Magyar Tudomány • 2006/1 Magyar • Tudomány A koponya tudósa, Lenhossék József Az agresszió képi kifejezése Társadalomföldrajz Határkutatás – regionális tudományok A tudományos teljesítmény mérése Oktatáspolitika 2006•1 132 A M T A . A : 1840 AgyAr udoMányos kAdéMiA folyóirATA lApíTás éve 166. – 2006/1. évfolyAM száM Fôszerkesztô: Csányi vilMos Vezetô szerkesztô: elek lászló Olvasószerkesztô: MAjoros klárA Szerkesztôbizottság: ádáM györgy, BenCze gyulA, CzelnAi rudolf, Császár ákos, enyedi györgy, kováCs ferenC, köpeCzi BélA, ludAssy MáriA, niederhAuser eMil, solyMosi frigyes, späT András, szenTes TAMás, váMos TiBor A lapot készítették: CsApó MáriA, gAzdAg kálMánné, hAlMos TAMás, jéki lászló, MATskási isTván, pereCz lászló, sipos júliA, sperlágh sándor, szABAdos lászló, f. TóTh TiBor Lapterv, tipográfia: MAkoveCz BenjAMin Szerkesztôség: 1051 Budapest, Nádor utca 7. • Telefon/fax: 3179-524 [email protected] • www.matud.iif.hu Kiadja az Akaprint Kft. • 1115 Bp., Bártfai u. 65. Tel.: 2067-975 • [email protected] Elôfizethetô a FOK-TA Bt. címén (1134 Budapest, Gidófalvy L. u. 21.); a Posta hírlapüzleteiben, az MP Rt. Hírlapelôfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóságánál (HELP) 1846 Budapest, Pf. 863, valamint a folyóirat kiadójánál: Akaprint Kft. 1115 Bp., Bártfai u. 65. Elôfizetési díj egy évre: 6048 Ft Terjeszti a Magyar Posta és alternatív terjesztôk Kapható az ország igényes könyvesboltjaiban Nyomdai munkák: Akaprint Kft. 26567 Felelõs vezetõ: Freier László Megjelent: 11,4 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0025 0325 131 TarTalom Tanulmányok Pásztor Emil: A koponya tudós kutatója és az antropológia megalapítója hazánkban – Lenhossék József (1818-1888) …………………………………………………………… 2 Hárdi István: Az agresszió képi kifejezõdése …………………………………………… 15 Mészáros Rezsõ: A társadalomföldrajz és a regionális tudomány Magyarországon …… 23 Kürti László: Határkutatás – a regionális tudományok új ága? …………………………… 31 Polónyi István – Tímár János: Oktatáspolitika …………………………………………… 41 Domokos Péter: A finnugor kongresszusok története és szerepe ……………………… 51 Gárdián Gabriella – Vécsei László: Neurodegeneráció a neurológiai kórképekben ………… 59 Bárdossy György – Lelkesné Felvári Gyöngyi: Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogén-készleteivel kapcsolatosan ……………………………………………… 64 Kölcsei Tamás: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F helyzete és pályázati rendszere ……………………………………………………… 74 Szlávik János: A környezet gazdasági értékelése ………………………………………… 80 Tudós fórum Bencze Gyula: H-index: egy új javaslat az egyéni tudományos teljesítmény értékelésére 90 Marton János – Pap Kornélia – Hulesch Helga: Impakt faktor és kutatási teljesítmény – az értékelés gyakorlata …………………… 94 Papp Zoltán: Mire és hogyan nem lenne szabad használni az impakt faktort? ………… 101 Kertész János: Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz ………………………… 106 Hargittai Magdolna: Hozzászólás ………………………………………………………… 108 A világ tudománya magyar diplomaták szemével Grosschmid Péter: A finnek és a tudomány – az innováció támogatásának társadalmi elfogadottsága Finnországban ……………… 109 Kitekintés (Jéki László – Gimes Júlia) ……………………………………………………… 114 Könyvszemle Neurocognitive Development and Impairments (Kéri Szabolcs) ……………………… 118 Különleges fejlemény a magyar Nietzsche-irodalomban (Kunszt György) …………… 120 Parlament és parlamenti élet Magyarországon, 1608-1918 (Marie-Françoise Vajda) ………… 122 Ormos Mária- A történelem vonatán. Európa és Magyarország a 20. században (Romsics Ignác) …………………………… 125 Fehér Márta – Békés Vera (szerk.): Tudásszociológia szöveggyûjtemény (Zemplén Gábor) … 127 Cong Cao: Kína tudományos elitje (Ved Prakash Kharbanda) ………………………… 129  Magyar Tudomány • 2006/1 Tanulmányok a koponya Tudó s anaTómusa és az anTropológ ia megalapíTója hazánkban: lenhossék józsef (1818–1888) Pásztor Emil az MTA rendes tagja, professzor emeritus, Semmelweis Egyetem Budapest [email protected] Jelen munkámban Lenhossék József koponyát alakzattal bíró szervrõl, amely az evolúció tárgyaló tanulmányait kívánom ismertetni és során kb. 450 millió évvel ezelõtti megjele- értékelni. Teszem ezt mindenekelõtt azért, mert nésével a gerincesek mindmáig gyõzelmes minden tudományos kutatómunka érdekel, életét indította el. A koponya sok nép mito- amelyik a koponyával foglalkozik, és mert ezek lógiájában jelentõs szerepet játszott, és min- a tanulmányok ismertetik a magyarságra vonat- den vonatkozásban, a múltban és a jelenben kozó pontos kraniometriai adatokat, ezzel meg- is kedvenc témája a mûvészeteknek. Az alapozva az embertan tudományát hazánkban. õslénytani kutatásokban a leletek identifiká- A tanulmányok bepillantást engednek a ciójánál, de az embertanban, az antropoló- XIX. század elején divatos frenológiába és giai kutatások szempontjából is a koponya a század második felében újra induló rasszista a legértékesebb szervnek számít. elméletekbe.1 Lenhossék József bécsi és pesti tanulmá- Az embereket még ma is nagyon érdekli, nyai után 1841-ben orvosi, majd szemész és többet szeretnének tudni errõl a bonyolult és szülészmesteri, valamint sebészdoktori oklevelet szerzett. Tudományos munkássá- 1 Rassznak nevezzük az élõlényeknek azokat a csoportjait, altípusait, amelyek egyaránt rendelkeznek gát 1859-tõl mint a pesti egyetem leíró és táj- mind az adott típus jegyeivel, mind a típuson belüli meg- bonctani intézetének nyilvános rendes tanára különböztetõ jegyekkel. A rasszokra való felosztás, azon fejtette ki. Fõként az idegrendszer és a vese alapelv alapján, amellyel az elméletet igazolni óhajtják, finomabb szerkezetével, valamint a kisme- több szempontból lehetséges, lehet például genetikai, földrajzi stb. Rasszizmusnak nevezzük egy rassznak dencei szervek érrendszerének vizsgálatával nevezett emberi csoportot negatívan megkülönböztetõ foglalkozott. Tudományos munkásságát elméletet, cselekvést vagy intézményt. A tudományos értékelve a Magyar Tudományos Akadémia rasszizmus elmélete a negatív diszkriminációt tudomá- 1864-ben levelezõ, 1873-ban pedig rendes nyos elméletekkel, tudományos kísérletekkel próbálja alátámasztani. taggá választotta. A XIX. század második  Pásztor Emil • A koponya tudós anatómusa… felében az anatómiai kutatások jelentõs része nem fogadta el, és erõsen kritizálta a Gall-féle világszerte antropológiai témákkal foglalko- frenologia tételeit.2,3 zott. Lenhossék József kutatómunkájának is Lenhossék és munkatársai nagyon sok mé- külön értékes fejezetét képezték munkássá- rést végeztek csontos koponyán és élõ emberi gának utolsó másfél évtizedére esõ antropo- fejen. Az Anatómiai Intézet múzeumából 61 lógiai kutatások, amelyek fõleg a koponya csontkoponyán, a Nemzeti Múzeumból 15 szerkezetének és formai sajátosságainak koponyán történt mérés. 