határidőig kell megállapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót.30 Ez azt jelenti, hogy a 2017. január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekményüknek meg- határozott – nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetni. Ezt az adót három év alatt, egyenlő részletekben (a szemé- lyi jövedelemadó számla számra) kell megfizetni.31 Adóalap megállapítása: ± Eredménytartalék + Saját elhatározásból lekötött tartalék ± Adózott eredmény + Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség – Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (kivéve a vagyoni betétként szerzett eszközök) ± Adóalap 27 Eva tv. 17. § (5) bekezdés. 28 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.). 29 Eva tv. 19. § (2) bekezdés. 30 Eva tv. 18. § (1)-(2) bekezdés. 31 Eva tv. 18. § (3) bekezdés. 5 Az adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka, amely összeget a közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak, az egyéni cégnek a 1671 számú bevallásban kell szerepeltetnie. III. 2. 4. A Tao. tv. hatálya alól kikerült adózóknak a megszűnő bevallásban figyelembe kell venni a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket, amelyeket a Tao. tv. 7-8., 16., 18. §-a, illetve a 3. számú melléklete tartalmaz. Az eva választása előtt igénybe vett kedvezmények elvesztésének jogkövetkezményei: Az Eva tv. hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelke- zések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban az evás időszakot megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adó- fizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő eva bevallásban kell bevallani. Ezek az esetek a következők32:  Amennyiben az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalap- kedvezményt33 érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem he- lyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti, apportálja, té- rítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adó- év utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresé- nek megfelelő összeg után a társasági adót meg kell fizetnie.  Ha az eva előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növelé- séhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt34, és utóbb az evás időszak alatt a létszáma csökken, akkor az eva alanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége kelet- kezik a Tao. tv. rendelkezései szerint.  A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény35 miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli az eva alanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet eva alanyként a lekötés évét követő négy éven belül nem beruhá- zási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel.  A kis- és középvállalkozások adókedvezménye36 miatti társasági adókötelezettség és késedelmi pótlék terheli az eva alanyt abban az esetben, ha a hitelszerződés megköté- sének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el –, vagy, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 év- ben elidegeníti. III. 2. 5. Számviteli szabályozás A piaci szereplők tájékoztatása érdekében a beszámoló kiegészítő mellékletében az Eva tv. szerinti nyilvántartás választására utalni kell. A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társu- lat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda, illetve választásának megfelelően a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az 32 Eva tv. 19. § (1) bekezdés 33 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont. 34 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés y) pont. 35 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont. 36 Tao. tv. 22/A. §. 6 evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai szerint a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. A beszámoló készítési kötelezettség nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra, az egyéni cégre, amennyiben az az adóalanyiság fennállása alatt az Eva tv. szerinti bevételi nyil- vántartást vezet. III. 2. 6. A tagnak juttatott bevétel és a vállalkozásba befektetett összeg minősítése az eva hatálya alatt – A jogi személy és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy és az egyéni cég adóalany által jutta- tott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból ki- vont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség37. – A jogi személy és az egyéni cég a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag ál- tal teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a tag, a volt tag jövedelmének meghatározása- kor nem kell figyelembe venni.38 – A Szja tv-nek és az Art.-nak egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vo- natkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak és az egyéni cégnek abban az esetben, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette.39 – Az első bekezdésben foglaltaktól eltérően amennyiben a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személy és egyéni cég adóalany az adóalanyiságának időszaka alatt az első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére, akkor az adóalany a Szja tv-nek az osztalékból (osztalékelőleg- ből) származó jövedelemre, vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendel- kezéseit alkalmazza. A saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére te- kintettel, tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.40 Az említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellék- szolgáltatásnak a díját) a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott ered- 37 Eva tv. 18.§ (4) bekezdés 38 Eva tv. 18. § (5) bekezdés. 39 Eva tv. 18. § (6) bekezdés. 40 Eva tv. 18. § (7) bekezdés. 7 mény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany dön- tött.41 – Abban az esetben is, ha a számviteli törvény hatálya alól kikerülő közkereseti társaság, betéti társaság és az egyéni cég a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel az utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott kötelezettség alapján juttat bevételt a társaság volt tagjának vagy e tag örökösének, akkor ilyen esetben a Szja tv. vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.42 – Ha a jogi személy és az egyéni cég adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalék- ból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyere- ségből származó jövedelem meghatározásakor a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett ösz- szegnek kell tekinteni:  az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai sze- rint teljesítő adózónál az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és adózott eredményt;  az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számviteli törvény előírásai szerint teljesítő adózónál az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérle- gében kimutatott saját tőkét (levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének azt a részét, amely meghaladja az egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adha- tó juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen - a magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz adóalapot képező könyv szerinti értékét).43 III. 3. Az áfa adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó adókötelezettség Az adózó áfa adóalanyisága az Eva tv. hatálya alá való bejelentkezés következményeként megszűnik (annak ellenére, hogy eva adóalanyként is figyelemmel kell lennie az Áfa tv. egyes előírásaira, és egyes esetekben áfa bevallási, áfa-fizetési kötelezettség is terheli). Az áfa adó- alanyiság megszűnésével összefüggésben az Eva tv. speciális rendelkezéseit kell figyelembe venni. Az adózónak az áfa adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódóan áfa fizetési kötelezett- ségét az Eva tv. hatálya alá történő bejelentkezése napját is magában foglaló adó- megállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában kell szerepeltetnie, és az ezen bevallás- hoz kapcsolódó fizetési határidőig kell megfizetnie. Az áfa adóalanynak – az alanyi adómen- tes áfa adóalany kivételével44 – az áfa adóalanyisága megszűnésével összefüggésben az elő- zőek szerinti adó-megállapítási időszakról benyújtott áfa bevallásában a következők szerint keletkező adófizetési kötelezettséget kell szerepeltetnie:  Amennyiben a vagyon egy részét az adózó az áfa adóalanyként történő megszűnéssel egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége alól, a kivont vagyon után az Áfa tv- nek a bevételszerző tevékenységből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai sze- rint keletkezik adófizetési kötelezettsége.45 Így az áfa adóalanyként beszerzett olyan termék után, amelyet az adózó eva adóalanyként nem fog a vállalkozási tevékenységé- ben hasznosítani, fizetendő áfát kell szerepeltetnie az utolsó adó-megállapítási időszak- 41 Eva tv. 18. § (8) bekezdés. 42 Eva tv. 18. § (9) bekezdés. 43 Eva tv. 18. § (11) bekezdés. 44 Eva tv. 16. § (1) bekezdés e) pont 45 Eva tv. 16. § (1) bekezdés a) pont 8 ról benyújtandó áfa-bevallásában, feltéve, hogy az adott termékkel összefüggésben le- vonható áfája volt.46  A bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) tekinte- tében az adózót adófizetési kötelezettség terheli. Az adózó az adófizetési kötelezettségét – a megszűnésre, mint termékértékesítésre tekintettel – az Áfa tv-nek a tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályai szerint köteles teljesíteni (azzal az eltéréssel, hogy a tárgyi eszközre fizetett előleget is tárgyi eszköz beszerzésként kell figyelembe vennie).47 Így például, ha az adózó 2014-től vált eva-alannyá és 2013-ben az Áfa tv. általános szabá- lyai szerint adózott, az utolsó adó-megállapítási időszakról benyújtandó áfa- bevallásában fizetendő adót kell szerepeltetnie azoknak a tárgyi eszközöknek a tekinte- tében, amelyeket 2013-ban szerzett be, illetve amelyekre 2013-ban előleget fizetett. A fizetendő adó a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének hónapjától számí- tott 60 hónapnak – ingatlan esetén 240 hónapnak – a hátralévő hónapjaira időarányosan eső előzetesen felszámított adó összege.48 Természetesen a megszűnő áfa adóalanynak az utolsó bevallásában az előzőek szerinti speciá- lis szabályok alapján megállapított adófizetési kötelezettségen kívül az Áfa tv. előírásainak megfelelően megállapított, az adott adó-elszámolási időszakban keletkezett adófizetési köte- lezettségét és az ugyanezen adó-elszámolási időszakban levonható előzetesen felszámított adóját is szerepeltetnie kell. Amennyiben pl. a 2017-től eva adóalannyá váló adózó olyan Áfa tv. 58. § szerinti (időszakos elszámolású) ügyletet teljesít, amelynek a teljesítési időpontja (az ellenérték megtérítésének az esedékessége) 2016. évi, az ügylet után az adózónak még áfa fi- zetési kötelezettsége keletkezik, melyet az áfa bevallásában kell szerepeltetnie, még akkor is, ha az elszámolási időszak részben vagy egészben 2017. évi. Amennyiben pl. a 2017-től eva adóalannyá váló adózó olyan Áfa tv. 58. § hatálya alá tartozó ügyletet teljesít, amelynek a tel- jesítési időpontja 2017. évi, az ügyletet az áfa bevallásban már nem kell szerepeltetni, függet- lenül attól, hogy az elszámolási időszak egészben vagy részben 2016. évi. [Az Áfa tv. 61. §-a alapján halasztásra jogosult adóalanynak figyelemmel kell lennie arra is, hogy az áfa adóala- nyisága megszűnésével a halasztásra jogosultsága is megszűnik.] Amennyiben az adózónak a megszűnéshez kapcsolódó áfa-bevallásában meghatározott el- számolandó adója negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti.49 Az eva adóalannyá válással egyidejűleg az adózó jogalanyisága nem szűnik meg, ennek megfelelően az eva adóalany az áfa adóalanyként kibocsátott számláját korrigálhatja, az áfa adóalanyiság időszakára vonatkozóan önellenőrzést végezhet. IV. Az eva alapja, mértéke, bevallása és megfizetése IV. 1. Bevétel Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel.50 Az adó mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka.51 Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyi- 46 Áfa tv. 11. § (1) bekezdés 47 Eva tv. 16. § (1) bekezdés c) pont 48 Áfa tv. 136. § 49 Eva tv. 16. § (1) bekezdés d) pont 50 Eva tv. 5. § (1) bekezdés. 51 Eva tv. 9. §. (1) bekezdés. 9 ság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.52 Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti társaságok, betéti társaságok, egyéni cégek esetében a vállalkozási (gazdasági) te- vékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított általános forgalmi adót is. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén bevételnek minősül a számviteli tör- vény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatott) árbe- vétel, bevétel. A bevétel minősítésével kapcsolatos további tudnivalók a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózónál Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség, vagy átvállalt tartozás. 53 Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható. Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet füg- getlen felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek, vagy érvé- nyesítenének.54 Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.55 Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, ame- lyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámítás- hoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett ellenértékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának napját – más eset- ben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévére vonatkozóan tesz közzé.56 A számviteli törvény hatálya alá nem tartózó adózónál nem minősül bevételnek:  az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);  az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) törté- nő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára 52 Eva tv. 9. §. (2) bekezdés. 53 Eva tv. 6. § (2) bekezdés. 54 Eva tv. 6. § (6) bekezdés. 55 Eva tv. 6. § (7) bekezdés. 56 Eva tv. 6. § (8) bekezdés. 10