130 élõ emberen méréseibõl, kranioszkópiából állott. Ezen Lenhossék saját maga végzett méréseket kutatásokban elért sikereiért sok külföldi ant- a fejen (közülük 91-en akadémikus társai ropológiai társaság választotta meg tagjául. voltak), munkatársai 135 élõn végeztek méréseket. Az elsõ tanulmány Még az anatómiai intézetek és a múzeumok Lenhossék József 1875. május 30-án az Aka- gyûjteményeiben is kevés az olyan koponya, démián tartott elõadást, amely még ugyan- amelynek adatai között a kor, a születési hely, azon évben nyomtatásban is megjelent: Az szülõk nemzetisége pontosan ismert. A mé- emberi koponyaisme. Cranioscopia címmel. rések száma viszont döntõen befolyásolja az A szöveg 128 nagyalakú oldalon és hét szám- eredmények értékét. Így lett az élõkön tett táblán a csontkoponyákon véghezvitt méré- méréseknek különösen nagy jelentõsége. seket közli. Öt számtáblán az élõkön végzett Lenhossék vizsgálatainál egy koponya vagy koponyamérések adatait adja, két képtáblán fej adatainak felvétele órákat vett igénybe. Egy pedig a koponyára vetített mérési vonalakat csontos koponya „vizsgálatakor” a következõ és mérési szögeket egyharmad természetes méréseket és számításokat végezték el: a méretben ismerteti. A tanulmányban idézett koponya súlyát mérték állkapocs nélkül szerzõk száma 180. és állkapoccsal; meghatározták a koponya Ez a tanulmány érdeklõdésre tarthat szá- köbtartalmát (a koponya „ûrfogatát”); a mot azért is, mert ez a témakör a XIX. század koponyán ötven hosszúsági mérést végez- utolsó évtizedeiben a világ vezetõ anatómus tek meghatározott pontok között. Emberen tudósainak fontos kutatási területe volt. 2 A frenológia a koponyával foglalkozó azon „tudo- Lenhossék a bevezetõben megfogalmazza mány”, amely a koponya alaki felépítésében a szellemi álláspontját: „Az anthropologiai tudományok képességeknek és a karakternek alapvetõ szerepet legfontosabb részét a koponyaisme – cranios- tulajdonít, így a koponya alaktani tulajdonságairól következtettek az egyén szellemi képességére, lelki copia – képezi, mert a koponya külsõ alakjából tulajdonságaira. Ezeknek a tulajdonságoknak „agyi következtetni lehet az agynak, mint a szellemi központjait” a koponya felszínén is megjelölték. Franz tevékenység szervének kifejlettségére, a Joseph Gall híres könyve (Gehirn und Schädellehre, mennyiben t.i. ez, habár nem is teljesen, de Leipzig, 1803) alapján õt tartják a teória megalapítójá- nak. Joseph Hyrtl szerint voltak az elméletnek sokkal legalább nagyobb körvonalaiban megfelel a korábbi irodalmi elõfutárai: már Albertus Magnus koponya alakjának.” (1193-1280) is készített frenológiai táblát, és a XIII. Megállapítható tehát, hogy mivel a koponya századtól kezdve évszázadokként megjelent egy-egy körvonalaiban az agyhoz idomul, az emberi frenológiai tábla (Petrus Montagnana 1491, Ludovico Dolce 1562, Cornelio Ghirardelli 1670). A késõbbiek koponya azzal különbözik az állati koponyától, között legismertebb Carl Gustav Carus munkája: Atlas hogy a homlokagy nagyfokú fejlettsége miatt der Cranioscopie, (Leipzig, 1834). a koponya homloki része különösen megnõ, 3 I. Ferenc Ausztria császára és Magyarország királya és a homlok minden emberfajtánál (rassznál) 1802-ben megtiltotta a frenológiával való foglalkozást, mert azt vallásellenesnek tartotta. Érdekes megjegyezni, az arc fölé tolódik. Ugyanakkor teljesen hogy a tiltó rendelet már Gall könyvének megjelenése egyértelmû számunkra az is, hogy Lenhossék elõtt napvilágot látott.  Magyar Tudomány • 2006/1 történt „vizsgálatkor” érthetõen csak hosszú- lyen részletes és pontos vizsgálatok történtek, sági mérések voltak kivitelezhetõk a fejen, és nemzetközi összehasonlítás céljára csak a azok is lényegesen kisebb számban, mint a magyar nemzetiségûekre vonatkozó ada- csontos koponyán. tok alkalmasak és használhatóak. Az egyéb Johann Friedrich Blumenbach, a kranio- vizsgált nemzetiségûektõl (tótok [szlovákok], szkópia megalapítója, hangsúlyozta, hogy románok, szerbek, németek, cigányok) nyert a fajok egyik fõ jellegzetessége a koponya- adatok biztos következtetésre nem alkalmasak, hossz és a -szélesség közti viszonyban azok kevés száma miatt. Ezt maga Lenhossék rejlik. is elismeri. Számunkra természetesen nagy Lenhossék mérései szerint a szélességi index érték, hogy a magyarokra vonatkozó kopo- magyar eredetû csontkoponyákon: 82,9. Élõ nyaindexek megfelelõ számú mérés alapján magyar emberek fején mérve: 90,4 – 76,6. Vagyis rendelkezésünkre állnak, és azok nagyon csontkoponyán és élõkön mérve egyaránt a pontosak, precízek. A több ezer részadatot tar- magyarok erõsen brachicephalok.4 talmazó táblázatok még viszonyított, összegezõ Magassági index = a koponyamagasság értékeket (indexek, arcszögek) is feltüntetnek.6 X 100 / koponyahossz. Lenhossék mérései Lenhossék Józsefet a magyarországi antro- szerint csontkoponyákon: 74,7; Élõkön: pológia megalapítójának tekintjük. 78,1 – 55,5. Mi magyarok platycephalok Második tanulmány vagyunk. Az orrmelléküregeket illetõen az az ér- Lenhossék ismertetett tanulmányát egy év dekes különbség észlelhetõ, hogy a homlok- múlva követte a Deák Ferencz koponyáján üreg (homloköböl, sinus frontalis) emberen tett mérések és ezekbõl vont következtetések általában kifejlett, vastag csontú egyéneknél címû munka. A tizenkét nagyméretû oldalt nagyobb méretû, a majmok többségében és két táblázatot tartalmazó írás bekezdése viszont hiányzik.5 erõsen humorizáló: „… fejméréseket vég- Lenhossék tanulmányaiban ismerteti a XIX. hez vinni…hazánk nagyfiát és a m. tudom. század nemzetközi etnológiai kutatásairól szóló Akadémiának tiszteleti tagját, Deák Ferenczet szakirodalmat, miszerint a legõsibb korból szár- önfeláldozó orvosa Dr. Kovács Sebestyén mazó emberek koponyája – a Neander-völgyiek Endre úr által kérettem fel, mire a jó öreg úr szo- kivételével – nem különbözik lényegesen föl- kott humorával ekképen válaszolt: „Szivesen, dünk jelenlegi lakóinak koponyájától. Ezen belül de halálom után””. természetesen kimutathatók az alfajok (nagyras- „… Széll Kálmán pénzügyminiszter és szok, rasszok) különbségei. Lenhossék végzett Visontai Kovács László háznagy urak szives- méréseket a magyaron kívül más nemzetiségû ségébõl, két nappal a nemes szív dobogá- élõ embereken és csontkoponyákon egyaránt. sának megszünte után, azaz f.é. január 30-án Ha megvizsgáljuk az összehasonlító táblázato- délután fél négykor a fejméréseket Dr Horvá- kat a koponyák szélességi indexére (mint a th Gyula segédemmel a lehetõ legnagyobb legfontosabb alfaji megkülönböztetõ jelekre) vonatkozóan, megállapíthatjuk, hogy akármi- 6 Bár az ókori görög felfogásban is találhatók rasszista elemek, a valódi rasszizmus gyökerei az újkorban, fõleg 4 Brachicephalia = rövidfejûség, olyan koponyaalkat, az új népek és földrészek felfedezésével, a tudományos amelynek szélessége meghaladja a koponyahosszúság naturalizmus és racionalizmus, valamint a nacionalizmus áram- négyötödét. lataiból erednek. Megjelennek a korai fajelméleti tárgyú 5 Az orrmelléküregek (homloküreg, arcüreg, iköböl, ros- mûvek (Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyen- tasejt-rendszer) a hangadás rezonátoraként szerepelnek, lõtlensége). Lenhossék József is érezhette a rasszizmus de alapvetõ jelentõségük a koponya súlyának (a fej veszélyét, de tanulmányaiban ezzel nem foglalkozott, terhelésének) csökkentésében rejlik. bár kritikát írt Rudolf Virchow egyik könyvérõl.  Pásztor Emil • A koponya tudós anatómusa… pontossággal véghez vittem.” Ferencz hyperbrachicephal, mesocephal és Lenhossék leszögezi, hogy a tárgyi- egyszersmind opisthognath vala…” lagos adatok alkalmazásával feltétlenül a „Látjuk tehát, Deák Ferencznél e 3 fõ tudományos antropológia keretein belül tényezõ egymással a legtökéletesebb öszsz- akart maradni, és nem tért át a tévúton járó hangzatban állott, és pedig oly nagy mérv- frenológia területére. Ilyen elvont tévutakon ben, mely megragadó módon figyelmeztet járó értekezésnek tartja viszont Michael D. bennünket az õ nagy szellemi tehetségeire, Castle munkáját Liszt Ferenc koponyavi- ezeknek öszszhangzatos müködésére és szonyairól. örökké következetes cselekedeteire.” Adatai Deák Ferenc koponyájáról: Harmadik tanulmány A fej nagysága: Az egész test hossza 1730 mm. A fej hossza 221 mm, így a fejhányad: Lenhossék József professzor koponyával fog- 7,8. Ez az érték Albrecht Dürer (1471-1528) lalkozó harmadik munkája: A mesterségesen és Peter Paul Rubens (1577-1640) szerint is eltorzított koponyákról általában, különösen mesocephaliát jelent, amely viszonylag ritka pedig egy Csongrádon és Székely-Udvar- ilyen testhossz mellett. helyen talált ilynemû makrokephal és egy Szélességi index: A koponyahossz 190 Alcsúthon talált barbár korból származó mm, a koponyaszélesség 164 mm, vagyis koponyáról. A tanulmány 138 nagyalakú a szélességi index: 86,3, vagyis a koponya oldal terjedelmû, szövegközti vonalas áb- hyperbrachicephal. Deák Ferencnek mint rákkal és három táblával. Az egyik csongrádi tõsgyökeres magyar embernek a koponyája és az alcsuti koponyát Lenhossék professzor a magyarokra jellemzõ (brachicephal a hy- bemutatta az 1876-ban Budapesten tartott perbrachicephal felé hajolva) koponyaérté- VIII. Nemzetközi Õsrégészeti és Embertani keket adta. Konresszuson, és a témáról elõadást tartott. Magassági index: A koponyahossz 190 A tanulmány elõszavában megemlíti, hogy mm, a koponya magassága 127 mm. Magas- anyaga feldolgozásához több hasonló munka sági index: 67,9, tehát a koponya mesocephal. mellett tanulmányoznia kellett Karl Ernst Baer Ez viszont ritka, mert hyperbrachicephaliával makrokefáliáról szóló munkáját, valamint a rendszerint platycephalia jár együtt. koponyatorzításokról addig elsõnek megjelent Virchow-féle külsõ arcszög: 79°30’, ami tanulmányt Louis André Gosse-tõl. A széke- opisthognath arcnak felel meg. A magyarok lyudvarhelyi koponyáról pedig már történt kétharmada orthognath. közlés Steinburg Mórtól. A zygia: az arcus zygomaticus erõsebben A korábban megjelent munkák ismeretét, kidomborodott, de ennek ellenére Deák azok felhasználását, értékelését és ismertetését Ferenc cryptozyg (rejtett halántékívû) volt, (idézését) Lenhossék alapvetõ fontosságúnak mert halántékának szélessége a járomíveket tartja, az ezzel kapcsolatos véleménye pedig elfedte. ma is teljes mértékben helytálló: „Némelyek A Deák Ferenc koponyáján végzett mé- oly lelkiismeretlenül járnak el az idézetek rése az alábbi megállapításra szolgáltattak és utánidézetek közlésénél, hogy ezek nem alapot Lenhossék József számára: ritkán vagy egészen hamisak, vagy legalább „Ezen szép öszszhangzat a mérésekbõl a felületesség bélyegét hordozzák magukon, is kitûnik, mert ha a 3 fõ tényezõnek u. m. ismeretes ez minden tudósok elõtt, kik velem a szélességi, magassági index- és Virchof együtt azon nézeten vannak, miszerint vala- féle külsõ arczszögnek értékeit egybevetve mely tudományos tétel földolgozásánál má- figyelembe vesszük, kitûnik, hogy Deák sod sorban a helyesen és világosan felsorolt  Magyar Tudomány • 2006/1 irodalom a conditio sine qua non arra nézve, pólyák és bandázsok, egyéb szorító szerke- hogy kimerítõleg tárgyaltathassék.” zetek helyzetét gyakran ellenõrizték. A sze- Lenhossék mindenekelõtt azt akarta kí- gényebb családok ezeket a szakembereket sérletekben is vizsgálni, hogy megvan-e a nem tudták megfizetni, és maguk végezték a koponyának az a strukturális adottsága, hogy koponyaalakítást, sajnos nagyon sok selejttel, külsõ hatással változtathassunk a koponya „szabálytalan” torzformákat kreálva. „normális” formáján. Ezért újszülött gyerme- A kívánságnak megfelelõ eredmény kek tetemén végeztek különbözõ irányú csak akkor volt várható, ha az összenyomást nyomásokat a koponyán, és megfigyelték a mindjárt a születés után, de legkésõbben há- csontok eltolódásának lehetõségeit. A kísér- rom hónapon belül elkezdték, és legalább a letekben a fejtetõrõl, a homlok felõl, kétoldalt harmadik év végéig, a varratok záródásáig a halánték felõl és hátulról a nyakszirt felõl fenntartották. Néprajzi kutatások viszont alkalmaztak nyomásokat. Megfigyelték és nagyon eltérõ adatokról is beszámoltak: a leírták a koponyacsontok és a varratok el- szorítások tartamát egyes népeknél nyolc mozdulásait, a kutacsok alaki és kiterjedési hónaptól négy-öt, sõt akár kilenc-tíz évig is változásait. fenntartották. A koponyatorzítás módszerei Paul Broca Az akkori társadalmi kívánalmak szerint szerint két fõcsoportra oszthatók: 1., a kopo- az inka fõrangú családoknál az orthogna- nyatetõ lenyomását7 okozó: „déformation th-hypsikefal koponya volt a kívánatos: couchée”, és a 2., koponyatetõt megnyújtó8 a homlok elõre domborodó és felfelé módszerek: „déformation relevée”. haladó, hasonlóan a nyakszirti tájon is, így A kétoldali összenyomás következtében a koponyaboltozat magasra nyúlik, az arc a koponya hossz- és magassági átmérõje hátra álló, a szemöldökívek alig emelked- megnagyobbodik. Errõl számolt be Lenhos- nek ki. Mindezek a „fejnek egy magasabb séknak személyesen Vámbéry Ármin is, a értelmi kifejezését és egyenes tartásnál Kaszpi-tenger keleti partján élõ nomád tür- bizonyos büszkeséget kölcsönöz”. Az ókori komannoknál szerzett tapasztalatairól. görögök és rómaiak isteneik szobrainak is Körkörös összenyomásnál közvetlenül elõdomborodó, az orrháttal egy vonalba esõ születés után a csecsemõ fejét összenyomják, homlokot, meredek nyakszirtet és magas majd körkörösen pólyát tekernek fel, ame- koponyaboltozatot adtak, ezzel elérve az lyet elöl a homlokon az orrgyök felett, hátul „eszményi szép” forma megvalósulását. a nyakszirten magasan rögzítenek. Fentiekkel ellentétben voltak olyan nép- Amerika „legszebb” brachikefal torzko- törzsek, amelyek durva és ijesztõ koponya- ponyáit Peru és Mexikó balzsamozott hullái torzításokat alkottak, hogy a háborús össze- között találták. A Krímben több makrokefal csapásokban elriasztó, félelmetes alakot koponyát találtak egy-egy sírban, mint az mutassanak. Leírások szólnak Kolumbusz európai leletekben. és társainak meglepetésérõl ilyen furcsafejû Fõleg az arisztokrata családokban a cse- (Flatheads) bennszülötteket látva. csemõk koponyatorzításának technikáját A tüzetesen megvizsgált koponyákon a nagyon hozzáértõ „szakemberek” végezték, torzítások következtében – az alaki elválto- és folyamatosan felügyelték. Az alkalmazott zásokon túl – a csontokat illetõen legfeljebb a boltozati csontok elvékonyodását lehetett 7 Az ilyen módszereket Franciaországban még Len- észlelni, az agyalapi csontok nem szenved- hossék idejében is alkalmazták. tek el torzulásokat. Mindez biztosította azt, 8 Az ilyen módszerek okozta torzításokról már Hippo- kratész (i. e. 460–377) is beszámolt. hogy a koponya ûrtartalma nem változott. A  Pásztor Emil • A koponya tudós anatómusa… kissé deformálódott agy teriméje sem válto- találtak. Ebbõl az egyik koponya a helyi zott. A már többször idézett Baer szerint: „az múzeumba és hosszú kerülõvel Lenhossék elidomítások, melyek a különféle népeknél Józsefhez került. A 33-36 éves egyén kopo- elõfordulnak, rendesen megengedik az nyája feltûnõen kicsiny volt, külsõ kerülete agynak, ha valamely irányban akadályoztatik, 400 mm, magassága 151 mm, hossz-magas- egy más irányban kiterjedni. […] Valóságos sági indexe 98,0, hypsikefal. Arcélben (profil- szerencse, hogy az erõmûvi elidomítási sze- ban) tekintve: „a koponyaboltozat erõsen rek, melyeknek használatára a különféle vi- hátrafelé hajlott gömbölyded végû kúp”. dékeken rájöttek, mind oly kevéssé képesek Összegezve megállapítható volt, hogy a koponya alapjára hatni.” hiányzik a mongol fajnak minden jellege A kegyetlen beavatkozás kínt és folya- ennél a koponyánál. matos fájdalmat jelentett a csecsemõknek, A nyomokból következtethetõ az alakítás a kisdedeknek, de még a nagyobb gyer- technikája: a nyakszirten és feltehetõen a hom- mekeknek is. Limában az egyház már 1585-ben lokon is egy-egy kemény lemezt helyeztek el, rendeletet hozott a koponyatorzítás tiltására. amelyeket kötelékkel szorítottak össze. Baer Eredménytelenül. 1752-ben a helytartó az szerint, ahogy az egy makrokefal koponyánál alábbi rendeletet adta ki: „… elrendelem, várható, a koponyát az asztalra téve (alsó áll- hogy egy indusnak és egy indus nõnek sem kapocs nélkül): a külsõ hallójárattól kiinduló engedtetik meg az ujszülött gyermekek fejét függõleges vonal mögé esik a koponya – mint azt tenni szokták – összeszorítani a nagyobbik része. Az arc elõretolul. végbõl, hogy az hosszúvá tétessék, mert ebbõl A székelyudvarhelyi mesterséges makro- a gyermekekre kár háramlott és háramlik, sõt kefal koponya morfológiai leírását Steinburg azok meg is halhatnak; ennek következtében Móric korábban elvégezte. A csongrádi ko- tehát a törvényszékek, papok, békebírák és ponyával összevetve megállapítható, hogy cazikok különös gondot fordítsanak arra, hogy azok mind bonctani, mind koponyaméreteit ez többé ne történjék.” illetõen lényegében nem különböznek egy- Mindezek ellenére megállapíthatjuk azt, mástól, „ . . . Tehát nagy valószínûséggel hogy a megfelelõ tudással és elõvigyázattal egy és ugyanazon fajhoz és nemzetiséghez kivitelezett koponyaalakítás – az esetleges tartozhattak; továbbá hogy az eltorzítás létre- elhanyagoltságból eredõ fertõzõdés kompli- hozására mindkettõnél ugyanazon eljárás kációinak kivételével – sem bénulásos lett követve”. A torzítás fokában csak annyi idegrendszeri károsodás tüneteivel, sem a a különbség, hogy a csongrádi nagyobb szellemi képesség csökkenésével nem jár, fokban makrokefal. bár a szemüreget képezõ csontok súlyosabb A mesterséges koponyatorzítás megne- deformációja a látóideg megfeszülése miatt vezés helyett én szívesebben használom a látásromlást okozhat. mesterséges koponyaalakítást. A kívánt ko- Sok mesterségesen eltorzított koponyát ponyaformát kialakító beavatkozás ugyanis találtak Ázsiában, fõleg a Krímben. Európá- nem büntetés vagy negatív megkülönbözte- ban Angliában, Németországban, Svájcban, tés érdekében, hanem ellenkezõen, a Ausztriában, Oroszországban. A hazánkban „szépség”, a kiváltságosokhoz való tartozás talált makrokefal koponyaleletekrõl bõvebb megjelölésének érdekében történt. ismertetést ad Lenhossék. A nem mesterségesen alakított, hanem A csongrádi Tisza-parton 1867-ben a parti fejlõdési rendellenesség alapján kialakult torz omlás következtében megnyílt, feltehetõen a koponyavarratok korai, még akár méhen tatárjárás idejébõl való sírban, hét csontvázat belüli elcsontosodásból keletkeztek. A cra-  Magyar Tudomány • 2006/1 niosynostosist Rudolf Virchow 1851-ben írta tudományának és módszertanának komp- le mint fejlõdési hibát.9 Attól függõen, hogy lex alkalmazását. melyik koponyavarrat csontosodik el idõ A feltárt sírokban a csontvázakon, de fõ leg elõtt, eltérõ lesz a koponya alakja. A Virchow- a koponyákon az elsõ tanulmányban már szabály szerint a koponya növekedése meg- részletezett összes méréseket elvégezték, a szûnik az elcsontosodott varratra merõleges megfelelõ koponyaindexeket kiszámították, irányban. Hosszú, sajka alakúvá válik a de ezenkívül a sírokban talált összes tárgyat koponya (dolicho- vagy scafocefália), ha a (használati tárgyakat és ékszereket ) szám- fejtetõt alkotó két falcsont közötti nyílvarratra ba vették, leírták. A leletek között két ritka korlátozódik a csontosodási folyamat. Az típusú torzított koponyát és egy a római Bri- ilyen koponya hosszú, viszonylag keskeny, getiumból (Ó-Szõny) származó makrokefal a nyakszirti része kidomborodik, míg a hom- koponyát ír le nagyon részletesen. lok aránytalanul széles. Rövidfejûséget (bra- Véleményem szerint ebben a tanulmá- chicefáliát) a koronavarrat, míg a toronyfejû- nyában Lenhossék nem tesz új megállapítá- séget (turricefáliát) a koronavarrat, a hom- sokat az elsõ tanulmányával történõ összeha- lokcsont és az ékcsont, valamint a homlok- sonlításban. De ebben az idõszakban az ilyen csont és a rostacsont közötti varrat idõ elõtti részletességgel és pontossággal feldolgozott elcsontosodása okozza. anyagnak, a feldolgozott anyag mennyisé- A kraniosynostózis természetesen nem gének nagy nemzetközi jelentõsége volt. Más szüntethetõ meg, csak mûtéttel. Az idejében országból származó mérési eredményekkel (lehetõleg hat hónapos korig) elvégzett de- össze lehetett hasonlítani, mivel standard compressziós mûtét biztosítja az agy további mérések voltak. Ezért jelentõs nemzetközi normális fejlõdését. Az újracsontosodás elke- elismerést és sikert jelentett e tanulmány rülésére többféle megoldást alkalmazunk. kétszeri német kiadása, elõbb 1882-ben Budapesten, majd 1886-ban Bécsben. Negyedik tanulmány Ötödik tanulmány: Progén koponyák 1882-ben az Akadémia III. osztályának kü- lönkiadásában jelent meg a nagyon hosszú 1868-ban a göttingai elmegyógyintézetben címet viselõ tanulmány: A szeged-öthalmi Dr. Meyer figyelmét három visszataszító arcú ásatásokról, különösen az ott felfedezett elmebeteg keltette fel. Az általa progén ko- õs-magyar, ó-római és kelta sírokban talált ponyájúnak nevezett alakokat, leírása szerint, csontvázakról; továbbá egy ugyanott talált az alábbiak jellemezték: 1., Roppant nagy- sphenocephal és katarrhin hyperhamae- fokú prognatizmus, vagyis rendkívül elõre cephal koponyáról, végre egy Ó-Szõnyön álló alsó állkapocs, amely keskeny, hegyes kiásott mesterségesen eltorzított makroce- állcsúcsban végzõdik; 2., Az állkapcsok záró- phal koponyáról, amely ásatási térrajzzal, hét dásakor a ferdén hátrafelé álló alsó metszõ ábrával és három táblával ellátott, rengeteg és szemfogak fedik a felsõket; 3., Keskeny részadatot tartalmazó, Lenhossék kutatási és lapos arc, lelógó pofák, elõre és oldalra precizitását és alaposságát jellemzõ munka. domborodó terjedelmes agykoponya ; 4., A A neves antropológus Bartucz Lajos még fél kidomborodó homlok mögött a koponya végig évszázad múlva is példaképnek állítja ezt lapos; 5., Messze, hátra álló fülek; 6., Le lapított a tanulmányt mint a régészet és embertan meredeken álló nyakszirtcsont; 7., A súlyos fej elõrebillenését megakadályozó, a nyaktól a ko- 9 Az újabb kutatások szerint a kötõszöveti rostképzõ sejt ponya hátsó részén tapadó erõs, elõdomborodó (fibroblast) osztódását serkentõ anyag receptorának szerkezeti módosulása idézi elõ. inas köteg.